Miskolczi Napló, 1915. január (15. évfolyam, 1-23. szám)
1915-01-01 / 1. szám
2. oldal Esztendő végén.97 .aranyat-vasért* leszámolása 44.704 korona 86 fillér az eredmény. Közművelődési Egyesületünk, •• amely a háborús állapot következtében azelőtt gazdag tevékenységét csupán vasárnapi előadásaira korlátozta, köztudomásúlag elvállalta az Auguszta-alap aranyat a vasért mozgalmának lebonyolítását. Külön irodát szervezett erre a célra, amely hónapokon át naponkint működött, hogy a nemes célra szánt értéktárgyakat átvegye. Most a központ fölhívására ez az iroda beszüntette működését s minthogy az összes befolyt értékeknek még új év előtt Budapesten kell lenniök, tegnap megejtette a leszámolást. Ez az oka, hogy az értékesítésre szánt ékszerek helybeli kiárusítása is végképen elmarad. A leszámolás azzal a váratlan eredménynyel zárult, hogy a nemes célra, az özvegyek és árvák alapjának, tőlünk 44704 korona és 86 fillér jut, olyan összeg tehát, amely egyrészt mindnyájunk várakozását messze fölülmúlja, másrészt nagyságával kétségtelenül egyedülálló az egész országban. Közművelődési Egyesületünk tehát ezúttal is derék munkát végzett, amelylyel szépen és valamennyiünk hálájára méltóan gyarapította nagy érdemeit, növelte eddig is méltán kiérdemelt népszerűségét. Az Egyesület leszámolását a főispánhoz intézte, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében itt közlünk: 653—1914. szám. Méltóságos Főispán úr! Osztályunk elvállalván az Auguszta-alap vasgyürü-mozgalmának Miskolcz város és Borsodvármegye területén való lebonyolítását, arról a következőkben van szerencsénk leszámolni: Kaptunk vasgyürüt .... 860 drfe. Kiszolgáltattunk .... . 8190 „ Maradvány . 500 drb. 11. Beszolgáltatott értékek: a) Készpénz nov. 7- én 105/-40 „ dec. 18-án 69086 „ dec. 29-én 408 — , Összesen 2154-26 215480 K b) Jókarban levő ékszerek szakértői beessés szerint, minimálisan 2514*— K c) Aranytörmelék: nov. 27-én 1 db. 400 kg. dec. 18-án 2 db. 434 kg. dec. 22-én 1 db. 186 kg. Összesen 1020 kg. á 3280 d) Ezüsttörmelék: nov 27-én 10 db. 20 kg. dec. 15-én 6 db. 10 kg. dec. 16-án 13 db. 29 kg. dec. 29-én 6 db. 11 kg. Összesen 7000 kg. á 94 6580 00 K Összesen átadott értékek 44704 86 K Ez a meglepően szép eredmény egyaránt dicséri Miskolcz város és Borsod vármegye közönségeinek áldozatkészségét. Kicsinyek és nagyok, szegények és gazdaagok adományaiból gyűlt össze és bizonysága annak, hogy a két törvényhatóság egész lakossága társadalmi, politikai és felekezeti különbségek nélkül egyesült a a nagy és nemes cél szogálatában. Osztályunk boldog, hogy a vármegye és a város áldozatkészségének eszköze lehetett. Kérjük Méltóságodat, juttassa ezt az összeget az illetékes helyre. Kiváló tisztelettel vagyunk Miskolczon, 1914. dec. 29-én. Méltóságodnak alázatos szolgái: Balogh Bertalan, elnök. Dr. Kosztolányi Zoltán, (a hadra kelt titkár helyett) sz. o. igazgató. 33456 00 K G —m. A letűnő események sorsa az elfeledés, bármilyen nevezetesek voltak is azok. Kivételt csak azok képeznek, mellyek a város építéséhez fűződnek, mert a fejlődés eseményei összeforrnak az idővel s mint nevezetes korszakok térnek vissza az emberek emlékezetébe. A végére járt 1914-ik esztendő a világeseményektől eltekintve is nevezetes évnek indult a város életében. A vízmű létesítésének évekig tartó nagy munkája után a város külső képének ahoz a nagy átalakulásához értünk volna épen, — melyet az általános burkolástól olyan régen vártunk — mikor ránk szakadt a háború minden számítást fölforgató csapása. Nagy kár, hogy a városiassá fejlődésnek ez a fontos műve meg nem indulhatott. Hogy milyen kár azóta tudjuk igazán, mióta az újjá formált Erzsébet tér mutatóba készült nagyvárosias szép képében módunk van gyönyörködni. Jó, hogy az Erzsébet tér rendezése megtörténhetett. Van városunknak egy szép pontja, mely biztatásul szolgálhat nekünk is, az itt a megforduló idegeneknek is, hogy ilyen lessz a város többi számottevő része is, ha a jobb idők