Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam, 200-207. szám)

1924-09-02 / 200. szám

XV évfolyam 2006» (684) szám Ára 2000 korona Kedd, 1924 szeptember 2 Miskolczi Napló Előfizetési árak név helyben, mint vidékre : Negyedévre 120000 K. Egy hóra 40000 K Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Széchenyi­ u. 13. Szerkesztőség: Erzsébet-tér 1. Telefon 664 Telefon 315 UB&flHHBBP1 Nagyatádi Szabó István visszautasítja az ellene szert rágalmazó vádakat A földmivelésügyi miniszter beszéde választó­kerületében Nagyatád, szeptember 1- Nagy­atád község közönsége a háború­ban elesett hősi halottjainak em­lékére szobrot emelt. A szobrot ma délelőtt leplezt­ék le ünnepélyes keretek között előkelő közönség jelenlétében. Az ünnepségen Ma­gyarország kormányzója is kép­viseltette magát Fok Vladimir személyében. Megjelent Nagyatá­di Szabó István földmivelésügyi miniszter is, akit számosan kísér­tek el a kormánypárt tagjai közül. A leleplezési ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött a Széchenyi­ut­cán mintegy többezer főnyi kö­zönség jelenlétében. Páter Bözsey Szent Ferenc-rendi atya tábori misét mondott, a nagyatádi da­lárda a nemzeti hiszekegyet éne­kelte el utána. Az ünnepi beszédet Tallián Andor tartotta. Délután 1 órakor a Korona-szállóban 200 terítékes bankett volt. Az ebéd fo­lyamán Sárközy György főispán a kormányzót köszöntötte fel, Ba­konyi Károly dr. ügyvéd pedig a­­ föld­mi­vel­ésüg­y­i miniszterre mondott fel köszöntőt, kit a megje­lentek lelkesen és hosszasan meg­éljeneztek. A földmivelésügyi mi­niszter többek között a következő szavakban válaszolt: — Becsületes úton haladtam, szegényen kezdtem, sz­egényen végzem is a politikai pályám. Berky Gyula szólt ezután. A kö­zelmúlt napokban — mondotta — szennyes politikai áradatot lát­tunk, amely a közvélemény előtt hömpölygött és meg akarta ron­tani a magyar lelket. Büszkén me­gyünk el a rágalmak mellett. — Nem hallgatunk azokra a politi­kai selyemfiúkra kik utcai rongy­ként árulják hitüket. Tulajdonké­pen a hatalomért folyik a küzde­lem; a szélső­jobb és a szélsőbal versenyez egymással, nem törőd­ve a nemzet nagy érdekeivel, az­ért, hogy a hatalom polcára felül­jön. Beszéde végén rámutatott ar­ra, hogy megjelenésükkel mind­annyian azt­ kívánták dokumen­tálni, hogy valamennyien azono­sítják magukat Nagyatádival, a híznak nemcsak az ő meggyőződé­sének tisztességében, de egyéni be­csületességében és tisztaságában is. Schandl Károly államtitkár ar­ra kérte Nagyatádit, hogy ne csüggedjen egy pillanatra sem, — mert mögötte van a bizalom, — nem fog sikerülni semmiféle mes­terkedés sem, amely balkáni esz­közöket akar behozni a politikába. Hoyos Miksa gróf szükségesnek tartja, hogy a Magyarországon a földbirtok helyesebben oszoljék meg. Meg van győződve arról, hogy nagyatádi Szabó István azon lesz, hogy azok az emberek, akik mint uj birtokosok földhöz jutot­tak, az ország termelésébe helye­sen illeszkedjenek bele. Igen sok nagybirtokos van, aki neheztel iá azért a fölfogásáért. Ezzel azon­ban nem törődik. A kérdések ily módon való megoldása az egyet­len helyes út. Ezt kívánja az or­szág érdeke is. A földmivelésügyi miniszter kíséretével este vissza­utazott­ a fővárosba. Nagyatád, szeptember 1. — Po­litikai működésem a legnagyobb ellentéteket, támadásoka­t és gya­­lázkodásokat is váltotta ki. Az elvi harcokat az ember ereje és ideg­zete bírja. E téren tud küzdeni. Amikor azonban a gyalázkodás fegyverével kell szembeszállni, amikor a vádaskodás zúdul az em­ber fejére ártatlanul, ez próbára teszi az ember erejét. Nekem is az lett az árulóm