Miskolczi Napló, 1920. augusztus (20. évfolyam, 176-200. szám)

1920-08-07 / 181. szám

1920. Szombat, augusztus 7 XX. évfolyam, 181­ (5515) szám Ara­­­korogta ■•«a Sléfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Kepható minden Félévre . . 150 korona húsárvírusilónél! Negyedévre 75 korona POUTIKI! mprtftp Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon : M4 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 3­ 3 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, díj­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz vitézen át. A nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) A nemzetgyűlés mai ülé­sét 10 órakor nyitja meg Rakovszky István elnök. Bemutatja a Move felira­tát, amelyben kéri a nemzetgyűlést, hogy a Nemzeti Hadseregben sem tiszt, sem legénység zsidó vallású ne legyen. Huszár Elemérnek a lisztellátás ügyé­ben beadott indítványához elsőnek Ke­rekes Mihály szólalt fel. Nem tudja­­megérteni, hogy kerülhet egy mázsa bú­za szállítása 175 koronába. Magyaror­szág szegényeinek olcsó tisz. kell. Az ár­­megállapító bizottság nem tölti be hiva­tását. Biztosítani kell az ipar és keres­kedelmi érdekeket. Gaál Gaston: Csak a szabad kereske­delem segíthet. Kerekes: Én ezt aláírom, de akkor kapjanak a tisztviselők is olyan fizetést, amely a szabadforgalmi áraknak meg­felel. Beszéde végén határozati javasla­tot nyújt be, amely a fejadagot 12 ki­logrammban kívánja megállapítani. Az iparcikkek maximálását kéri. A szegény emberek mázsánkat 100 koronáért kap­ják a búzát, a deficitet a hadimilliomo­sok és a 60.000 koronát meghaladó jöve­delműek fizessék. Henczer István magáévá teszi Kere­kes indítványát. Gaál Gaston foglalkozik a rekvirálá­­sokkal és rámutat arra, hogy a nemzet­gyűlésen a ránk zúduló baj okairól egyedül Kun Béláékat és társait okolják, holott okai egyrészt azok a tisztviselők, akik a törvény iránti kötelességüket nem tették meg, másrészt a budapesti mun­kások ezrei, akik ezeknek a téveszmék­nek felültek. Azután Kozma András szólal fel: Úgy állítják be a dolgot, mintha a kisgazdáknak rózsás lenne a helyzetük. Amikor a romá­nok hadisarcot vetettek ki, akkor is a kis­­ga­dáknak kellett azt megfizetniük. Pallavichinyi György szerint a gabona­­rendeletet előbb kellett volna kiadni. A központokat és a rekvirálásokat meg kell szüntetni. Az elnök bejelenti, hogy a honvédelmi miniszter holnap fog válaszolni Gonda Jenő interpellációjára. Ne csak mindig a jogaikról beszéljünk a tisztviselőknek, beszéljünk a tisztvis­lők kötelességeiről is. A legtürelmesebb osztály a földtekén a magyar gazdaosztály, de ha a hárt mértéken túl feszítik, akkor­ a ma­gyar gazda megbicsaklik és azt mondta: Budapestnek nem adunk semmit. (Felkiál­tások a keresztyén párton: Az országról van szó, nem Budapestről). Nagyon sajnálnám, ha a kormány ezt a javaslatot, amely szerint az ország már berendezkedett, megváltoz­tatná. Illy László kihallgatása az ügyészségen. (Budapest.) A Magyar Híradó jelenti: A budapesti kir. ügyészségen dr. Bálint Ernő főügyészhelyettes ma maga elé ve­zettette a Club-kávéházi vérengzés ügyé­ben őrizetben levő összes vádlottakat, hogy életkorukat megállapítsa. Illy Lász­ló 19 évesnek mondotta magát, ezt azonban semmivel sem tudja igazolli. Az ügyészség egy detektívet küldött Szegedre, hogy ott beszerezze Illy szü­letési anyakönyvi kivonatát. Az amsterdami vezetőség távirata a német-osztrák bizott­sághoz. — Ma délelőtt