Miskolczi Napló, 1923. július (23. évfolyam, 149-169. szám)

1923-07-05 / 149. szám

I Ls ■ l XXIII. évfolyam 149 (6419) szám, Ara 60 korona Csütörtök, 1923 julius 5 ElSuxetési Arak agg bolyban, adat villékrol Kapható Kindáé borlapórsaitónál POLITIKAI NAPILAP Folalfta szorkolatoi FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal i SOiakoox, Hunyadiba. 2. Tolatod H& Saerkaaatövég i Erzaébettér I. ax. Telafoa SZE. A lap sxailami közleményei a siarkantifiteghae előfizetések és hirdetések a kiadóba intóaaaddb ■agyad évre 3090 kor Egy hóra 1000 korona Kommunista puccs készült a Felvidéken. Beszterczebányáról jelentik: Beszterczebányán letartóztatták az ottani kommunista párt titkárát. Az a vád ellene, hogy államellenes puccsot készített elő Beszerczebányán és Zólyomban. A titkárt, aki annak idején népbiztos vol, a csendőrség elfogta. A titkár azonban felbujtotta a tömeget a csendőrség ellen, miközben összeütközésre került a sor. Ennek folytán házkutatásokat rendeltek el és kilenc embert letartóztattak. Rassay éles kritikája az utolsó évek politikája felett. Költségvetés nélkül — Elmaradtunk az országok versenyében. — A pénzügyi politika hibái. — Megszűnt a munka becsülete, fordítanak többet Fővárosi szerkesztőségünk jelenti telefonon. A nemzetgyűlés mai ülése előtt a folyosó meglehetősen néptelen volt. A képviselők főleg Gaál Gaszton tegnapi beszédének Dénes Istvánra vonatkozó részét tárgyalták. Az affér azonban úgy látszik tökéletesen lezáródott Dénes István tegnapi nyilatkozatával, amely szerint, ha bebizonyul, hogy ő az igényjogosultak ellen a földbirtokosokat védelmeinkkor levonja a konzekvenciákat és lemond mandátumáról. Az egységes pártban tegnap elhangzott nyilatkozatok kerültek még szóba a folyosón és azokból azt állapították meg, hogy a párt nehezen megmentett és fenntartott békéjét akarják azokkal alátámasztani. Rassay Károly ma mondotta el beszédét. Minden aktuális kérdésre kiterjedt beszéde. Foglalkozott a prágai tárgyalásokkal, valamint a Kovács testvérek ügyének politikai részével. Fél 11 órakor nyitotta meg az ülést Szcitovszky Béla elnök. Rácz János előadó felolvassa a közjogi bizottság jelentését. Folytatják ezután az indemnitás vitáját. Rassay Károly az első felszólaló. Amikor nem szavazom meg — mondotta — az indemnitást, ezt nem merő közjogi szempontból teszem, hanem mert meg vagyok győződve, hogy az alkotmányos kormányzat politikai szempontból is fontos. Mégpedig két szempontból fontos politikai szempontból az alkotmányos garanciák fentartása. Az első az, hogy vissza kell vezetni a nemzetet a normális útra, beléje kell oltani a törvénytiszteletet. A másik a nemzeti hitel kérdése. Felelős helyen hangzott el, hogy a mai kaotikus helyzetből az egyetlen kiút a külföldi kölcsön. Ha ez így van, akkor a kormány első kötelessége lenne ezeket a zavaró momentumokat az útból elhárítani. A kormánynak normális költségvetéssel és zárszámadással kell dolgoznia. Mikor a miniszterelnök Párisban volt, a zálogjogok feloldását azzal a kifogással utasították el, hogy Magyarország a költségvetési összegek nagy részét fegyverkezésre költi el, hiába mondotta a miniszterelnök úr, így Magyarországon egy fillérrel sem fordítanak többet fegyverkezésre, mint amennyit a költségvetés megállapít. Milyen más lett volna annak a hatása, ha a miniszterelnök úr egy kész költségvetésre hivatkozott