és gyalázom, aki velem egy tá­nyérból mártott. Mégis nyugodt lelkiismerettel ál­lok, mert látom, hogy sem a hata­lom, sem a nép áruló tudáspénzért el nem adott. A kisgazdapárt ere­jét odaadta a nemzet szolgálatára, összefogott Magyarország minden rétegével, azért, hogy a nemzet ügyét megmentse. A kisgazda­­párt az ő különleges helyzetét, nép­szerűségét vezette az ország szol­gálatába, nem uralkodik és nem kormányoz egyedül, csak részt vesz ebben a munkában. Nagyon ferdén és helytelenül ítélik meg sokan a politikát. Nem hiszem, hogy lett volna Magyarországon még egy olyan népies párt, a nép dolgozó osztályának pártja, mint a kisgazdapárt, amely gondosko­dik a­ munkásság érdekeiről, amely magához öleli az iparossá­got, igyekszik a viszonyok szerint javítani annak helyzetén. A kis­gazdapárt a legnagyobb becsület­tel és őszinteséggel kereste és ke­resi mindig a magyar intelligen­ciának a megértését. Ilyen körül­mények között nem lehet azzal vá­dolni bennünket­, hogy osztálypoli­tikát folytatunk. Figyelmeztetnem kell a­ magyar közvéleményt, hogy mindent megtettünk a tekintet­ben, hogy a magyar társadalom minden rétegét az alkotó és az or­szágot megmentő munkára egye­sítsük és összefogjuk. Vigyázzanak azok, akik ezt az összetartást mát el önteni és szét­bontani akarják, mert­ a jobbra való eltolódás aligha lehetséges. — Nézzék a világeseményeket és vonják le belőlük a következmé­nyeket. Bárhol történik változás, ez rendszerint balfelé történik. Mindent elkövettünk, de minden­nek van határa. Ha vannak, akik meg akarják bontani azt az össze­tartást, amelyet létesítettünk és ha ennek az összetartásnak meg­bontása, sikerülne s ha látjuk, hogy az ország érdekét nem tud­juk azon az úton szolgálni, ame­lyen akartuk és akarjuk szolgál­ni, megvan az eszközünk arra is, hogy önállóan keressük ezt. Itt van a földreform kérdése. Rettenetesen tévednek azok az urak, akik azt hiszik, hogy a földreformot meg lehet semmisíte­ni vagy vissza lehet csinálni. Mi becsületes törvénnyel és szándék­kal jöttünk, senkit tönkretenni, senkit vagyonából kiforgatni nem­­ük. A legostobább politikát folytatják azok, akik ennek ellen­állnak. De ha így nem sikerül, akkor sokkal nagyobb bajok lesz­nek; mondhatom, a földreformnak nem lesz vége, újra kezdődik ez a kérdés és akkor egészen más for­mában fogják megoldani. Ezt azok fogják megbánni, akik most aka­dályozzák a végrehajtást. Akiknek sok az, hogy van egy kis­ga­zda mi­nisz­ter, m­egér­he­tik esetleg azt, hogy csupa mun­kásminiszter lesz az ország­ban. Mi is ott akarunk lenni, ahol az ország ügyeit intézik, de velük együtt dolgozunk és pedig népsze­rűségünk rovására. Egyik részről azt hallom, hogy az urakkal dol­gozom, elhagytam a parasztokat. A másik részről azt, hgy el aka­rom a földet venni, hogy demagóg vagyok, hogy osztálypolitikát folytatok. A szociáldemokrata párttal sem kívánok oly harcot foly­tatni, amely egyikük vagy másikuk megsemmisítésére vezet. Nekik is van bizonyos létjogosultságuk. — De nem kívántam mellőzni sohasem a magyar intelligenciát sem, hanem mindegyiket a nem­zet szolgálatába szeretem állítani. Ez a politika marad továbbra is az én politikám, ezt folytatom, a­míg engedik. Ha nem, akkor tud­juk a helyünket Remélem, hogy nekik kell engedniük, hogy a jó­zan megítélésnek mégis felül kell kerekednie a gyűlöleten és párttu­sakodáson és akkor, ha én nem is, de azok, akik utánam jönnek,­­ megérik azt, hogy ki tudják ve­zetni a nemzetet a mai súlyos helyzetből. Bethlen miniszterelnök elutazott Genfbe Munkatársunknak adott nyilatkozata szerint nem vesz hivatalos részt a tanácskozásokon