Miskolczi Napló, 1924. július (24. évfolyam, 149-174. szám)

1924-07-02 / 149. szám

X­IV. évfolyam 149. (6795) szám Ára 1500 korOHB Szerda, 1924 julius 2 MISKOLCZI NAPLÓ Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre : Negyedévre 90000 K Egy hóra 30000 K Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Széchenyi­ u. 15. Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. Telefon 064 Telefon 31 50 Új korszak kezdődik ma gazdasági életünkben, visszatérünk a fizetési eszközök arany-értékelésére. Mától kezdve aranyban kell fizetni az adót, aranytarifát követel a vasút. Meg kell ismerned polgártársam a szor­zószámok és aranyparitásos átér­tékeléseit matematikai hierogli­fáit, amelyről eddig azt sem tud­tad ,mi fán teremnek azok. Az új korszak vissza akarja hozni a béke boldog világának színes ragyogó álmát, amikor néhány koronával zsebünkben nyugodtabban­ nézhe­tünk a holnapok elé, mint a mai papk­özön millióival. A­mikor az állam, a vasút aranyban követe­lik a szolgáltatásokat, el lehetünk rá készülve, hogy az átértékelés vé­gigmegy az egész vonalon és előbb utóbb így kénytelen majd kalku­lálni ipar és kereskedelem. Ez a kö­rülmény azonban sajnos nem je­lenti azt, hogy most már jobban boldogulhatnak gazdasági éle­tünknek ezek a tényezői, mert a közönség legszélesebb rétegei nin­csenek abban a helyzetben, hogy meg tudják fizetni az aranypari­tást. A mai nappal a közalkalma­zottak már az aranyfizetés útjára jutottak, de még mindig messze vannak attól ők is, hogy életük békebeli standardját helyreállít­sák, magánalkalmazottak, a mun­kásság nagy része pedig még távo­labb van attól, hogy minden nap egyformán értékelhető pénzben jusson a fizetéséhez, olyan arány­ban, amely némileg megközelíti az élet valóságos szükségleteit. A­mikor pedig elkerülhetetlenné vá­lik, hogy az egész gazdasági élet átvegye az arányszámítást, a leg­nehezebb helyzetbe éppen ezek a kereskedelmi és ipari vállalkozá­sok kerülnek, amelyek versenyké­pességük és produktivitásuk fenn­tartása céljából nem vezethetik be az arányszámítást. Ezeknek a hely­zete lesz a legnehezebb az átmene­ti időben, ami országos szempont­ból azért aggályos, mivel éppen ezek a gazdasági tényezők adják az állam adópolitikájának alapját. Az állam részéről tehát a legmesz­­szebbmenő jóindulat szükséges hozzá, hogy úgy a­z adópolitikában, mint az állami szolgáltatások min­den vonalán kellő kímélettel és méltányossággal kezeltessenek azok, akikre aranykorszak egy­előre csupán terhet jelent. Mert a legfontosabb szociális érdekek kö­vetelik, hogy a­ magánalkalmazot­tak, a munkások jövedelmei alkal­mazkodjanak a helyzethez és élet­­standard­ju­k megjavuljon annyi­ra, hogy kultúrember módjára él­hessenek. Ez pedig roppant mér­tékben meg fogja viselni a magán­­vállalkozásokat, amelyek máské­pen el nem bírhatják a rájuk ne­hezedő új terheket, mintha a má­sik oldalon, ahol a közterheket szabják ki, a helyzet komoly mér­legelésével, a magasabb szempon­tok figyelembevételével intézik azok dolgát, akikre az államnak a jövőben is nagy szüksége lesz. Az új rendszer mellett arra kell törekedni , hogy az egyes társa­dalmi osztályok között meg­le­gyen az egyensúly, mert csak így lehet elérni azt, hogy az­ átmeneti időszak nagyobb zökkenő nélkül elmúljon felettünk. Nincs érdeklődés az indemnitás tárgyalása iránt Fővárosi tudósítónk jelenti: A nemzetgyűlés folytatta a mai napon az indemnitás vitáját. Sem a folyáson, sem magában a Házban a tárgyalás iránt érdeklődés egyéb­ként nem mutatkozott. Az egyet­len probléma­, amely ma érdeklő­déssel töltötte el a nemzetgyűlés minden tagját, az volt, hogy a pénzügyminiszter bejelentette, hogy az indemnitás letárgyalásá­­nak a végén fel fog szólalni és fon­tos pénzügyi nyilatkozatot fog ten­ni. Ezek a kérdések a korona