történik formális döntés a bojkott befejezéséről. (Bécs.) A MTI­ jelenti: Ma már befe­jezett tény, hogy a Magyarország ellen szervezett bojkottot közel két hónapi időtartam után megszüntetik. A német­osztrák szakszervezeti bizottság erre vonatkozólag a következő táviratot kapta: „Noha Magyarországon még nem kielégítő a helyzet, a nemzetközi szak­­szervezeti szövetség vezetősége az ál­talános helyzet alapján elhatározta, hogy augusztus 8-án félbeszakítja a bojkottot. Tessék a szükséges intéz­kedéseket megtenni. Részletesebb köz­­léseket manifesztumban teszünk.­" Az Arbeiter Zeitung, amely a lap élén közli ezt a táviratot, hosszabb cikkben beismeri, hogy a bojkott vereséggel vég­ződött. Bécs városának népe nagy öröm­mel fogadja a bojkott megszüntetését. Ezt tükrözi vissza valamennyi polgári lap. Ezek a lapok megállapítják, hogy a bojkott vereséggel végződött és hogy tartama alatt elsősorban Ausztriát érin­tette a legkínosabban. A Neue Freie Presse örömmel fogadja­­ a szomszédos állammal az összeköttetés küszöbön álló helyreállítását és a rende­zett viszonyok visszatérését, amelyeket — szerinte — jobb lett volna meg sem szakítani. Ausztria és Magyarország egy­másra vannak utalva, reméljük, hogy a bojkott végső akkordjai rövid idő múlva teljesen elenyésznek A Reichspost is megállapítja, hogy a bojkott tökéletes kudarccal végződött. A lap felelősségre vonja a bojkott-mozga­lom vezetőit azokért a károkért, ame­lyeket Ausztriának okoztak. Azt az ülést, amelyen a bojkott be­fejezését formálisan elhatározzák, ma délelőtt tartják még pedig az osztrák szakszervezetek vezetőnek gyülésével kapcsolatosan. Forstner szocialista vezér augusztus 3-án érkezett vissza Amsterdamból és mint a Reichspost jelenti, július 31-én Fimmen is Bécsbe érkezett. (Becs.) A svájczi munkásszervezetek az utóbbi időben háromszor is kérték a bojkott megszüntetését, ami lényegesen hozzájárult a bojkott elejtéséhez. A mentelmi bizottság Friedrich mentelmi jogának felfüggesztését javasolja♦ (Budapest.) A MTI­ jelenti: A nemzet­­gyűlés mentelmi bizottsága ma délben 12 órakor Ereky Károly elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a Friedrich István men­telmi jogának felfüggesztését kérő meg­keresést tárgyalták. A bizottság szótöbbséggel elhatároz­ta, hogy Friedrich István mentelmi jogának felfüggesztését fogja java­solni a Háznak. Ezzel a határozattal szemben Mikové­­nyi Jenő előadó javaslatára dr. Somogyi István kisebbségi ellenvéleményt fog bejelenteni. (Budapest) A M. T. I. jelenti: Az Est Írja: Az ügyészségen illetékes helyen a következőket jelentették ki a Friedrich men­telmi jogának felfüggesztésére irányuló ké­relemmel kapcsolatban: — A Tisza gyilkosság perének tárgyalá­sán gyamnokok merültek fel Friedrich István személye ellen. A kir. ügyészség indítvá­nyozta, hogy Friedrich ellen gyilkosság miatt mint felbujtó ellen indítsák meg az eljárást. Az iratokat áttették a vizsgálóbíróhoz, aki hozzájárult az eljárás megindításához. Így kérte azután az ügyészség Friedrich men­telmi jogának felfüggesztését a nemzet­gyűléstől. Almássy Denise grófnő szembesítése Tisza gyilkosaival­ A Tisza-gyilkosság tárgyalásának hatodik napja. Augusztus 10-én hallgatják ki Friedrichet, Pekárt, Kérit és Fényest. (Budapest.) A MTI­ jelenti: A Tisza­­ü­gyben ma délelőtt folytatták a tárgya­lást a hadosztálybíróságon. Ma járulnak a bróság elé a tanuk. A mai napon a következő tanuk kaptak idézést: özv. Tisza