Miskolci Napló, 1925. május (25. évfolyam, 99-122. szám)
1925-05-03 / 99. szám
XXVI. évfolyam 99 (7005) szám Ára 2000 korOUB Vasárnap, 1925 május 3 MISKOLCI NAPLÓ fdofizetési ára helyben és egész FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Magyarországon. Egy negyed évre 120.000 kor., havonta 40.000 kor. külföldre fenti árak kétszerese. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség : Erzsébet tér 1. út Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. sz. Telefon: 8-14.. Távirati cím: „Napló“ Miskolc Árverési csarnok Smith főbiztos a napokban Amerikában részletesen nyilatkozott egy amerikai újságíró előtt a magyar pénzügyi helyzet szanálásának művéről. Ennek a nagy érdekességű nyilatkozatnak volt egy része, amely a szanálási adórendszerről szólt s igen hízelgő bókkal font koszorút a magyar adózó polgárok feje köré. Smith főbiztos kijelentette, hogy a magyar adók szokatlanul nagyok és terhesek, de a magyar állampolgárok zúgolódás nélkül viselik ezeket az emberfeletti terheket, mert tudják, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése s ezzel kapcsolatban a magyar korona stabilizálása csak a legnagyobb áldozatot és áldozatkészséget jelentő adórendszer mellett volt lehetséges. A főbiztos úr elismerése világhírt juttatott a magyar adózó polgár erkölcsi nagyságának. S azt hisszük, nincs is a világon adóalany, aki oly öntudatos és emelkedett béketűréssel viselné sorsát, mint a magyar. Tudja és érzi ezt a pénzügyi kormányzat is. Annyira érzi, hogy a súlyos adópolitikát immár külön termékeny gazdasági politikával s a könynyítések, részletreformok egész sorozatával igyekszik elviselhetőbbé tenni. A szociális gondolkodás a kormányzat részéről mind nagyobb és nagyobb teret foglal el ebben a szanálási adórendszerben. De ugyanakkor, amikor minden tényező azon gondolkozik és dolgozik, hogy az adóprés alatt össze ne roppanjon maga az adóalany s ki ne száradjon a pénzügyi felvirulás csatornáit öntöző forrásmező, az adóalanyok adózási képessége, ugyanakkor itt Miskolcon egy zseniális terv bukkant fel arra nézve, hogyan lehet a glóriával övezett adózó polgárt végleg és menthetetlenül még az otthonából is kifosztani. Eddig az volt a szokás, hogy az adóba lefoglalt bútorokat a lakásban hagyták, oda tűzték ki az árverést is s ha vevő nem akadt, — mint ahogy ma igen nehezen akad komoly vevő bármire — a család mégis csak tovább használhatta kis otthonának meghitt darabjait, az ő testének folytatását, életének színterét és barátját. Közben pedig lassan-lassan összekuporgathatta a szanálásra valót. Most jött a finánczsenialitás. Kitalálta, hogy árverési csarnokot kell felállítani s a lefoglalt bútorokat oda kell hordani. Ne legyen otthona az adózó polgárnak, amig fizetni nem tud ez az a nagy koncepció, amely épen innen Miskolcról indul el országos hódító útjára. Magunk elé képzeljük azt a diadalt, amit ennek a tervnek megvalósítása fest a fantáziánk elé. Látjuk a viruló árverési csarnokot, üresen, kopáron, mert már nincs bútor, amit oda cipeljenek. És látjuk a végleges pénzügyi egyensúlyt, amelyben végleg elnémultak az adóalanyok. Befejeződik a szanálás műve skikért a nagy műr elkészült, a magyarságot jelentő adózó polgárok ürős tenyerüket nyújtják az adókivető bizottságok“felé: most már semmink sincs, még jajszavunk sem, mert bár a bútorainkat is régen elvitték, azt