Miskolczi Napló, 1920. szeptember (20. évfolyam, 201-225. szám)

1920-09-26 / 222. szám

1920, Vasárnap, szeptember 20 XX. évfolyam- 222 (5556) szám árai fc&Poma Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Kapható minden Félévre . . 150 korona hirsfiparusitónál ! Negyedévre 75 korona poumm napilap Felelős szerkesztő : FEHÉR Kiadóhivatal, Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: C-1.5 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, élői fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők Massaryk az orosz helyzetről. (Prága.) MTI. Massaryk elnök beszédet intézett a pribrámi mun­kásokhoz, amelyben többek között ezeket mondotta: — A szociáldemokrata párt vál­sága nem érintett készületlenül. Legyenek meggyőződve, hogy en­nek a válságnak leküzdéséhez, amelyben most vannak,, fejekre és nem öklökre van szükség. Az elnök azután rátért Orosz­országnak a helyzetére és követ­kezőke­t mondotta : — Oroszországban nincsen sem kommunizmus,, sem szocializmus. A nép olt analfabéta, míg Marx és Engels olyan proletáriátushoz fordult, amely ismeri a tudományos szocializmust. Oroszország agrár­­állam és a paraszt csak magán­tulajdont ismer. Az orosz módszert mi nem követhetjük. Én különben a szocial­zálás mellett nyilatkoz­tam. — A szocializálás lassan kint folyik is. A szocializálást ott kezd­jük, ahol arra már megérettek a viszonyok. A csehek erőszakoskodásai Pozsonyban. (Bécs.) MTI. A Reichpost tudó­sítást közöl Pozsonyból arról, a szept. 18-án megtartott a népgyűlésről, amelyet a német és magyar keresztényszocialisták hívtak egybe. A gyűlésen nyilvá­nosan akartak tiltakozni a csehek hatalmaskodása ellen, különösen pedig azok ellen az elviselhetet­en önkényeskedések ellen, amelyek­kel az iskolák beszüntetése körül eljártak. A gyűlés megtartását a kormány szeptember 15-én betil­totta. Minthogy a betiltás ilyen későn jött, a gyűlés szónokaiul felkért képviselőket már nem ér­tesíthették idejében erről az önké­nyes hatósági tilalomról, így Jab­­lonszky, Tobler, Körmendy dr. ot­tani képviselő, valamint Juriga Nándor, a tót katholikus néppárt tagja és még mások is Pozsonyba érkeztek. A kormány három nyel­ven megjelenő alpjai, amelyek a gyűlés betiltását közölték, a tilal­mat azzal indokolták, hogy ko­moly összeütközésektől lehetett tartani, különösen Juriga, a rót ellenzéki képviselő részvétele miatt. A tilalom igazi oka azonban az volt, hogy a kormány félt a tö­megek érthető izgalmától, mert a németek, magyarok és tótok, sőt maguk a tót katonák is véglete­kig el vannak keseredve a cseh kormánynak egyre-másra meg­jelenő, rövidlátó, mélyen sértő rendelteitől. Interpellációk és törvényjavaslatok*­ ­ A nemzetgyűlés mai ülése. (Budapest.) MTI. A nemzetgyű­lés mai ülését 11 óra után nyi­totta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatta az elnök Győr várme­­gye kérvényét, amely a zsidókér­­désnek törvényhozás útján való rendezését szorgalmazza. Miután ebben a kérdésben már egy tör­­vényjavaslat a Ház előtt van, a kérvényt annak idején a törvény­­javaslattal együtt fogják tárgyalni. Ezután az indítvány és interpel­­lációs könyvet olvasták fel. Nyolc interpel­áció van bejegyezve, a­melyekre 1 órakor tér át a Ház Azután Gyömörey György, a pénzügyi bizottság előadója tette meg jelentését az indemnitásra és az állam számviteléről szóló törvényjavaslat módosítása tár­gyában. Az előadó kérte, hogy sürgősen tűzzék napirendre a tör­vényjavaslatot. Hermann Miksa a közgazdaság és pénzügyi bizottság­ együttes je­lentését terjesztette elő az 1920. évi népszámlálásról szóló tör­vényjavaslat tárgyában, amelyet kinyom­atnak és azután napirend­re tűznek. Azután harmadszori olvasásban elfogadták a házhe­vek kijelölésé­ről és a kishaszonbérletek alakí­tásáról szóló törvényjavaslatot. Azután az államkincstár meg­károsítására irányuló bűntettek­ről és vétségekről szóló törvény­­javaslat részletes tárgyalására tértek át, amelyet a Ház stiláris módosításokkal, Orffy Imre fel­szólalása után általánosságban el­fogadott. Majd áttértek a vagyonátruh­zási illetékekről szóló törvényj­a­vaslat tárgyalására, Orffy Imre előadó ismertette a törvényjavas­latot és elfogadásra ajánlotta. Az ülés folyik. Új harcok lesznek az orosz—lengyel fronton. Blokáddal kényszerítik Oroszországot a béke aláírására. (Varsó.) MTI. Tegnap nyitották meg az új országgyűlési