Fővárosi szerkesztőségünktől. Bethlen István miniszter­elnök Daruváry Géza külügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos és Gajzágó László miniszteri tanácsos kísére­tében ma délelőtt 10 órakor Genf­­be utazott. A miniszterelnök el­utazása előtt munkatársunk előtt úgy nyilatkozott, hogy a genfi ta­nácskozásokon nem vesz részt hi­vatalosan, mert hiszen a hivatalos kiküldöttek Apponyi, Korányi és Tánczos már is Genfben vannak.. Genfben érintkezésbe kíván lépni, az ott nagy számban összegyűlt külföldi politikai személyiségek­kel. A miniszterelnök és kísérete holnap este 9 órakor érkezik meg Genfbe. A miniszterelnök elutazá­sánál jelen volt Wodianer Rudolf rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter, Weitstein János követségi tanácsos és Végh Mik­lós követségi titkár. Korányi pénzügyminiszter beszéde a nemzetek szövetségének genfi konferenciáján Genf, szeptember 1. Korányi Frigyes pénzügyminiszter a nem­zetek szövetségének tanácsülésén többek között a következőket mon­dotta: — Engedjék meg, hogy szíves türelmüket rövid időre igénybe vé­ve Smith főbiztos úr rendkívül ér­dekes jelentéséhez a magyar nem­zet kormánya nevében néhány fel­világosító megjegyzést fűzzek. Mit köszönhet a magyar nemzet a nemzetek szövetségének­? Kétségte­len, hogy kiváló szakférfiak állot­tak a nemzetek szövetségének ren­delkezésére, akik révén a magyar nemzetben az a remény ébredt fel, hogy pár év alatt költségveté­sének egyensúlyát, sikerülni fog egyesúlyba hozni. Megbecsülhetet­len ez az erkölcsi fölbátorítás, mert bár szerény volt ez a kölcsön­összeg, amelyet a nemzetek a ma­gyar kormány rendelkezésére bo­csátottak, mégis megállapítható, hogy a gazdasági reorganizációnk és újjáépítésünk munkájában je­lentős segédkezet nyújtottak. Nem mulaszthatom el, hogy ez alka­lommal köszönetemet ne fejezzem ki Smith főbiztos úrnak. A köl­csön, amelyet az ő közbenjárása révén nyertünk a nemzetek szö­vetségétől, visszaadta reményün­ket, munkakedvünket, bizalmun­kat abban, hogy az emberiségre megmaradt még az emberi érzés nemzetünk iránt is, amelyet saj­nos vérségi kötelék nem fűz a nyu­gati győztes nemzetekhez azonban összeköt velük a közös eszmények megvalósításáért folytatott harc. Kitűnően működő nemzeti ban­kunk garantálja a valutapoliti­kánk helyes útját. A pénz rosszab­bodására alapított demoralizáló spekulációt ma már a magyar te­rületen megszűntnek lehet nyivá­­nítani. A kölcsönös bizalmat sik­e­­rült a termelés különböző ágai kö­zött a reális számadások keretein belül újra helyreállítani. A köl­csön reménye volt az, amidőn azt még meg nem kaptuk, amely tá­vol tartotta a magyar nemzettől a hónapokon át fenyegető végső ös­­­szeomlást. A terv az újjáépítéshez a megvalósulás stádumában van s ez nem csak nemzeti, hanem euró­pai értéket jelent Az egész gazda­sági életnek nem csupán Magyar­­országban, de egész Európában le kell vetkőznie a bágyadtságot és a termelésnek a maga jól megszo­kott medrében kell­ haladnia. A hitelképesség és a­­tőke bizalmára való érdemességet be fogja nem­zetünk bizonyítani. A nemzetek szövetségének hasznossága nem­ csupán ábránd, hanem előmozdítja azt a békességet, amelyben az igazsághoz, a szabadsághoz, az em­beri méltósághoz való jog is bizto­sítva lesz minden ember számára, bármely nemzethez tartozzék is. Az angol kormány tervei a Duna-deltával Bukarestből jelentik. Politikai körök szerint Beatty angol admi­rális bukaresti látogatásának cél­ja a román flotta tanulmányozá­sán kívül a dunai torkolat tanul­mányozása, amelyet az angol kor­mány gazdasági célokra akar ki­használni.

Next