sem kell féltenünk. Hát ennyire még sem mehet az adópolitika. Be kell látnia mindenkinek, hogy amit ilyen árverési csarnokok jelentenek, az nem az egyensúly, hanem az egyensúly felborulása felé vezet. Inkább abban az irányban kérünk terveket, hogy az erejükön felül megterhelt adózók részletekben fizethessék az adót, így az adó is megmarad s az adóalany sem vész el a jövő számára. Vasúti katasztrófa 40 hatottal Egy német O. vonat kisiklott és lezuhant a mélységben Bűnös kezek okozták a szerencsétlenséget Bécs, május 2. Schneidermühl, május 2. A D. !4. számú vonat Eichtküchen felől Berlin felé való útijában hajnali egy órakor a lengyel korridor területén ,Swarosin és Preizick állomások között a nyílt pályán kisiklott. A mozdony és több vagyon a magasan fekvő töltésről a mélybe zuhantak le. Az utasok elbeszélése szerint csupán a háló és egy elsőosztályú kocsi maradt a pályán, a többi mind beleveszett a mélységbe. A halottak száma 30 - 40 között, a sebesülteké pedig 40 —50 között lehet. A lezuhant kocsik között volt két harmadosztályú is, amely zsúfolva volt utasokkal. A kisiklás következtében a negyedik kocsi belefutott a harmadikba. Reggel 8 óráig 27 halottat és 20 sebesültet szedtek ki a romok alól. A sebesültek kétharmad részét a dirsaui, többi részét pedig a stargardi kórházba szállították be. Bűnös merényletről van valószínűleg szó, mert a sínrögzítő csavarszegeket eltávolítva találták a sínekből. Más oldalról pedig olyan értesítést is kaptak a berlini lapok, amint berlini külön tudósítónk telefonálja, hogy a mozdonyvezetők már tegnap kijelentették, hogy ezen a veszélyes zónán nem mennek keresztül. Hogy a mai katasztrófának még súlyosabb következménye nem lett, az a főmozdony vezető lélekjelenlétén múlott, aki a kisiklás pillanatában beoltotta a mozdony tüzét és ez által megakadályozta a kazánrobbanást. Megkezdték a szófiai bombamerénylet hadbírósági tárgyalását Bécs, május 2. (A Miskolci Napló bécsi szerkesztősége jelenti.) Szófiából táviratozzák. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött meg a haditörvényszékein a székesegyház eltemni bombamerénylet tetteseinek ügyében a főtárgyalás, amelyre a közönséget a haditörvényszék korlátozott számban engedte be. A szófiai sajtó munkásain kívül külföldi lapok Szófiában tartózkodó tudósítói egytől-egyik megjelentek a szenzációsnak ígérkező bűnper tárgyalásán. A haditörvényszék három hadbíró ezredesből áll. A vádat egy százados hadbíró képviseli, míg a védelmet két hadbíró százados látja el. A vádlottak padján Friedmann és Zadorszkij sekrestyések ülnek, őket vádolják a merénylet elkövetésével. Mellettük ül Koff Ndaskalov és Kamburov, akiket a haditörvényszék bűnpalástolással vádol. A délelőtt a vádirat ismertetésével telt el. Délután folytatták a tárgyalást és akkor Friedmannt s Zadorszkit hallgattak ki. Friedmann részletesen elmondotta, hogy miként készítették elő és hajtották végre a merényletet? Bűnrészességét beismeri és újabb részleteket mond el a merénylet elkövetésével kapcsolatban. Vallomása egyébként nagyjában fedi a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. A kihallgatás után a vádlott rendkívül megtörten viselkedett. A bíróság ezután zárt tárgyalást rendelt el, amelyben azt a kérdést akarna tisztázni: várjon a kommunista bizottságok határozatai külföldi javaslatokra történtek-e, vagy pedig belföldiekre? Egyben a zárt tárgyaláson akarja a bíróság tisztázni azt a kérdést, hogy miért akart Friedmann külföldre menekülni. A tárgyalást szombaton folytatják. A csongrádi bombaper a Tábla előtt A főügyész az első ítélet megváltoztatását és mind a hét vádlott elítéltetését kéri Rutkay miniszteri titkár szerint nem bántalmazták a vádlottakat Budapest, május 2. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon. A csongrádi bombamerénylet ügyei csütörtökön került fölehíbviteli tárgyalásra a budapesti királyi Ítélőtábla elé. Rendkívül érdekes eseménnyé avatja a tárgyalást az a körülmény, hogy a tábla, amely egy ülésen szokta a felebibvitelii ügyeket tárgyalni, már három nap óta foglalkozik a bombamerénylet, fölebbvitel tárgyalásáva]. A mai tárgyaláson, mielőtt ma bár tanácselnök a szolnoki főtárgyalási jegyzőkönyv felolvasását megkezdte volna, a vád képviselője, Kichler Béka dr. kért szót. — Indítványozom — mondotta — Ruttkay miniszteri titkárnak tanúként való kihallgatásait A mind sztori titkár a bombamerénylet hírének vétele után elsőnek utazott le Csongrádra és jelen volt az első tanu kihallgatások alkalmával és igy indokolt tanúként való kihallgatását. Bizonyítani kívánom vele, hogy bántalmazás nem történt és hogy a vádlottak nem kémyszer hatása, alatt tették meg váromásukat Ezután Fábián Béla, a sértettek védője szólalt, fed. így kezdte beszédét: Kérem a bizonyítás kiegészi. .. Nem fejezhette be a szavait, — mert a szemközti padsorban ülő védők: Uraán Ferenc és a szegedi Erne emlésee: Szécsényi dr. ügyvéd egyszerre felugranak helyükről ! —Nem beszélhet, mert niimás felhatalmazása! Az elnök leinti azidegeskedő védőket azzal, hogy úgy Fábián Bélának, mint Sándornak megvan a szükséges meghatalmazása a sértettiektől. Uhuin azonban replikázik az elnökkel és kijelenti, hogy Fábián Bélát kihallgatták már és emiatt sem szerepelhet védő gyanánt. Fábián Béla kijelenti, hogy igaz, hogy kihallgatták, azonban nem a főtárgyalás alkalmával, hanem a vizsgálóbíró előtt. A Tisza-perben, amikor Ubada Ferenc a sértetteknek Almássy Denise rófnének volt a védője, a főtárgyalás alkalmával három napig tartó tanúvallomást tett. Az elnök ezután berekeszti a pripakét és átadja a szót Fábiánnak, aki indítványozza Kroó Lipót szegedi bankárnak tanúként való kihallgatását, aki a csongrádi merénylőkkel kapcsolatban tud érdekes dolgokat mondani. A bankár méhlejti cellába vitték be annak idején Simkó Lászlót és hallotta, amint Simkó ezeket mondotta: „Ártatlan vagyok, áltattam, vágyok. Beugratták, azt mondották, hogy csak kakaóbomba, és hogy meg akarják a zsidókat ijeszteni a nagyteremben. “ A védők ellenzik Kroó Lipótnak tanúként való kihallgatását, mert szerintük a tényállás már teljesen tisztázva van. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza és annak befejeztével kihirdette a bíróság határozatát. A határozat megállapítja, hogy úgy Fábián Bélának, mint Sándornak joga van védőként szerepelni a bíróság előtt. A bíróság gondoskodik továbbá arról, hogy Rutkay miniszteri titkár a bíróság rendelkezésére álljon. Kroó Lipótnak tanúként való kihallgatását mellőzi, mert az eset óta másfél év telt el és azóta egyszer sem jelentkezett tanúkihallgatásra. Ezután Zahar tanácselnök ismertette folytatólagosan az első főtárgyalás jegyzőkönyvét. Az elnök ezután megkérdezi Bölönyit, hogy miért szimulált el-