Miskolczi Napló, 1912. szeptember (12. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

e­ seti adót fizetnek, melyet a vállalat járulé­kaival együtt levonni és szavatosság mel­lett az állampénztárba beszolgáltatni tar­tozik. Az egyénenkénti kivetést a pénzügy­igazgatóság külön végzi. SZÖVETKEZETEK. A szövetkezetek adózásáról az új tör­vény részletesen és az eddigi jogállapottól lényegesen eltérőleg intézkedik és az eddigi adókedvezéseket szigorú feltételekhez köti. Az üzletrész eddigi 6 százalékának erejéig az adómentességet csak azon önse­gélyző szövetkezeteknek adja," amelyeknél a következő négy feltétel együttesen meg­van: 1. az üzletrészeket tagjaiktól havon­ként nyolc, hetenként két koronát meg nem haladó befizetésekből gyűjtik; 2. hogy üzletüket tagjaiknak nyújtott ápoláson, segélyen, élelmezésen, előlegezé­sen vagy kölcsönön túl más nyereségre vagy kereseti ágra ki nem terjesztik; 3. hogy kezelési vagy bármi más költ­ségek hozzászámításával a féltől a jegy­bank azon évi legmagasabb váltóleszámíto­­lási kamatlábát legfeljebb három százalék­kal meghaladó, de nyolc százalékig bármi­kor emelhető kamatnál magasabb időszaki kamatot nem szednek. 4. hogy a kormány által elismert va­lamely központi szervezet kötelékébe tar­toznak. A szövetkezet tehát a költségek be­számításával se szedhet nyolc százaléknál több kamatot, kivéve, ha a jegybank azon évi legmagasabb váltóleszámítolási kamat­lába az öt százalékot meghaladja. A kamat­lábat a pénzügyigazgatóság hivatalból tudja, ellenben a szövetkezet tartozik iga­zolni, hogy valamely elismert központi szervezet kötelékébe tartozik. A központi szervezet elismeréséről a pénzügym­iniszter az illető szervezet kérvénye alapján eset­ről esetre dönt. A kedvezményes adózás nem alkal­mazható, ha a szövetkezet a tagok üzlet­rész tőkéjén kívü­l bármily természetű, te­hát vele szemben idegen tőkét is felhasznál. Idegen tőke felhasználásának nem te­kinthetők azok az esetek, midőn ezek az egyletek a tagok üzletrészeiből álló üzleti tőkéjükön kívül a tagok által beszolgáltatott árukra vagy cikkekre vesznek fel bárhol előleget vagy ha akár kölcsönképen, akár az egylet tagjai által kiállított s az egylet tulajdonában levő váltóknak leszámítolása mellett oly más hazai egylettől vagy inté­zettől szerzik be üzleti tőkéjüket, amelylyel alapszabályaik értelmében szervezetszerű összefüggésben vannak. Ilyen összeköttetés csakis abban az esetben áll fenn, midőn két vagy több pénz­intézet mindegyike a másiknak üzleti te­vékenységében és üzleti eredményeiben kölcsönösen érdekelve van. Ha tehát az ér­dekeltség csak egyoldalú, ez nem szerve­zeti, hanem csupán hitelezési összeköttetés­nek tekintendő, amely az adókedvez­ményre nem ad jogot. Ekként rendelkezik a törvény 19. §-a alapján a végre utasítás 19. szakasza. A többi jelesül a gazdasági, vagy ipari önsegélyezési, termelési, beszerzési és értékesítő szövtkezetek, a fogyasztási szö­vetkezetek, ha üzletrészeik után 5 százalék­nál nem nagyobb osztalékot fizetnek, be­tudva az osztalékba azokat az összegeket is, amelyeket a szövetkezet egyes tagjainak a bevásárlási összeg után ármérséklés vagy más címen visszatérít (azonban a szövetkezet jövedelméhez hozzászámítan­­dók) —­ a kereseti adó öt százaléka. Állandóan adómentesek a következő szö­vetkezetek. (Törvény 4. §. Végr. ut. 4. szakasz): 1. az ipartestületek által létesített elő­legező és hitelügylettel nem foglalkozó szövetkezetek, ha tagjaik csakis testületi ta­gok; (eddig is). 2. az Országos Központi Hitelszövet­kezet és az ide belépett szövetkezetek; (ed­dig is.) 3. nyers­anyagnak, üzleti (gazdasági) felszereléseknek kizárólag tagjaik számára történő közös beszerzése, továbbá közös raktár tartására vagy közös termelésre alakult gazdasági és ipari szövetkezetek, még­pedig a) az ipari raktár szövetkezetek az esetben, ha a közös raktárban csak a tagok által termelt vagy készített cikkek (áruk) tartatnak és adatnak el; b) gazdasági termelő és elárusító szö­vetkezetek pedig akkor, ha tagjaik által ter­melt nyers termékeknek az illető gazda­sági ággal természetszerűleg összefüggő feldolgozására és eladására szorítkoznak, vagyis ha nyers termékekből átdolgozás (specificatio) folytán iparcikkeket nem állí­tanak elő és a feldolgozandó nyers termé­keket