üléssza­kot. Seim Marsal megnyitó be­szédében bejelentette, hogy Len­gyelország nemcsak az ellene irá­­nyuló támadásokat verte vissza, hanem egész Európát megvédel­mezte. Szomszédaink meg voltak győződve arról, hogy Lengyelor­szág ,megsemmisítése közeli do­log és készek voltak ismét felosz­tani, azonban erősen tévedtek. Lengyelországnak a leckéből ta­nulnia kell és arra kell törekedni, hogy a veszély többé ne ismét­lődjék. (Bécs.) MTI. A Neue Freie Pressének jelentik Berlinből. A rigai béketárgyalások kezdetén azt hitték, hogy sikerül a sokféle nehézségeket legyőzni és hamaro­san megköthetik a békét. A tár­gyalások azonban nagyon meg­nehezültek, még­pedig valószínű­leg az oroszok magatartása kö­vetkeztében, akik kevés hajlandó­ságot mutatnak a békéhez. Meg­állapították, hogy új orosz had­osztályok érkeztek a Dnyemen­­frontra. Ezek között van egy szi­bériai lövészhadosztály is. Ezeket a lövészeket tartják a legjobb ka­tonái-mik. A jól felszerelt csapatok közül ál­­tólag 100 ezer ember a front közelében tartózkodik, míg Rovno vidékén további 150 ezer embert összpontosítottak. Úgy lát­szik tehát, hogy Moszkva harcias kedvét a legutóbbi súlyos veresé­gek semmivel sem csökkentették. (Bécs.) MTI. A Daily Telegraph­­nak jelentik Parisból. A nagykö­vetek tanácsa elhatározta, hogy Szovjet-Oroszország ellen okt. 15-én életbe léptetik a blokádot, ha Oroszország okt. 10-ig nem írja alá a lengyelekkel a békét. Az új francia elnök külpolitikája. (Paris.) A Leygues-kormány egyszerűen folytatása a Millerand kormánynak. Millerand főleg azon igyekszik, hogy a külpolitikában követett iránya ezután is fenma­­radjon. Ez az oka, hogy a minisz­terelnököt egyben a külügymi­niszteri tárca vezetésével is meg­bízta. Néhány baloldali lap az új kialakulásnak angolellenes orien­tációt tulajdonít. Illetékes körök­ben biztosították az MTI párisi tudósítóját, hogy ellenkezőleg, Millerandnak és Leyguesnek ma­gatartása teljes mértékben lojális és barátságos Anglia irányában. (Páris.) MTI. A Journal azt ír­ja, hogy Deschanell egészségi ál­lapota súlyosbodott. A párisi spa­nyol követ a spanyol király ne­vében sajnáltát fejezte ki Descha­­nell előtt, hogy egészségi állapota következtében kénytelen volt meg­válni az elnökségtől. Megcáfolja a pénzügyminisz­ter a riasztó pénzügyi híreket (Budapest) Korányi báró pénz­ügyminiszter Az Est munkatársá­nak kijelentette, hogy a tervezett pénzügyi intézkedésekkel­­kapcso­latban terjesztett riasztó hírek tel­jesen alaptalanok. Az a hír is alaptalan, hogy a kormányzó ma­gához kérette volna a pénzügyi bizottság tagjait. Megindul az eljárás a nép­biztosok szökése ügyében. (Budapest.) MTI. A proletár­diktatúra bukása után, mint isme­retes, a népbiztosok közül Kun Bea, Landler Jenő, Vágó Béla, Hamburger Jenő, Hevesi Gyula, Lengyel Gyula, Szántó Béla nép­biztosok Ausztriába menekültek Az ügyészség bűnpártolás vétsége címén bűnvádi eljárást indított mindazok ellen, akik a népbizto­sok megszökésénél segédkeztek és lehetővé tették, hogy a hatóság üldözése elől menekülhessenek A kommunisták bukása után a Peidl-kormány tagjai közül Peidl Gyulát, Payer Károlyt, Weltner Jakabot, Böhm Vilmost, továbbá dr. Ágoston Pétert és Haub­ich Józsefet vonják felelősségre, mivel a vizsgálat­ adatai szerint a nép­biztosok nagy többsége aug. 1 rél 2-ára viradó éjjel Budapestről in­­dított különvonaton szökött meg. Az eljárást azonban csak Ágoston Péter és Hauserich ellen lehet meg­indítani, mert a többiek szökésijén vannak. »»«■«jfswrichiiii MUBiiimMnHHr Inségakciót rendez a katonaság. (Saját tudósítónktól.) Báró Nagy Pál altábornagy átiratot intézett a vármegye főispánjához, mely­ben bejelenti, hogy a miskolczi ka­tonai körletparancsnokság a kör­let területén inségakciót rendez. Az akció célja, segíteni a nélkü­lözőkön. Az átirat többek között ezeket mondja: meg kell találni azokat a feleslegeket, amelyek­ minden arra szorulón segítenek, osztály-, faj- és valláskülönbség nélkül. Az akció útmutatója, akik adhatnak és kiken kell segítene irányítója pedig a szeretet. Az inségakció nem akar büntetni sen­kit a múlt botlásaiért, a cé­ja csu­­pán megmenteni a fajt, nyugal­mat adni a telkeknek, kenyeret az éhezőknek, ruhát a mezítelenek­nek, meleget a hideg szobákba. Az átirat felkéri a főispánt, hogy a körletparancsnokságot ezen emberbaráti akciójában tá­mogassa.

Next