Miskolczi Napló, 1924. július (24. évfolyam, 149-174. szám)

1924-07-02 / 149. szám

2 MISKOLCZI NAPLÓ Szerda, 1924. évi július hó 2. Indítvány a villanyvilágítási és erőátviteli egységárak szabályozására alakotott döntőbizottságok megszüntetésére Vidats János, Miskolc város törvényhatósági bizottságának agilis tagja, ma a következő indítványt nyújtotta be a polgármesterhez, hogy indítványát vegye fel a csütörtöki közgyűlés tárgysorozatába. — Van szerencsém felkérni, hogy alábi indítványomat szíveskedjék a folyó évi július hó 3-án tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatában felvenni és a közgyűlés elé terjeszteni. — Indítványomait alábbiakban ismertetem. — A Huszár-féle kormány 1919 december havában az elektromos áram szolgáltatásáért járó áramárak megváltoztatásának kérdésében döntő bizottságról 6895—1919 M. P. szám alatt rendelet adott ki. — A rendelet első paragrafusa szerint „ha az elektromos áram szolgáltatásáért szerződésileg kikötött vagy bírói ítélettel, vagy egyezségben megállapított áramárak megváltoztatása válik szükségessé amiatt, mert az áramszolgáltatás önköltségei (az összes "közvetlen és közvetett költségek a közterhek betudásával) időközben rendkívüli mértékben megváltoztak, az áramárak megváltoztatása felől, valamint az áramárak megváltoztatásával közvetlenül összefüggő kérdésekben megegyezés hiányában a szerződő felek bármelyikének kérelmére a jelen rendelet értelmében alakított bizottság dönt.“ A rendelet kibocsájtása talán indokolt és célszerű lehetett azon időben, amikor még egész államéletünk magán viselte a hónapokkal ■előbb megszüntetett proletár-diktatúra törvényt, joguralmat megsemmisítő bélyegét, azonban nem lehet indokolt ma, amidőn minden téren bírói fórumok veszik át az igazságszolgáltatás intézését. Amikor a döntőbírósági rendelet megszületett, súlyos gazdasági váltság küszöbén volt az ország. Az elílélt ipari vállalatokat mesterségesen támogatni kellett, hogy talpra állhassanak. A nyersanyagok és iparcikkek ára gyorsan emelkedett s valutánk süllyedése is abban az időben kezdett a komunizmus reakciójaként erősseb tempót venni. Ez a magyarázata a villamos áram díját meghatározó döntőbíróságról szóló rendelet kibocsájtásának, amely ugyan szövegezése és intenciója szerint egyformán védi a fogyasztók, mint a villamosvállalatok érdekeit, azonban azóta több alkalommal szerzett tapasztalatunk azt igazolja, hogy amidőn a villamosáram díját a döntőbizottság, mint legfőbb felebbezhetlen bírói fórum megállapította, mindig a fogyasztó közönség húzta a rövidebbet. Ezérthető is azért, mert a döntőbizozottság tagjai túlnyomó részt műszaki férfiakból kerülnek ki, akik teljes pártatlanságuk dacára is, már foglalkozásuknál fogva a vállalatok prosperitását tartják elsősorban szem előtt. Ez pedig, amint a Miskolcon szerzett szomorú tapasztalataink igazolják, homlokegyenest ellentétes a fogyasztói érdekkel. A fogyasztó közönség, a város lakosságának túlnyomó részét kitevő a, mai viszonyokhoz képest csekély jövedelmű, bíró fogyasztók érdekében megköveteli azt, hogy a döntőbizottságról szóló, rendelet a kötött háborús gazdálkodásáról szóló rendeletek relikviái közzé tétessék. Erre törvényes jogalapot nyújt ■az 1920-ik évi törvénycikk 10. szakasza, amely felhatalmazza a kormányt hogy az 1919. évi augusztus 7-ike óta kibocsájtott rendeleteket ■a szükséghez képest hatályon kívül helyezhesse, módosíthassa — vagy kiegészíthesse. Utasítja egyben e paragrafus a minisztériumot, hogy amennyiben e rendelkezések a törvényhozás hatáskörében tartozó ügyre vonatkoznak, — mielőbb megfelelő törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé. Törvényes jogalap van tehát arra, hogy az elektromos áram díjára nézve felmerült vitás ügyek az arra egyedül illetékes független bíróság elé utaltassanak. Törvényhatósági bizottságunk közgyűlése múlt év folyamán már állást foglalt e kérdésben és a kormányhoz fordult, azonban eredménytelenül. Hogy közgyűlésünk mostani újabb állásfoglalása eredményes