elkövetkeznek. Sajnos, ma be kell érnünk azzal az örömmel, amit ebben a biztatásban találunk, mert határidők találgatásábamost nem bocsátkozhatunk. Az esztendő második fele mint minden magyar városra, úgy városunkra nézve is elveszett időnek mondható. Egy közös nagy érzés fogott el mindannyiunkat a háború kitörése óta: hogy mikor és milyen lesz a vége! Mintha az eddig történt dolgok teljesen kisodródtak volna az emberek emlékezetéből — csak a jövővel, a holnappal törődött azóta mindenki. Az önmagával, a saját sorsával való fokozott törődés szinte teljesen megszüntette az emberekben a közügyek iránti érdeklődést, pedig ha valamiben — abban lehetett volna a város minden polgárának megnyugvást és biztos támpontot találni, hogy a város vezetésének és közigazgatásának fontos gépezete soha egy pillanatnyi fenakadást nem szenvedett. Pedig ok lett volna reá elég, hiszen annyi értékes tagja van távol a tisztviselői testületnek. Nagy erősségünk lehet ez a megnyugtató tudat a háborús idők nehéz napjaiban. Az egymás dolgának elvégzése, a távollévőkért való helytállás, nemcsak a városi gépezet működését tette folytonossá és hibátlanná, hanem a benne rejlő nemes példa által a város polgárait is az egymásra torlódó új kötelességek fokozott elvállalására és teljesítésére buzdította. Uj munkatársakat állított példájuk a küzdőtérre s ha valamikor, napjainkban bebizonyítva láthatjuk, hogy a város vezetősége a dolgozó polgárokkal egyetértve közös akarattal egymást támogatva nagy dolgokat képesek produkálni. Ki merte volna hinni, hogy az egymáson való segítésnek, a jótékonyságnak ilyen kiapadhatatlan forrásai buzognak e város lakóiban ? Szomorú és lehangoló események keretében jutottunk el sok értékes tapasztalásra. Ám ha kellő értékeléssel megbecsüljük azokat, kárpótlást, engesztelődést találunk bennük a múlt történetéért és nagyon sok tanulságot a jövőre nézve. Tanulságokról szólván, a most folyó esemény gazdag időktől ösztönözve az év végén ismémételten fölvetjük az eszmét, hogy minden magyar városnak s igy Miskolcznak is meg kellene íratnia tömör vonásokban a lefolyt év reá vonatkozó történetét. A feledés mindent eltemet s csak az marad meg számunkra mit az idővel elrepülni nem engedtünk. — Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és barátainak boldog új évet kívánunk. — Lapunk legközelebbi száma szombaton délután a rendes időben jelenik meg. MISKOLCZT NAPI/ Péntek, 1915 január 1. A trónörökös átutazott Miskolcon. (Saját tudósítónktól.) Károly Ferencz József főherceg trónörökös az éjszaka átutazott Miskolczon. A trónörökös Bereg-, Máramaros- és Ung megyében tett látogatásai után utazott vissza. A különvonat, mely négy kocsiból állt, éjszaka 11 óra 57 perckor érkezett a pályaudvarra. Itt megjelentek dr. Tarnay Gyula főispán, dr. Nagy Ferenc polgármester, dr. Rimóczy József főkapitány, Darvas őrnagy a vasúti őrség parancsnoka, Karácsondy József a Vörös Kereszt megbízottja, Balogh Zoltán h. főkapitány és Pataky Sándor csendőrfőhadnagy. A trónörökös fáradságos utazását pihente ki és a megjelentek a kiséret tagjaival beszélgettek. Hirdamény. Az 1909. évi V. t.-c. alapján készített földadó munkálatokban mivelési ág változás és uj osztályba sorozás folytán felmerült tiszta jövedelem apadás és szaporodásról késztett kiegyenlítési jegyzék, a miskolczi kir. pénzügy igazgatóságnak 53571/11. 1914. számú r. folytán, Miskolcz bhjr. város adóhivatalánál (birtoknyilvántartó osztály) Kalvinutca 8. sz., 1914. évi dec. 28-tól 1915. évi január hó 28-ig terjedő 30 napi közszemlére kitétetik. Erről az érdekelt adózó közönséget azon felhívással értesítem, hogy a netaláni sérelmes adó kiegyenlítés ellen felszólamlásaikat 8 nap alatt anynyival is inkább adják be, mivel a később beadott panaszok figyelembe vétetni nem fognak Miskolcz, 1914. dec. 24. Nikell József, v. adó- és pü.-tanácsos. Bevonulás miatt mélyen leszállított árban árusítom az összes raktáron lévő árukat. Léderer Sándor Telefon 646.