volna. Nálunk azonban már évek óta költségvetés nélkül dolgoznak. Az pedig, hogy kölségvetés nélkül dolgoznak, sérti az alkotmányos garanciákat. A másik indok, amely miatt nem szavazza meg az indemnitást a kormánynak, az az általános bizalmatlanság, mellyel az egész kormányzati rendszerrel szemben viseltetik. Az a történetíró, aki ennek a három és fél esztendőnek a történetét meg fogja írni, kétségbe fog esni ennek a kormánynak a tehetetlensége felett. Új világhelyzet előtt állunk, amelyben a nemzetek hatalmas versenye fog kifejlődni. A jövő történetírónak azonban meg kell állapítania, hogy mi ebben a versenyben nagyon elmaradtunk. Az utódállamok politikája és gazdasági struktúrája sokkal hamarabb szilárdult meg, mint ami mostani helyzetünk. Megengedem, hogy mndez csupán nem a kormány hibája, hogy az szomorú helyzetünkből folyik, de nekünk is arra kellett volna törekednünk, hogy lépést tartsunk az utódállamokkal. Hogy lépést tartsunk velük úgy a politikai, mint a gazdasági rend tekintetében. Az én bizalmatlanságom főleg ebből a forrásból táplálkozik. Az elmúlt három és fél esztendő egy poshadó, rothadó víz volt, amelynek alján buján tenyészett minden korrupció. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Az önfeláldozásnak magját se látták. A pénzügyminiszterek és a nagy pénzügyi szakemberek mögött egy hatalmas finánckapacitás áll. (Felkiáltások: Teleszky !) Eljutottunk az állam csődjéhez ! Mesterséges pénzszűkét csináltak, de ezzel sem tudták megállítani a korona további zuhanását. A Devizaközpont működésében előállott és tapasztalható állandó sérelmekről is szól. A mai helyzet az, hogy a közgazdasági életben két pénzügyi különítményünk is van: egyik a pénzügyminisztériumban, másik a rendőrségen. Olyan helyzet van, hogy a Devizaközpont néha maga utasítja a feleket a zugdevizák összevásárlására. Ilyen körülmények között meg kell állapítanunk a Devizaközpont teljes csődjét Felsorolja azokat az eseteket, amikor a feleket zugvásárlásra késztették, de ugyanakkor a gent provokatőrök lefoglalták a devizákat. Ez erkölcstelen állapot! Fel kell vetni a kérdést, hogy így fejlődheti-e ki egyáltalán normális, egészséges gazdasági élet? Ma Magyarországon megszűnt a munka becsülete ! Ma Magyarországon munkából megélni nem lehet. Ennek főként erkölcsi hatása óriási. Ez így van úgy a szellemi, mint az ipari téren. A nemzet pusztul és a kormány nem segít rajta. Tenni kell valamit s ha a kormány képtelen a cselekvésre, adja át helyét ! Rámutat arra, melyek azok az okok, amelyek gátolják a kormányt. Megállapítja, hogy a kormány gazdasági téren éppenúgy, mint a szociális téren nem rendelkezik azzal a készséggel, amelyeket elvárhatnánk tőle. Külpolitikai problémákkal foglalkozik és kijelenti, hogy legelső kötelességünk lett volna kibékülni szomszédainkkal. Az idő elhaladt felettünk és erre semmiféle próbálkozás nem történt. Ma teljesen izoláltan és egyedül állunk. Felkiáltások a kormánypárton : Talán kapituláljunk? Rassay: Igen, aki hibás, az kapituláljon. A cseh kormány tehát azt a vádat állította fel a magyar kormány ellen, hogy túlzott követelésekkel állott elő és emiatt hiúsultak meg a tárgyalások. Ebben nekünk tisztán kell látnunk. Az ellenzéknek joga és kötelessége van erre. Meg akarjuk tudni, hogy mik az akadályok és vannak-e akadályok. — Foglalkozik Nincsics szerb külügyminiszter beszédével, melyet