Miskolczi Napló, 1920. november (20. évfolyam, 253-276. szám)

1920-11-26 / 273. szám

XX. évfolyam, 273. (5€07.}rszám___fr­ 1 (ICFffrg 1920. Péntek, november 26 MISKOLCZI POLITIKAI NAPILAP­ja ■•téli árak «eg kalykan, mint vidékre: Egész évre 300 korona imáén Félévre . . 150 korona nettónál! Negyedévre 75 korona Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolci, Hunyad­-utca 2. szám. Telefon: IM Szerkesztőség: Mikolcz, Erzsébet-tér 1. szám Telefon: 3®5 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez: elit­­fizetések és hirdetések e kiadóhivatalhoz intézetMUfe * Bajor politika a magyar viszonyokról. (Bécs.) MTI. A Reichpost veze­­tőhelyen Heim György dr., a ba­jor néppárt elnökének nyilatkoza­tát közli, melyben magyarországi benyomásairól a következőket mondotta: Nézetem szerint Ma­gyarország azokhoz az országok­hoz tartozik, amelyeket semmi sem akadályoz meg abban, hogy rö­vid időn belül ismét lábra ne áll­janak. Magyarország ezeket a ki­látásait elsősorban annak a körül­ménynek köszönheti, hogy kiváló agrárpolitikai alapokon áll. Emel­lett meggyőződhettem arról, hogy a jelenlegi kormány a legbecsüle­tesebb módon fáradozik azon, hogy minden irányban pozitív munkát fejtsen ki. Ennek a leg­jobb bizonyítékát nyújtja a bir­tokreform törvény. Tilos a marhabehozatal. (Budapest.) A közélelmezési miniszter rendeletben értesítette a városok polgármestereit és a vár­megyék alispánjait, hogy a szarvas­­marha pestis megakadályozása végett tilos a de­markéc­ós vonalról túlról szarvasmarhát, kecskét, juhot, sertést, akár engedéllyel, akár enge­dély nélkül, a fellépett tüdőláb és keleti marhavész miatt, behozni. A kiadott behozatali engedélyek is érvénytelenek. Életbelép a lukszusadó. (Budapest.) A kereskedelmi tes­tületek küldöttségileg kérték a kor­mányt, hogy halassza el a lukszus­adó életbeléptetését és módosítsa a végrehajtási utasítást. A pénz­ügyminiszter most értesítette a Baross-szövetséget, hogy a kérel­met elutasítja és a lukszusadó, amely tulajdonképen áruforgalmi adó, december 1­én életbe lép. A jugoszláv külügyminiszter lemondása. (Budapest.) MTI. A Ne­ues Wiener Journal jelenti Génfből. Párisi jelentés szerint Tru­nbics jugoszláv külügyminiszter vissza­lépésének az a nagy elégedetlen­ség az oka, melylyel a rapallói szerződést egész Jugoszláviában, de különösen Horvátországban és Szlavóniában fogadták- Jelentkezni kell a dohány­­termelőknek. (Budapest.) MTI. A dohányter­melési engedélyek felvételét az adóhivatalok megkezdték. Akik 1921 ben a kincstár részére do­hányt akarnak termelni, azoknak december végéig jelentkezni kell az illetékes adóhivataloknál Egy katasztrális holdnál kisebb terü­letre nem adnak dohánytermelésre engedélyt. Nincs válság sem a kormányban, sem a kormányzópárt­ban. (Budapest.) Teleki Pál minisz­terelnök, aki néhány napot töltött vidéken, a fővárosba érkezett. Kör­nyezetéből a válsághírekre vonat­kozólag a következő információkat szerezte a Magyar Hírlap munka­társa : — Mindazt, ami ma a kormány­válság és a pártprogramm készítés híreivel kapcsolatban nyilvános­ságra jutott, egyáltalában nem je­lenti azt, hogy a kormány, vagy akár a párt válságban volna, mert hiszen az új programm tökélete­sen a mai párt kereteinek fel­használásával rekonstruálódik és így mindazok a tanácskozások, amelyek a pártban folynak és amelyeket kormányválságra ma­gyaráznak, tulajdonképen alig egyebek orientációknál, amelyek­nek célja az, hogy a nemzetgyűlés és a kormány új teendőinek tekin­tetében mi módon lehetne biztos alapokon nyugvó megegyezéseket létesíteni. Babarczy báró az ügyészségen is tagad. (Budapest.) Dr. Pogonyi Nándor kir. főügyész helyettes ma kihall­gatta Rumbold Atillát, Szili Török Miklóst, Biró Bélát és utolsóul báró Babarczy Jenőt. Babarczy fentartotta a rendőrség előtt jegyző­könyvbe mondott vallomását, hogy sejtelme sem volt semmiféle bűn­­cselekményről és hogy úgy refe­ráltak neki, hogy a befolyt össze­gek egyes zsidók önkéntes ado­mányai. E tekintetben tanukra is hivatkozott. Az ügyészségen ma kihallgatták dr. Hartmann Elek budapesti ügyvédet, aki a követ­kezőket vallotta: — Egy délután két tiszt jelent meg ügyvédi irodájában, amidőn több ügyfele tanácskozott nála. A tisztek aziránt érdeklődtek, hogy nem tudna-e valakit ajánlani, aki hirtelenében 20 ezer koronát köl­csönözne különítményüknek. — Adnának a kölcsönösszeg ellené­ben egy bonnet. Dr. Hartmann Ungér Mór kereskedőre gondolt, aki ott volt irodájában. Diszkréten közölte vele a tisztek