Miskolczi Napló, 1920. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1920-02-14 / 37. szám
Ht • 1- n Égés éve Fél évre . . Negyed évre . Erre« *■* •» ILÖnZéTESI ÁRAK: Videk re 160 korona Ig esz évre . 180 korona 80 „ I Fél évre ... 9o „ 40 . I Negyed évre. . 45 „ re 80 f. kaphtte iiri' en hírlapárusítónál POLITIKAI NAPILAP Fele és szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal : MISKOlcz, Hunyadi ut a 2. szám. Telefo 114» Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Telfont 915». A lap szellemi kölemenjei e szerkesztőseghez, elvt»tizedesek és hirdetések a kiadóhivatalhoz in etendőe. Mire használta fel Károlyi a Massaryktól kapott milliót? Budapest, febr. 13. (Becs.) Megírták a lapok, hogy Károlyi Mihály Massaryk cseh külügyminisztertől egymillió sokolt kapott. Hogy ezt mire kapta, eddig még nem lehetett megállapítani. Most azonban ez is kiderült. Megvásárolta vele a Bécsben megjelenő a „Bécsi Magyar Ujság”-ot, amelyből kommunista orgánumot csináltak. A lap eddig ugyan nem volt kommunista tendenciájú. Ezideig Róna Lajos, a volt Déli Hírlap egykori igazgatója szerkesztette és itt, ennél a lapnál helyezkedtek el a Magyarországból kimenekült népbiztosok fullajtársai. Károlyi Mihályéknak most lapra volt szükségük és választásuk a „Bécsi Magyar Ujság"-ra esett. Pénzük azonban nem igen volt s ezért adta el magát Massaryknak. A cseh zsoldot azután arra használták fel, hogy megvásárolták a „Bécsi Magyar Ujság“-ot. A szeresztőség újjászervezése már meg is történt. A lap szerkesztője Ormos Ede lett,aki a Népszavának volt éveken át szerkesztője, segédszerkesztője pedig Halmi József szindikalista hírlapíró. A lap szerkesztőségének „előkelőségei“ között szerepel Göndör Ferenc, „Az Ember“ szerkesztője, akinek most Bécsben „Der Mensch“ címmel jelenik meg a lapja. Jelentkezzenek az orosz foglyok hozzátartozói. Dr. Szentpáli István polgármester az alábbi hirdetményt adta ki: A magyar hadügyminiszter rendelete alapján a hadifoglyok hazahozatalára vonatkozó akció sikere érdekében felhívom az Oroszországban sínylődő miskolczi hadifoglyok hozzátartozóit, hogy írásban a városházán, 1. emelet 58. számú szobájában, az iktatóhivatalban a következőket jelentsék be: 1. A hadifogoly neve. 2. Katonai beosztása. 3. Jelenlegi oroszországi elhelyezése. Tekintettel pedig a nagy torlódásra, értesítem a város közönségét, hogy a következő napokon és betűrendben kell a bejelentéseket eszközölni : Február 14-én A—B—C, 16 án D—E—F, 17-én G—H—J, 18 án K—L—M, 19 én N—P—R, 20-án S—Sz, 21 én T—Ty, 23-án V—Z—Zs betűvel kezdődő hadifoglyok férfi adatai. Figyelmeztetem a hozzátartozókat, hogy saját érdekében a bejelentéseket mindenki leggyorsabban teljesítse. „A fúzió országcsalás !“ Mit ír az „Uj Barázda?“ — Kié hát a többség? A kisgazdapárt hivatalos lapja, az „Uj Barázda“ ma reggel arról ír, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés és a kisgazdapárt fúziójáról szó sem lehet, mert „a földmivespárt egybeolvadása egy másik párttal most országcsalást jelentene. " A kisgazdapárt igazgatója ma reggel egy újságírónak adott nyilatkozatban kijelentette, hogy a pártnak 79 megválasztott képviselője van. A belügyminisztérium kiadott ma egy jelentést a választásokról. Ez azonban nem tünteti fel a pártok számarányát. Megjelent azonban egy másik jelentés, eszerint így oszlanak meg a mandátumok: Budapest, február 13. Keresztény Nemzeti Egyesülés 68, Keresztény Szociális 5, Keresztény Szociális Gazdasági 4. Ez a keresztények 77 mandátumát jelenti. Ezzel szemben: Országos kisgazdapárt 71, keresztény földműves- és kisgazdapárt 4, egyesült keresztény nemzeti kisgazda- és földműves párt 3. Eszerint a kisgazdáknak pedig 78 mandátumuk lenne. Tény az, hogy a kérdést, melyik párt van többségben, csak a nemzetgyűlés első ülése után lehet csak eldönteni, amikor majd minden képviselő megjelenik az ülésen és ki fog derülni, hogy ki melyik párthoz tartozik? Népszavazást követel a magyar válaszjegyzék. Tartós béke csak Magyarország ezeréves határainak fentartásával valósítható meg. — A magyar békedelegáció Párisban. A Magyar Távirati