lehessen, indítványozom, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint az elektromos áramárak szolgáltatásáért járó vitás áramdíjak kérdésében a régebbi közgyűlési határozat, a tanácsi felterjesztés, a mostani határozat és ez alapon kidolgozandó tanácsi felterjesztés figyelembe vételével a nemzetgyűléshez és a kormányhoz fordul kérve, hogy a vitás elektromos díjak ügyének eldöntése törvényhozási úton bírói fórum elé utaltassanak. Indítványozom, hogy hasonló állásfoglalásra kérjük fel a társtörvényhatóságokat is. Július-augusztusban hetenként három napon korlátozzák Miskolcon a vízellátást Pazár István vízmoligazgató ma délelőtt a városi tanácshoz indítványt adott be, amelyben kérte, hogy a tapolcai vízvezetéki főnyomócső hegesztési munkálatainak ideje alatt korlátozhassák a város vízellátását. Pazár István indítványa a következő: A főnyomócső hegesztési munkálatai, az eddigi rendszer mellett, igen költségekek, mert az éjjeli 12 órai munkaidőből a cső víztelenítésére szükséges idő miatt magára a hegesztésre alig 3 óra esik. Az eddig rendszer oka az volt, hogy nem akartunk üzemredukciót elrendelni éppen a nyári hónapok alatt. Véleményem szerint azonban a város közönségére kevésbbé hátrányos, ha hetenkint 3 napon este 7 órától reggel 6 óráig a vízzel való ellátás szünetel, mint az, hogy a heggesztés lassan és drágán végeztetik, miért is javaslom, hogy július és augusztus hónapokra engedtessék meg a hetenkénti három — előzetesen az újságokban közzéteendő napon az üzemredukció oly módon hogy az illető napokon a vízszolgáltatás este 7 órától reggeli 6 óráig, azaz egyfolytában 11 órán át szünetelni fog. Ez idő alatt azonban a víztartó medence 1500 köbméter teljes tartalommal telve lesz és tűz esetén, addig is, amíg a hegesztési munkálatok azonnali beszüntetésével a szivattyútelepet megindítjuk, tűzoltás céljaira szolgálhat. A víztartó medencénél, az igazgatóság központi helyiségében és a tapolcai szivattyútelepen a hegesztés alatt állandó telefonszolgálat lesz. Pazár István indítványához a városi tanács hozzájárult. A vízellátás korlátozása így elmarad. Hogy milyen napokon igtatják be a vízellátás korlátozását, azt a vízműigazgatóság annak idején hirdetményben fogja közölni a város közönségével. Júliustól postatakarék útján fizet az állam A befizetéseket csekkel kell teljesíteni Megírtuk, hogy az állampénztárak július elejétől kezdve már nem teljesítenek fizetéseket és az adóbefizetést sem fogadják el, ezentúl a postatakarékpénztárak bonyolítják le a pénzforgalmat. Mára már megérkezett a pénzügyminisztérium rendelete, mely a postatakarékpénztárnál történő kiás befizetési forgalmat szabályozza. A rendelet szerint az állami hatóságok részére történő befizetéseket július 1-től kezdve postatakarékpénztári befizetési lappal kell eszközölni. A befizetési lapot az illetékes hatóság szolgáltatja ki a félnek. Használható ezenkívül a postatakaréknál beszerezhető biankó-befizetési lap is. A befizetési lapon rajta kell lenni a befizetési lapon papírkorona fizetést teljesítik és a csekkszámla számának is. Az összeget papírkoronában kell kitüntetni. Aranykoronában is meg lehet határozni az összeget, de ekkor is rajta kell lenni a befizetési lapon a papírkorona összegnek, mert csak ilyen befizetést fogad el a posta. A fizető felek kötelesek a befizetési lapok összes részeit, az elismervényt, az értesítő lapot és a könyvelési szelvényt megfelelően kiállítani és mind az elismervényen, mind az értesítőlapon megjelölni a befizetett összeg rendeltetését, valamint mindazon adatokat, amelyek az elszámoláshoz szükségesek, végül a befizető pontos címét. Lehet, illetve meg van engedve a pénzt postautalványon vagy értéklevélben is küldeni, de ilyen esetben is minden adatot, mely az elszámoláshoz szükséges, fel kell tüntetni. Az állami hatóságok által a postatakarékpénztár útján kibocsátott fizetési utalványon és nyugdíjfizetési utalványon a postahivatal által kifizetendő összeg szintén papírkoronában tüntetendő ki, a mellett feltüntetendő az