Miskolczi Napló, 1920. október (20. évfolyam, 226-252. szám)

1920-10-20 / 242. szám

XX évfolyam, 242­­5576 \ szám 1­8so»ron» i^26 Szerda, október 20 liiSKülCZI NAPLÓ POLITIK­­f NAPILAP aC i iiiiriiiiiwn«riia1wiimEtoHmA#hM»irntmni ^rnfniTrr­­win­'— réfztetési árak JkaptuMó minden fcsk­ap^riiSitónál! úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Félévre . . 150 korona i ' Negyedévre 75 korona . Felelős szerkesztő: FEHÉR aTM ■¡_■■■ ui«j|gM|!"g^ii"Ji'L.r*igg mammem Kiadóhivatal : Miskolcz. Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz. Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 311. A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő* A román követ elhalasztotta budapesti utazását. (Bukarest.) MTI. A Demján­­ügynnö­kség jelenti: Carpea ezre­des, budapesti román követ, Buda­pestre való utazását elhalasztotta. Konstantin király vissza akar térni Görögországba (Páris) MTI. Szikra. A Havas­ügynökség berlini jelentést közöl, a­mely szerint Konstantin volt király minden előkészületet meg­tett arra, hogy Görögországba visszatérjen. (Becs.) MTI. A Neue Freie Pres­sének jelentik Athénből. Sándor k­rály betegsége homályban ma­radt és arról a legvadabb hírek keringenek. Az állítólagos majom harapásról szóló történetét sehol sem akarják elhinni. Különösen az egymással ellentétes jelentések keltettek bizalmatlanságot. Általá­­ban az a felfogás terjedt el, hogy Venizoles híveinek merényletéről van szó. (Becs.) MTI. A Corriere d’ Italia athéni jelentése szerint Venizeles ügynökei megmérgezték a görög királyt. Venizeles csapatokat tart készenlétben, hogy az új görög parlamentet szétugrassza, ha ellen­zéki többség volna. Tőzsde. (Budapest) Előtőzsde. Irányzat szilád Valuták: Dollár 390—93, márka 554—53, rubel 358 lei 720— 18, sokol 468, korona dinár 1330, lengyel márka 168—69. Értékpapírok: H­izai Bank 810, Magyar Hitel 1945 — 25, Magyar- Angol 1098—70, Magyar Olasz 481—88, Leszámítoló 850—60 Sal­­gó 7650—500, Fegyver 1630 Rima 4225—325, Ganz D­­ub­us 17900— 18200, Schlick 9­0—15, Guttmann 6050, Kiotild 3750, Adna 13700, Atlantika 6500 Államvasút 5650— 700, Hermes 500, Borsod Miskolczi 3350, Konkordia 2250. Első Buda­pesti Gőzmajon 4650, Hungária 2375, Beocsini 5900, Szászvári 4000, Felsőmagyar 4300, Magnezit 6300, Tröszt 22­25, Magyar vssulforg 1900, Ő­sz.­fa 2290, Slavonia 4800—850, Csáky 1260-80 Láng 1105-1090, Lipták 530—40, Nasici 14200. (Budapest) Zárlat: Arany 20 frank 1140-70, font 1300-1350, leva 535—60, dollár 380—405 márka 555—65. lira 1500—1565, osztrák korona 95—100, rubel 340— 60. lei 690-710, sokol 450-70, korona dinár 1080—1120, frank dinár 1080—1120 lengyel márka 150-70. (Zürich.) Devizanyílás: Berlin 8.15, Newyork 6.32, Milano 24, Prága 7.50, Budapest 1.60, Bécs 2.12 5, Osztrák bélyegzett 1.70, Bukarest 10.80. Holnap terjesztik be a községi válasz­tásokról szóló javaslatot (Budapest.) MTI. A nemzetgyű­lés holnapi ülésén Ferdinándy Gyula belügyminiszter beterjeszti a törvényhatósági választójogról szóló törvényjavaslatot. Majd Lin­­gauer Albinnak a nyugat- magyar­­országi állatcsempészés ügyében előterjesztett interpellációja alapján kiküldött bizottság tesz jelentést. Holnap jegyzi be Róbert Emil a lakáshiány enyhítését célzó indít­ványát, hogy az 1920. év novem­ber hó 1. után tető alá kerülő la­kások bére szabad megállapodás tárgya legyen. Különös érdeklő­désre tarthat igényt Ruppert Re­zsőnek és Ereky Károlynak a mi­niszterelnökhöz és a honvédelmi miniszterhez intézendő sürgős in­terpellációja. Az ausztriai (Bécs.) MTI. A Neues Wiener Journal előkelő politikusok véle­ményét közli az ausztriai nemzet­­gyűlési választásokról. Valószínű­nek látszik, hogy Renner dr. és Theisz dr. államtitkár el fogják hagyni helyüket. A választások legfontosabb eredménye a kom­munizmus teljes összeomlása. A munkástanácsok hatalma megtört, a bécsi szakszervezetek befolyása elenyészett. Csakhamar be fog kö­vetkezni — írja a lap — Ausztria orientálódása Magyarország felé. Politikai körökben azt beszélik, hogy­ az osztrák köztársaság elnö­kének Beck Vladimir báró, volt miniszterelnököt hozzák kombi­nációba. (Becs.) MTI. A vidékről eddig beérkezett jelentések azt mutatják, választások, hogy a szociáldemokraták a sza­vazatok aránylagos számbavétele után fennmaradó mandátumokkal együtt valószínűleg éppen hogy megtartják korábbi létszámukat. A nagynémetek veszteséget szenved­tek, amit elsősorban annak kö­szönhetnek, hogy ki­eik szavazata megoszlott. Az eddigi rendelke­zésre álló