kívánságát, mire Ungár a legnagyobb kész­séggel ajánlott fel 20 ezer koronát a Babarczy különítmény számára. A tisztek egyike Biró Bela volt. Ungár másnap délre kérette ma­gához a tiszteket, de fél egy óráig nem jelentkeztek, mikor Ungár te­lefonált Hartmann ügyvédnek és reklamálta, hogy mikor érkeznek. Hartmann ugyancsak telefon útján érdeklődött az ügyben a Ba­barczy különítménynél, ahol meg­ütközéssel hallotta a tisztek pana­szét, akik elmondták, hogy Ungár detektívekkel lá­togatta társaikat. Ungért nyomban kérdőre vonta az ügyvéd. Ungár Mór megnyugtató választ adott, azt mondván, hogy közben elsimik­dtak a félreérté­sek, rendben van minden, át is adta a 20 ezer koronát. Báró Babarczy azt a vallomást tette, hogy Bíró Béla azt jelentette neki, hogy Sesevics hozott pénzt. Nem szólott erről, hogy az, hon­nan származott, csak azt közölte, hogy önkéntes adományképen folyt be az 51 ezer korona. Ebből a pénzből aztán a különítmény tagjainak a zsoldot fizették ki. Szembesítések a Landau-ügyben. (Budapest) Medves vizsgálóbíró nagy apparátu­sál vezeti a Lan­dau ügyben a vizsgálatot Ruzics József­­len, aki egyik fővádlottja az ügynek, elfogató parancsot ad­tak ki. A bűnügy összes vádlott­jait ma átkís­érté­k a Margit körúti katonai fogházba, ahol szembesí­tik őket a letartóztatott katonai személyekkel. Az írek szabadságharca. (Hága.) MTI. A Daily Mail azt írja, hogy a brit kormány rend­kívüli katonai intézkedéseket ké­­szül tenni az írországi zavargások elfojtására. Három hadihajó több kísérő hajóval útra készen áll, hogy több min 6000 főnyi csapa­tot szállítson Dublinba. Harcok az örményekkel. (Páris.) MTI Szikratávirat. Görög forrásból érkező hírek szerint az örmény fronton heves harcok fej­lődte­k ki, melyek az örmények javára fordultak. A kema­isták helyzete Adana vidékén meglehe­tősen rossz. A krími menekülők. (Páris.) MTI. Szikratávirat. Génf­ből jelentik: A Krím félszigetről hajón Konsanlinápolyba szállított emberek száma 139 ezer, közülök 110 ezer Wrangel katonája. Pétervár víz nélkül. (Bécs.) Kopenhágai távirat sze­rint a pétervári vízművekben tör­tént heves robbanás követk­eztében Pétervár teljesen víz nélkül áll. . A görög kérdés. (Paris.) MTI. Szikra. A kamara ülésének végén Leygues minisz­terelnök nyilatkozatot tett a gö­rögországi helyzetről. Kijelentette, hogy Francziaország megőrzi cse­lekvési szabadságát és hogy nem akar beleavatkozni Görögország belső ügyeibe. Abban az esetben azonban, ha Görögország v­issza­­ü­etné a trónra azt az uralkodót, aki bűntársa volt a szövetségesek ellenségeinek, Görögországot figyel­meztetni kell, hogy a szövetsége­seknél már nem számíthat ugyan­olyan érzelmekre és ugyanolyan támogatásra, mint edd­i. (Paris.) MTI. Szikra. Leyguel miniszterelnök ma délelőtt Lon­donba utazik. Londonban a göög problémára vonatkozólag a követ­kező akció­tervet fogja előterjesz­teni : A görög néphez nyilatkoza­tot intéznek, melyben figyelmezte­tik Konstantin király visszahívásá­nak következményeire. Sziriát olasz ellenőrzés alatt visszaadják Görögországnak. — Dodekanerosz szigetét visszaadják az olaszok­nak Thráciából önálló államot alakítanak, valamely később meg­határozandó hatalom felügyelete alatt. Görögország új határait m­egváltoztatják Szerbia és Bul­gária javára. A védőhatalmak nem biztosítják továbbá Görög­ország függetlenségét, végül Gö­rögország minden pénzügyi támo­gatását beszüntetik. Tőzsde. (Budapest.) Előtőzsde. Az irány­zat nyugodt. Valuták: Napoleon 1320-300, Dollár 473-74, Márka 712—17, Rabel 305—10, Lei 710 —15., Sokol 585—82, Korona dinár 1435— 20., Le­ngyel márka 112—11. Értékpapírok: M­agyar hitel 1810, Osztrák Hitel 1100 — 1090, Magyar- Olasz 481—83 Jf­l­álog 540, Hazai Bank 770, Salgó 8000, Rima 3500 — 460, Déti vasút 1690, Államvasút 4600—50, Bo­nyák Agrár 1560, Első budapesti gőzmalom 6000, Északmagyarországi 2900, Felső­magyarországi 5300, Magnezit 9300,, Csáky 1410, Ganz Danubius 19700, Ganz Villamos 4300, Láng 1160, Lipták 660, Schlick 1010, Gummi 4400 Nas­ci 17500, Szlavónia 4500. (Budapest.) Zárlat. Valuták : Napoleon 1270 — 1320 Font 1680— 750, Leva 570—610, Dollár 440— 80, Francia frank 2950—3050, Márka 700—25, Leva 1730 — 1810, Osztrák korona 95—100, rubel 295—315, lei 190—715, sokol 560— 85, svájci frank 7300—600, korona dinár 1350—410, Lengyel márka 100-115. (Zürich) Devizanyitás: Berlin 8 90, Newyork 6.37 és fél, Milánó 23.70, Zágráb 5, Prága 8, Buda­­pest 1 55 Bukarest 9 40, Varsó 1.35, Bécs 1.95, Osztrák bélyegzett 1.40.

Next