Istvánné grófné, gróf Almássy De­nise, Csermák Dezsőné, a Roheim-villa házvezetőnője, Demeter László, Tisza Is­ván volt komornyikja, Weszely Mar­git szobaleány, Roheim Samu és Rohaim Géza, a villa tulajdonosai. Gróf Tisza Istvánnétól orvosi bizonyítvány érkezett a bírósághoz, hogy a grófnő még ma is súlyos beteg és nem tud megjelenni a tárgyaláson. Augusztus 10-én a hadosztálybirság tanúként fogja kihallgatni a polgári ha­tóságok őrizetében levő Kéri Pált és Fé­nyes Lászlót, ugyanekkorra tervezik Pe­kár Gyulának, Friedrich Istvánnak ki­hallgatását. 13-án Lukasich Géza báró kihallgatása kerül sorra. A mai tárgyalást fél tízkor nyitotta meg Zoltán László elnök. Elsőnek Al­mássy Denise grófnő, Tisza unokahugát hallgatták ki, aki elmondta a merénylet történetét, amely már ismeretes. El­mondja vallomásában Gertnernek láto­gatását, amelyet Tisza Istvánnál tett. A merénylet napján délelőtt Almássy De­­nissel kiment Tiszáékhoz Konrád Péter, Almássy Denise édesanyjának házmes­tere és Tisza arra kérte őt, hogy két le­velet vigyen be a városba. Azt mondta Amássy Denisnek, hogy a levelek azo­nos tartalmúak, egyik Lukasichnak, a másik Hadik János grófnak szólt Az egyiknek azt írta: „Szólítsák bármilyen szolgálattételre, ahová hívják, odamegy, hogy végveszélyben levő szerencsétlen nemzetét megvédje. A két levelet Konrád tárcájába akarta tenni, amire ő figyel­meztette, hogy a villát megfigyelik, vi­gyázzon, gondolja meg, hogy az ő laká­sából megy ki, tegye a levelet az inge alá Erre Konrád elment a két levéllel. Akkor késő délelőtt, az első, aki odaér­kezett a villához, Sándor János volt belügyminiszter volt. Nagyon izgatott állapotban érkezett. Sándor ottléte alatt nagy lárma uralkodott az udvarban és a szobába sok katona lépett be. Mi a dolgozó szobában voltunk, kimentünk eléjük és elénk állott egy hosszú esőkö­­pönyegbe öltözött alak. Azt hiszem, hogy ezalatt a köpönyeg alatt uniformis volt. Tiszánál revolver volt és éppen aznap reggel mondta, hogy meg van töltve és ha látja, hogy segíthet vele magunkon vagy magán, lőni fog. Ez a délelőtti látogató Gertner volt, aki né­hány percet időzött Tiszánál, azután tár­­saival, akik az udvaron várták, eltávo­zott, öt óra tájban lövéseket hallottunk. Akkor már sötétedett. Percek múlva csengettek. Ekkor már a szalonban vol­tunk, de a lövések oda is idehallatszottak. Bejött Demeter inas és sírva mondta: „Kegyelmes Uram, ugorjék ki az abla­­kon!‘‘ Demeter elmondta, hogy nyolc ka­tona jött és halálra keresik Tiszát. Tisza megveregette a vállát és ezt mondta ne­ki: „Köszönöm, hogy ilyen hűséges voltál hozzám, az Isten áldjon meg.“ Tisza ma­ga nyitot­tajtót a katonáknak és mielőtt ezt tette volna, így szólt: „Nem ugrom én ki sehova se, ahogy éltem, úgy fogok meghalni!“ Körülbelül 5 óra volt, amikor Demeter azt jelentette, hogy katonák jöttek. Amint kiléptünk, ott állott a had­ban néhány katona egyes sorban, közel egymáshoz, közvetlenül a szalonajtó előtt. Ezután elmondja, hogy hogyan tör­tént a merénylet. Megmutatták neki Po­gány arcképét, de nem tudott ráismerni arra, aki lőtt. Elnök: Hány lövést hallott? Tanú: Lehetett négy vagy öt, de lehet, hogy hat is volt, mert egy pillanatra el­vesztettem eszméletemet. Elmondta még, hogy nagybátyja a lövések után még élt, és azt mondta: „Jaj, a fejem!“ Ő végig­tapogatta, de fején nem látott semm­i sebet. A tárgyalást vezető kérdésére előadja Almássy Denise grófnő, ho­íg a tettesek

Next