aranykorona összege is. A nyugdíjfizetési utalványt meghatalmazott kizárásával a címzettnek saját kezéhez kell kézbesíteni. A címzett életbenlétének igazolásául a megtörtént kézbesítés szolgál. Milyen végkielégítést kapnak a városi díjnokok Az elmúlt év őszén hajtotta végre Miskolc város törvényhatósági bizottsága a tisztviselői létszámcsökkentést, mely alkalommal különösen a díjnokok közül kerültek sokan a B. listára. A létszámcsökkentés következtében szolgálatokból kilépő tisztviselők és dijnokok január elsején váltak meg a várostól és a kormányrendelet értelmében most, július elsejével vonták őket e végelbánás alá. A tisztviselőket nyugdíjazták, a dijnoki karból is azokat, akiknek tizenöt évi szolgálatuknál többjük van, a többit pedig végkielégítéssel bocsátották el a szolgálatból. A városi tanács mai ülésén Peiker Béla főszámvevő ismertette a B. listás bijnokok és javadalmi hivatali becsüsök végkielégítésére vonatkozó előterjesztését. Eszerint Tóth Erzsébet 14.256.000, Braun Tamás napidíjas becsüs 10,692.000, Paál Iván dijnok 6,792.000, Mátrai Sándor díjnak 15,840.000, Piskóthy Berta díjnak 6,732.000, Hoffmann József becsüs 15,048.000, Izsó György dijnok 6,732.000 és Reisinger Bertalan javadalmi hivatali ügynök — aki nyugdíj helyett végkielégítéstleérte 32.736.000 korona végkielégítést kaptak. RT. IX., Calvin-tér 7., IV., Koronaherceg-u. 8., VII., Károly-körút 9., IV., Károly-körút 10. sz. BUDAPEST LÁTVÁNYOSSÁGA Gyapjúszövet-osztály : Tiszta gyapjú öltönykelmék 86.000 Nyári kaingarn öltönykelmék 252.000 Tavaszi raglánkelmék . . 154.000 Női kosztümkelmék „"10 tiszta gyapjú, 130 cm széles . . . 80.000 Gabardin ruhakelme Sai' an nun 110 cm. széles U0.UUU Kombinált öltönykellék-csomag . . 195.000 (tartalmaz 1 öltönyhöz szükséges összes bélésanyagokat) Selyem-osztály : Nyersselyem minden színárnyalatban 88.000 Japán selyem minden színben 110.000 Santung selyem minden színben kosztümökre és ruhákra igen alkalmas 128.000 Crepe de Chine . . . 180.000 Georgette SéfkbM. nehéz 175.000 Vászon-osztály: Fenyves mosott sifon . . 21.000 la kelengyevászon . . . 24.000 Börerős angin .... 24.000 Damaszt törülköző . . . 25.000 Frottír törülköző . . . 36.000 Lepedővászon &t0cmmszélsg 58.000 Vászon konyhatörlő . . . 16.000 Flanell portörlök . . . 16.000 Színes kerti abrosz . . 144.000 Ja frottír kelme 156 cm. sz. 256.éop Rumburgi lenvásznak, batisztifonok, lenbatisztok, frottirkelmék és asztalneműéiben óriási választék. Mosóosztály : Csikós selyembatiszt minden színben . 9.000 Színtartó mosókrepp %*£ 2000 Ruhavászon minden színben . 23.000 Divatcsikos ingzefirek . . 27.000 Francia cérnagrenadin Ab an 40.000 Cérnagrenadin dúvPaia?z‘éseáskban 58.oop Burret .vászon *$££%£* 49.ooo Csikós teniszöltöny-vásznak 90 cm. széles ........................... 60.000 Mosó marocain legújabb „„ divatcsikokkal..................... Oi.OOO Eponskelme 'vpart“^^skal 76.000 Kötöttáru-osztály : (Csak a Calvin téri áruházunkban) Női harisnyák minden színben 9.500 Férfizoknik tartós minőség . . 7.500 Női színes cérnakeztyü . 29.000 Gyermek nyári trikó . . 21.000 Férfi fürdőtrikó .... 46.ooo Trikó reform női nadrág 33.000 Selyem zsemper minden színben 180.0O0 Női fehérnemű-osztály: (Csak a Darvas-téri áruházunkban) Hímzett nappaliing kazai ajour’ 56.000 Hímzett nadrág .... 48.000 Hálóing kézi ajourral . 96.000 Hímzett nadrág kombiné 78.000 Batiszt szoknya kombiné . . . „A kézi ajourral . ............................... lt)8#UUu Hímzett füzővédő . . . 28.000 Vászonpárnahuzat . . . 57.oop Vászon paplanlepedő . . 220.000 Fürdő ruha legújabb fazon 114.000 Női frottirköppeny . . . 512.000 Férfi fehérnemű-osztály: (Csak a Calvin-téri áruházunkban) Férfiing pikkémellel . . 100.000 Színes zefiring kát külön gallérral 100.000 HOSSZÚ ltálóing színes szegéllyel 100.000 Rövid alsónadrág . . . 48.000 Vászon férfizsebkendő . 7.600 Selyem nyakkendő . . . 12.000 Pizsama öltönyök TMfayi2télibiN 364.GP9 Fürdőruhák frottír köppenyek és fürfi ruházati cikkekben óriási választék.