mástól, mint a szövetkezet tagjaitól be nem szerzik. A tejnek és az átdogozás folytán előállított tejtermékeknek, mint élelmi cikkeknek saját üzletkörében esz­közölt kicsinyben való eladása mindenkor adómentes. Az adómentesség az egyenes adókon nyugvó összes adópótlékokra is kiterjed. Bánat nélkül, mert az ősz vándorainak nem fáj az elmúlás gondolata. Mosolyogva járják a sárguló Avast, kénytelen szemekkel nézik a kései virágok lehullását, a madár­­da­los ligetek elnémulását­­— és mindig bel­­jebb-beljebb vándorolnak a csöndes, aranyló sugarakkal átszőtt méla őszben. Körülöttük hallgat a táj, csak a lombok, levelek hulla­nak, hullanak egyre és zizegnek, suttognak folyvást, mignem az utolsó is lehull. S az alkonyati égen kigyullanak a fényes csillag­szemek.* Ezek a fényes csillagszemek vezetik tovább a vándorokat, akik nem félnek, nem remegnek, mert tekintetüket szüntelen a ké­ken sötétlő égboltozat eme csillagaira füg­gesztik s nem látják már körülöttük a ki­halt őszi tájakat, — csak mennek, moso­lyogva, bátran, egy csodás, boldogító, föl­emelő sejtelem behatása alatt, hogy utjuk­­nak nem hiábavaló czéljai vannak. S men­nek mindaddig, míg fényes, vezető csillaguk meg nem áll felettük. Megáll az égi vezér­fény és ők is megállanak. Csak akkor tekin­tenek körül és látják, hogy a hólepellel ta­kart, kristályosan csillogó, fehér álmokat ígérő téli táj mesgyéjéhez jutottak, s léptei­ket egy nyitott sír állította meg.­­ És nem remegnek, nem borzadnak meg ennek láttára, mert hiszen ime, az ősz vi­rágaival, hulló leveleivel puhán bélelte, feh­ér álmokat ígérő sír­ágy, hivogatólag int felé­jük ... s ők, amint vezércsillaguk világánál belé tekintenek, nem hogy sötétnek, félel­mesnek látnák azt, de sőt, már is uj hajnal pirkadását, uj egek megnyilatkozását látják abban s a vándor útjukon őket kisérő sejte­lem itt azon biztos tudattá magasztosul, hogy a nagy téli álom álmodás után, egy hervadást, elmúlást nem ismerő, örök ta­vaszban lesz az ébredésük. * Túloldalról is út vezet a nyitott sír­hoz. Széles, kitaposott út. Ezen az úton is vándorok vándorolnak a végállomáshoz. — Fáradt, tétova léptekkel, roskadozva jönnek. Ezek azok, akik nem ismerik, nem értik Szeptember szépségeit, édes,, tiszta gyö­nyöreit és lemondását. Ezek nem vetettek, nem gyűjtöttek neked. Szeptember i­s nem­­ akarták a te gyümölcseidet szedni. Ezek, habár halálosan megfáradtak, nem kivánták, nem hittek a te csöndes megnyugvásodban, nem vágytak a te másodvirágokkal szegé­lyezett utaidon az őszi tájak bájos mezőire,, berkei és ligeteibe. Nem. Ezek félnek a her­­vadás, az elmúlás képétől és a hulldogáló sárga levelek halk zizegésétől; — ezek nem szeretik a kryzantém halovány virágát ... * . ők a rövidebb utat választották. Onnan jönnek egyenesen a bódító illatú Május, az izzó, perzselő nyár lázas forróságából. Ők nem ismertek sejtéseket, titkokat és álmo­dozást. ők a földi valóságok rabszolgái vol­tak. És mindent akartak. Két kézzel tépték a vérvörös virágokat ... Ők építették a gyö­nyörök, az élvek oltárait s azok körül vá­gyak tüzétől hajtott ujjongó, őrült táncot lej­­tettek. S amikor bódult lázban összeroskad- Szenzációs Occassio! Előrehaladott idény miatt! Szenzációs Occassio a budapesti Csipkeáruház fiókjában Selyem- és batisztblúzok. Atour- és muszlinharisnyák. Markisettek, grenadinok, madeirák jóval olcsóbban az eddigi áraknál.­­ Telefon 54 MISKOLCZI NAPLÓ M '“'ez, 1912 szeptember 1.­ ­ Értesít ifik közönséget, hogy­­ párisi és bécsi bevásárlási utunkról hazatérve szept 15-én megnyitjuk kalap szalonunkat Széchenyi­ utca 32. az emeleten. (Volt fekete kutya épület.) Brody Nővérek. Károg a varjú a jegenyén, mert hideg lesz, a budapesti Fényképválalat miskolczi fiókjában mindig Hideg lesz. Villannyal fűtünk. Villannyal fényképezünk és mégis majd em ingyen adunk képet. T­o­pr­­­n ! 60 filléré t 2 db eépet kap, 1 K 50 fillérért • di 1 d i é ytirn. t, k rlont h na b— 6 litré i — 1 db n gy fali kép 1 IC 50 f. A kiváló bór­­ás lithimiaos gyógy forrás és hólyagbajoknál, köszvénynél, csukorbetegségnél, vör­­henynél és hurutos bántalmaznál kitűnő hatású. Természetes vosmsnist. savanyirdz. — luphite t«v«nyrirkir»»l~ra*.«kw. h­u*syw»rUr»iawui. SSHCLTB8 Ákost t*fcatsrr»CT&9-Viit£!»U, Sais»««S. V. Bníol?­!•»*.«« *•

Next