sta­bilitására, a legközelebbi héten megjelenő devizarendeletre és ál­talában a magyar hiteléletre vo­natkoznak, épen ezért érthető, hogy a nemzetgyűlés tagjai feszült kíváncsisággal várták a pénzügy­miniszter felszólalását. Ezen fel­szólalás anyagát a legutóbbi mi­nisztertanácson beszélték meg, amelyek nagy kihatással lesznek az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére. Miután azonban szóno­kok is iratkoztak fel az indemni­tás vitájához, a pénzügyminiszter­nek mára tervezett felszólalása el­maradt és valószínűleg a holnapi nap folyamán fogja majd fel­szólalását megtartani. Egyébként az érdeklődés előterében volt még a fővárosi törvényjavaslat sorsa is, valamint a parlamenti szünet sem volt érdektelenség tárgya. A kormánypárti képviselők amint értesülünk, ragaszkodnak a parla­menti szünethez é­s egyáltalában nem látják reménytelennek a helyzetet. Azt tartják, hogy ha még az ellenzék igyekszik és a gyors tárgyalás elé nem gördít ne­hezebb akadályokat, a parlamenti szünetig még letárgyalható a fő­városi törvényjavaslat sorsa is. Ellenzéki körökben azonban na­gyon pesszimisztikusan hallgatják ezeket a híreket. A nemzetgyűlés mai ülését ne­gyed 12 órakor nyitotta meg Szci­­tovszky Béla elnök. Folytatólago­san tárgyalták a felhatalmazási törvényjavaslatot. Első felszólaló Laky Imre. Kije­lenti, hogy céltalannak és hiába­valónak tart minden felszólalást, mert a kormány az életrevaló esz­méket úgy sem valósítja meg, az ellenzék követeléseit nem teljesíti, pénzügyi és minden rendszerünk olyan, hogy azok alapján reális életet teremteni nem lehet. — A progresszív adózást meg kell te­remteni. Majd a tisztviselőkérdés­ről beszél és főként a tisztviselői elbocsátások ügyével foglalkozik. Kifogásolja, hogy a kormány új állásokat kreál, tisztviselőket ne­vez ki és ugyanakkor tisztviselő­ket elbocsát. A lakáskérdésről szól­va, azt állítja, hogy a rendelet vé­delmébe veszi a gazdagokat, akik­nek módjukban van építkezni. A Lakáskérdést pedig építkezés nél­kül megoldani nem lehet. Végül fejtegeti, hogy miért viseltetik bi­zalmatlansággal a kormány iránt és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Benárd Ágoston kéri a Ház ha­tározatképességének megállapítá­­sát. Miután a Ház tanácskozóké­pes, az elnök felszólítja, hogy kezd­je meg beszédét. Benárd Ágoston beszél Rassay legutóbbi missziójáról, amellyel a kormány és a szocialisták között közvetítő szerepet vállalt abban az irányban, hogy az indemnitás sür­gősen tárgyaltassék le. A szocialis­ták ezzel szemben azt állítják,­­ hogy ők nem kérték fel Rassayt a közvetítésre, ebben a tekintetben ő inkább hisz Rassaynak. Aggasztja az a körülmény, hogy a miniszter­­elnök tárgyalásba bocsátkozik a szocialistákkal . Szerinte a kor­mán feje megváltozott, már nem az, aki volt. Felolvassa az emlék­lapot, amelyet a társadalmi egye­sületek szövetsége fogalmazott a forradalmi sajtó megbüntetése cél­jából. Ezt az emléklapot Bethlen is helyeselte annak idején. Ezután Rassayt támadja, hogy ellenzéki létére a kormányt merészeli támo­gatni. Rassay azonban állandóan közbeszólásokkal zavarja és visz­­szautasítja vádjait. Benárd kifejti továbbá, hogy bizalommal visel­tetnék a kormány iránt, ha a ke­resztény főváros érdekében jönne hatalmával és erkölcsi súlyával a keresztény polgárság védelmére e­zek áldozatai. Buss pályaudvaron az osztrák szerelvény lokomotívját lekapcsolják az expresszről és he­lyette új svájci mozdony viszi to­vább a szerelvényt a francia hatá­rig. Az osztrák mozdony azonban a fordító koronkról elszabadult és beleszaladt a pályaudvarról kifelé haladó expresszvonat legutolsó há­lókocsijába. Az összeütközés kö­vetkeztében a lokomotív a hálóko­csin mintegy három méter hosszú­ságú rombolást okozott, szerencsé­re azonban emberáldozatban nem esett