összesítő jelentések alapján a pártok aránya az új nemzetgyűlésen a következő: 77 keresztényszocialista (nyertek 14 mandátumot), 63 szociáldemokrata (vesztettek 6 mandátumot), 19 nagy­rémet (vesztettek 7, nyertek 1 mandátumot) és egy polgári mun­kapárti: gróf Czernin Ottokár. Az osztrák nemzetgyűlésnek 175 tagja van. Eddig 160 mandátumot töl­töttek be. Budapestet akarják a Duna - bizottság székhelyéül az angolok és franciák (Bécs.) A Presse párisi munka­társa jelenti: A Duna-konferencia első napján már kiélesedtek az ellentétek a résztvevők, valamint a franciák és angolok álláspontja közt. Franciaország álláspontja az, hogy a Dunát nemzetközivé kell tenni Ulmtól a Fekete tengerig. A Temps feltűnést keltő cikkben azt követeli, hogy a Duna bizottság szökhelye Budapest legyen. Ezt az álláspontot Olaszország is elfo­gadná, ha nem kellene tartania a Duna konferencia felújításától. Gö­rögország is az angol álláspont mellett van. Ellene csupán Ro­mánia, Jugoszlávia és Csehország vannak. Tárgyalják a földbirtokreformot (Budapest.) A nemzetgyűlés bi­zottságai Gaal Golszton elnöklete alatt ma d. e. folytatták a földbir­­tokreform tárgyalását. A 28 ik sza­kasz 4 ik pontjánál kimondta a bi­zottság, hogy a 100 holdon aluli birtok is, ha 1914 után is szerez­ték, nem válthatók be, “ha a bir­tokos hivatásos katona. A 30 ik szárásznál Pallavicini György fel­ve­­tte azt a kérdést, hogy a 30, vagy 50 évre visszemenőleg legye­nek e a földek visszaválthatók A kérdés felett hosszabb vita indult meg. „Franciaország segítségére lesz gazdasági fellendülésünknek.“ (Budapest) Párisból jelentik: A magyar békeszerződés rapporteurje, Charles Danielou a párisi képviselő­házban fogadott egy magyar új­ságírót, aki előtt a következő nyi­latkozatot tette: — Nagy örömmel utazom az Önök hazájába azzal a kitűzött feladattal, hogy a helysz­ínen ta­nulmányozzam azokat, a nagy problémákat, amelyek Önöket fog­lalkoztatják. Azok az én kitűzött céljaim, hogy megfigyeljek maguk­nál mindent, ami egyáltalán javít­ható Magyarország és a szomszéd államok érdekében a tartós béke javára. Mindnyájunknak közös ér­deke minden nép gazdasági újjá­születése. A nyomor rossz tanácsadó. A népeknek csak úgy, mint minden embernek joguk van az életre és boldogulásra. — Francziaország, amely olyan sokat szenvedett a háború alatt s amely oly nehezen képes talpra állani, megértéssel viseltetik a szenvedések iránt. Az az érzésem, hogy Francziaország hathatós segítségére lesz az Önök gazdasági fellendülésének. Meg­mondhatja honfitársainak, hogy készséggel meghallgatok minden hozzám juttatott észrevételt, amely megkönnyíti tanulmányozó mun­kámat. A katholikus nagygyűlés. (Budapest.) A Magyar Kurír írja: A­, október végén megtartandó országos katholkus nagygyűlés leg­magaslóbb eseménye a három nyilvános nagygyűlés lesz, amelyeken közéletünk égető kérdé­seit fogják fejtegetni. Az előkészítő bi­zottság ezeknek a gyűléseknek pro­­grammját már megállapította. Az elsői megnyitó nyilvános ülésen, amely októ­ber 24-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődik, Zichy János gróf elnöki meg­nyitója vezeti be, azután Schieppa Lő­rinc­ apostoli nuncius mond beszédet. Ernst Sándor a pápaságról, Krüger Ala­dár „Lesz még egyszer ünnep a világon“ címmel, Prohászka Ottokár A keresz­tény nemzeti művelődésről tart előadást. A második nyilvános ülésen, amely 25-én délután fél 5 órakor kezdődik, Mkes Já­nos gróf püspök a katholikus mozgalmak egységesítéséről, Hindy Zoltán dr. Bu­dapestről, Leopold Antal a katholikus önkormányzatról, gróf Apponyi Albert a tekintélyről beszél. A harmadik záró­­ülésen Bernolák Nándor a gyermekvéde­lemről, Haller István a nevelésről, Bangha P. Béla a sajtóról, Holcz Károly a szabadkőművességről tart előadást. A nagygyűlést Csernoch János tábornok­­herceg úr más záróbeszéddel fejezi be Az angol bányászsztrájk. (Budapest.) MTI. Bécsből jelent­k: Angol jelentések alapján táviratoztak Berlinből. Az angol bányász­sztrájknak nincs forradalmi háttere, de az mégis óriási fontosságú. Nem kevesebbről van szó, mint szocializálásról. A helyzet ko­­moly. A legutóbbi összeütközéseknek londoni jelentés szerint 120 halottja van. (Berlin.) Londonból jelentik: Lloyd George miniszterelnök a sztrájk követ­keztében felhívást intézett Anglia népé­hez, hogy addig is, míg sikerülni fog bé­kés megegyezésre jutni, a végletekig ta­karékoskodjanak a szénnel. A magánház­tartások számára heti egy mázsa szén jut. A katonaság készenlétben áll a ka­szárnyákban.

Next