Iroda neuilly szikratávirat alapján jelenti : A magyar békedelegáció elnökét, Apponyi Albert grófot, Praznovszky rendkívüli követet és Csáky István grófot csütörtökön délután fél 3 órakor vezette be Galaich kapitány Henry ezredeshez, kinek két példányban adták át Magyarország válaszjegyzékét. Az egyik példányt külön kurírral küldik Londonba, ahol ezidőszerint Millerand francia miniszterelnök is tartózkodik, míg a másik példánynyal Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy azt a Quai d’Orsayn átnyújtsa. Az ország határairól szóló 38 féléves nyomtatott oldalt kitevő jegyzék kivonatos tartalma a következő : Tartós és méltányos béke eszménye csak Magyarország ezeréves természeti határainak fentartásával valósítható meg. Ezeknek fentartása mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert biztos tudomásunk van arról, hogy a nemzeti kisebbségek nem akarnak Magyarországtól elszakadni. A jegyzék az elszakításra ítélt területeken éppen ezért Budapest, február 13. népszavazást követel, mégpedig olyanformán, hogy a megszálló csapatok onnan kivonuljanak és helyükre nemzetközi katonaság jöjjön. A népszavazáson mindazoknak részt kell venniök, akik 1918 november 3-án még a kérdéses területeken laktak. A megszálló csapatok ugyanis sok magyar állampolgárt erőszakosan kitelepítettek. Statisztikai adatokkal bizonyítja a jegyzék, hogy hány millió magyart kényszerít a békeszerződés eredet szövegezése idegen uralom alá. Hasonló sorsra kerülne Pozsony, ez a szinmagyar város is. A Duna jobb partján a csehek hídfőt kapnának és ezzel a Dunántúl tekintélyes részét elzárnák a Dunához való kijutástól. Kassa 42 ezer lakosa közül 32500 a magyar. A többi elszakításra ítélt város is túlnyomólag szinmagyar területen fekszik, melyeket ilyenformán gazdasági létfeltételeiktől fosztanának meg. Felső-Magyarországgal különben külön jegyzék fogalkozik, de itt is felsorolják azokat a veszteségeket, amely ennek a területnek elszakításával Magyarországot érte. Azután arról beszél a jegyzék, hogy a ruténlakta vidékekre éppen olyan szükségük van Magyarországnak. Ott vannak például Ungvár és Munkács, amelyeknek 80 százaléka magyar. A Romániába bekebelezett Szatmárnémeti lakosságának 95 százaléka, Nagyváradé 91 és fél, Aradé 73 százalék magyar. Ezek a városok éppen úgy tönkre fognak menni, mint tönkre megy Debrecen is. Ezekre a városokra hárul az a fontos feladat, hogy az összeköttetést Erdély és az Alföld között fentartsák. Enélkül nem tudnak ezek a városok fejlődni, boldogulni, megélni, s Ezután a Bánátról szól a jegyzék. Hivatkozik a békeszerződés 208. szakaszára, amelynek értelmében Magyarországnak gabonát kell szállítania Ausztria részére. Ha azonban a Bácskát és a Bánátot elveszik, lehetetlen ezt a feltételt teljesíteni, mert Magyarországnak éppen a Bácska és Bánáti a legjobb gabonatermő vidéke. A jugoszláv határ keresztezve a Tiszát és a Dunát, még véletlenül sem támaszkodik természetes határvonalakra. A Bánát, Bácska és Bárányé Szerbiának odaítélt másfélmillió lakosságának csupán 394 százaléka szerb, vagy horvát, a többi magyar. Fiume is Magyarországnak köszönheti fejlődését és felvirágzását. Fiuménak és Magyarországnak kölcsönösen szüksége valn egymásra. Magyarország jogot formál egyetlen tengeri kikötőjére. Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott gazdaságilag. Az ottlakó rendek a slovénokkal még nyelvi tekintetben sem állanak rokonságban, gazdasági helyzetüket tekintve pedig a szükségesség parancsolja, hogy ne szakadjanak el tőlünk. Végül megemlékezik arról a jegyzék, hogy ha a békekonferencia kételkednék az előadottak helyességét és igazságát illetőleg, akkor rendeljék el a népszavazást az összes határállamoknak juttatott, Magyarországból leszakított részeken. Beszüntették a vidéki és a környékbeli telefonbeszélgetést. A mai napon úgy a vidék, mint a környékbeli telefonbeszélgetést beszüntették. Miskolczról magánosoknak telefonbeszélgetés, csupán Budapesttel van megengedve, azonban ez is bizonyos korlátozással, amennyiben csak reggel 9 órától délután 6 óráig lehet sürgős beszélgetést folytatni.