legutóbb a szkupsjinában tartott. Ezt a kérdést nem lehet theoretikusan elintézni, mert ebben súlyos vádak foglaltatnak a magyar kormány ellen. Mussolini épen a napokban jelentette ki, hogy megegyezést keres Jugoszláviával. Bármennyire támadják is, mégis kijelentem, hogy az az egyetlen út, a szomszédokkal való megegyezés. Azt mondják erre, hogy mi akarunk, de ők nem akarnak. Mik tehát az akadályok ? Tejesen tájékozatlanok vagyunk ebben a kérdésben. Bizonyos nyilatkozatok történtek, azonban ezek sem derítettek világosságot erre, pedig ebben teljesen tájékozottaknak kellett volna lenünk. Massaryk nyilatkozatai ma idejüket múlták, Massaryk kijelentette, hogy ő szívesen tárgyal minden tisztességes emberrel. Erre Bethlen István gróf nyilatkozott is, amire megjelent a cseh kormány félhivatalos nyilatkozata, amely szerint a magyar kormánynyal tárgyalni nem lehet. Megállapítja, hogy Magyarország nem alkalmas a tárgyalásokra, mert túlzott követelésekkel áll elő. A kormán olyan politikat inaugurált, amelylyel szinte pellengérre állítja a nemzetet. A konkrét vádak abban csúcsosodnak ki, hogy a kormány bizonyos szervezeteket istdpol, amelyeknek főcéljuk a trianoni béke megszegésére irányul. Magyarország az egyetlen állam,, ahol internáló tábor létezik és a táborban több jugoszláv állampolgár van letartóztatva. Erre azzal kellett volna felelni, hogy igaz e az, vagy sem ? ! Igaz-e az, hogy jugoszláv állampolgárok vannak letartóztatva, vagy nem igaz ? Ilyen konkrét adatokra csak cáfolat következhetik, vagy a hibák beismerése és a konzekvenciák levonása. (Pl.Her Emil: Fel kell oszlatni az internálótábort !) Belpolitikai kérdésekkel foglalkozik ezután. A kormányzó úr állandóan politikai problémákkal foglalkozik. EL, letérés az alkotmányosság alapjáról. Az államfő tekintélyénél is sokkal fontosabb a törvényhozó testület tekintélye. A nemzetgyűlésnek nincs meg a tekintélye és nem is lesz meg soha a történelem előtt ! Gondoskodjunk kell tehát, hogy mi állírja helyre a nemzetgyűlés tekintélyét ? Az igazságügy miniszter úr szerint ezen, csak a házszabály-revízió segíthet. En nem osztom ezt a véleményt. Délután fél 2 után tér át a nemzetgyűlés az interpellációkra. Azon az első Fábián Béia interpellációja a jobboldali szélsőséges sajtó izgatásairól. Fábián mukatársunknak interpellációjáról ma délben ezeket mondta: — Mai interpellációmmal a legnagyobb szolgálatot teszem úgy az országnak, mint a kormánynak és meg fogjuk látni, ki örül legjobban annak, hogy a rend és nyugalom még mindig nem áll helyre az országban. Azt is meg fogom mutatni, hogy hol készülnek ezek a merényletek. Összesen 14 interpelláció van bejegyezve a mai ülésre. Ezek közt van Karaffiáth Jenő interpellációja a modern lélekvásárlásokról, Neubauer Ferenc a földadó kedvezménes lefizetéséről, a kivetések szabálytalanságairól és a malomkoncentrációról. Benes párisi és londoni útja. Prágából jelentik: A Narodní Politika vezércikkben foglalkozik Benes párisi és londoni útjával. Az út célja mindenekelőtt Massaryk köztársasági elnök külföldi útjának előkészítése, továbbá a Javorina kérdés. Harmadik célja az útnak a Franciaországgal való kereskedelmi szerzőződés előkésztése. Meg kell állapítani — írja a lap,hogy az idő nem kedvező a cseh kormány számára különösen Londonban és ajánlatos volna, ha az utazást később és nyugalmasabb időpontra halasztanák el.