kár, mert a hálókocsi utasai már nem tartózkodtak a fülkék­ben. Ma este fejezik be Fővárosi szerkesztőségünk je­lenti telefonon. A pártok nagy erőfeszítéssel dolgoznak a győri pótválasztás be­fejezése érdekében. A város képe teljesen nyugodt. Hétfőn a válasz­tóknak mintegy 50 százaléka le­szavazott. Azt hiszik, hogy a vá­lasztás második napján, kedden minden szavazó aki csak teheti, az a győri választási urnák elé fog járulni, hogy véle­ményt mondhasson arról, hogy Malasics Géza szociáldemokratát, vagy Bernolák fajvédőt akarják-e a nemzetgyűlésbe küldeni. A sza­vazást este 8 órakor zárják le és azonnal megkezdik a szavazatok összeszámlálását. Ezzel a munká­val csak szerdán déltájban fognak elkészülni. A nagykövetek elé kerül a német válaszjegyzék Páris, július 1. A szövetségközi katonai bizottság vizsgálat alá fogja venni a német kormány vá­laszát, amelyet a nagykövetek ta­nácsának hozzáintézett jegyzékére válaszolt. Meglepetéssel állapítják azonban meg, hogy a felsorolt öt pontot, amely a jegyzék gerincét képezte, hallgatással mellőzte a német kormány. A szövetségközi katonai bizottság a nagykövetek konferenciája elé fogja terjeszteni a­ vizsgálat eredményét. London július 1. MacDonald mi­niszterelnök kijelentette az angol alsóházban, hogy a francia kor­mány elé nem terjesztett olyan irányú kívánságot, hogy mondjon le a békeszerződés olyan értelme­zéséről, hogy a megszállás tizenöt évre terjedő időszakaszát csak ak­kor kezdje számításba venni, ami­kor Németország a békeszerződést megtartani kezdi. Egy osztrák mozdony belefutott a párisi express hálókocsijába Bern, július 1. A Bukarest-párisi keleti express utasai majdnem ha­lálos végű szerencsétlenségnek let­ A B lista és a közalkalmazottak A közalkalmazottak alsó kate­góriái körében nagy az elégedet­lenség a fiz­etésrendezés és a lét­számcsökkentés miatt. Ámbár hi­vatalosan még mindig nem tudják, hogy mikép rendezik a fizetéseket. Azok a kimutatások azonban, ame­lyek eddig különböző lapokban napvilágot láttak, egyáltalában nem tettek jó benyomást a közal­kalmazottak alsóbb és kisebb fize­tésű rétegeire, akik hangoztatják, hogy ők még békeidőben is túlsá­gos kevés fizetést kaptak, tehát leg­alább is azt a fizetést kellene meg­­kapniuk, amit békében kaptak. Sokan rámutattak arra, is hogy a kedvezmények elvonásával egyes kategóriák tulajdonképen még rosszabbul járnak az aranyparitá­sos fizetéssel. Nagy az elkeseredés a B. lista miatt is, ebben az ügyben nagy munka folyik, még mindig az egyes minisztériumokban, ahol különböző szempontok alapján az államháztartásra és a szanálási akcióra való tekintettel állítják össze a B. listások névsorát. Lét­számcsökkentés lesz az adminiszt­ráció csaknem minden ágában, sőt a közoktatásügy területén is. Ezzel kapcsolatban a nemzetgyűlésen már több ellenzéki képviselő rámu­tatott­ arra, hogy az iskoláknál, ki­vált az alsóbbfokú iskoláknál nem hogy létszámcsökkentésre, hanem létszámemelésre volna szükség. Ezzel szemben kiszivárgott hírek szerint mindenfajta iskolában lesz létszámapasztás, így például olyan iskoláknál is lesz B. lista, ahol pedig most­ is tanárhiányt ál­lapítottak meg hivatalos körökben is. A kormány ezirányú szándékait tanügyi körökben nem tudják megérteni annál kevésbé, mert hiszen a kormánynak most jelent meg egy rendelet©, amely szerint a tanárképzőben ingyenes ellátást fognak kapni olyan szakos jelöl­tek, akikben hiány észlelhető. A vasúti aranytarifa premierje Ma, július elsején életbe lépett a Máv­ vonalain az aranytarifa díj­szabás. A vasútállomások ennek dacára nagyon forgalma® képet mutattak, aminek valószínűleg az az oka, hogy sokan az elseje miatt mára halasztották el utazásukat. Általában az a vélemény, hogy az aranytarifa miatt nem nagyon fog csappanni a vasúti forgalom.

Next