Miskolci Napló, 1926. november (26. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-04 / 250. szám

Csütörtök, 1926 november hó­n Az angol külpolitikai szemle Magyarország szanálásának eredményéről Sir Salter cikke a Foreing Affairsben Magyarország erőforrásairól — Az ország fejlődése a legszebb reményekre jogosít London, november 3. A nemzetközi világpolitika lon­doni­­ orgánuma, a „Foreign Affairs“ Sir Salter tollaiból alapos­­tanulmányokon felépült cikket kö­­­zöl Magyarország szanálásának­­eddigi eredményeiről, amelyekből­­arra lehet következtetni, hogy Magyarország biztató gazdasági fejlődésnek néz elébe. Tekintve, hogy Ausztria és Magyarország szanálása csaknem parallel és hasonló bázison történt, a cikikbró párhuzamot von a két ország gazdasági struktúrája és az újjáépítés eszközei és eredmé­nyei között. Bécs egy hatalmas gazdasági és­­politikai testnek volt a központja és a kis Ausztriában régi jelentő­sségét, gazdasági erejét elveszítet­­te. Rengeteg importra van szük­sége, hogy lakosságának életszük­­ségleti cikkeit fedezhesse.­­— Ausztria mezőgazdasági segélyfor­rásai nagyon kicsinyek. Amikor tehát a kis ország valutája a re­parálási költségek és egyéb adós­ságok következtében zuhanni kez­dett, az import lehetősége csak­nem teljesen megszűnt s lakossá­ga csaknem az éhhalál küszöbére került és a világ összes nemzetei­nek össze kellett fogniuk, hogy egy egész nemzet katasztrófáját elhárítsák. Magyarország ellen­ben, ha a politikai zavarok elke­rülték volna, minden népszövetségi beavat­kozás nélkül megtalálta volna a szanálás útjait és lehetőségét. Azonban éppen az a körülmény, hogy a politikai vi­szonyok ziláltsága Keleteurópaa békéje szempontjából veszedelme­ket rejtett, bízta rá a Népszövetsé­get, hogy Magyarország pénzügyi szanálását mielőbb végrehajtsa, bár ezt a jótékony beavatkozást a kisámtant politikai okokból foly­tonosam hátráltatta. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter heroikus erőfeszítése nem hasz­nálhatott, mert koncepciója alap­jaiban elhibázott volt. Ő a magyar koronát nemcsak stabilizálni, ha­nem emelni is akarta, így az 1923. esztendő a katasztrófa veszedel­mével fenyegetett. 1924 elején a magyar valuta legmélyebb pont­ját jelzi a­­ zürichi tőzsdemérleg. Az államháztartás teljes csőd előtt áll. A deficit óriási, az infláció tovább tart, az adók a pénz elér­téktelenedése következtében je­lentősen redukálódnak, az ipar és kereskedelem pang, az export és importüzlet szünetel. Magyaror­szág kormánykerekénél azonban széles látókörű, erős akaratú ember ül Bethlen személyében — írja Sir Salter. 1924 márciusában végre a zava­ros kérdések nagy része tisztázó­dik és megszűnik a kisántant fé­lelme is a rekonstruált Magyar­­ország kisértetétől. A Népszövet­ség hozzákezdhet a szanálás mun­kájához. A bankjegynyomás mo­nopóliumát megszüntetik, felállít­ják a Nemzeti Bankot, a repará­ci­ós tartozásokat mérsékelt fizeté­si feltételek mellett redukálják és egyes állami jövedelmekre, mint a vámra, dohányra, sóra és cukor­ra 250.000 aranykorona kölcsönt kap az ország. A magyar koronát az angol font szerint stabilizálják, a pengő lesz az új pénzegység 12.500 papírkorona értékben. Míg Ausztria szanálásához 125 millió dollár kölcsönre volt szük­sége, melyet az osztrák kormány a népszövetségi hatalmak garan­ciája mellett kapott meg, addig Magyarország szanálásához elegendő volt ennek a hatal­mas összegnek az ötvened ré­sze s megk­önnyítette a helyzetet az is, hogy ennek az összegnek folyó­sításához a hatalmak granciájára sem vett szükség. A szanálási munkát teljes komolysággal haj­tották végre s a szanálás első esz­tendejének mérlege 1925 június 30-án csodálatos és nem várt ered­ményeket mutatott. A rekonstruá­lási kölcsön helyes felhasználásá­val, az állami jövedelmek megfe­lelő emelésével és a bevezetett és vaskövetkezetességgel­ végrehaj­tott takarékossági rendszabályok­­kal Magyarország népszövetségi biztosa, Jeremiás Smith 100 millió aranykorona várt és előre számított deficit helyett 92 millió surplust mutatott ki a magyar állami háztartás mérle­ge gyanánt. 1926 június 30-á­n pe­dig, a szanálás teljes befejezésé­vel, ismét 60 millió aranykorona volt a többlet. A Nemzeti Bank diszkontója, amely 1924 elején 12 és fél százalék volt, 9, majd 7 szá­zalékra szállott le. A mezőgazdasági kivitel állandóan emelkedő tendenci­ájú, a kereskedelem, lüktető vérkeringése megindult, az import 5, az export pedig 16 százalékkal emelkedett, a kereske­delmi mérleg passzivitása 98 mil­lió aranykoronáról 51 millóra szál­lott le. Az adók, amelyek az állami jö­vedelmeik 14—16 százalékát teszik ki, magasak ugyan, de Sir Stalter sserint ez­ek az adók nem haladják meg a népesség teherbírását. A cikkíró azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország gazdasági fun­damentuma egészséges s ezért az ország további gazdasági fejlődés előtt áll. Az egészség jele azonban az, hogy nemcsak a költségvetés egyensú­lya jön létre, hanem a kereskede­lem mérlegéé is. Ezért el kell érni az eszközök ökonomikus felhaszná­lásával a termelés maximumát s me­g kell találni a terményeknek a legalkalmasabb piacokat. Ma­gyarországon nem szabad, olyan iparvállalatokat alapítatni, ame­lyeknek odahaza nincs meg a nyersanyagforrásuk, mert az ilyen alapítás nem épít, hanem meg­­drágítja az életet, mert termékeit a fogyasztó mintt importcikkeket olcsóbban szerezőh­e­tné be. Az ilyen helytelen iparpolitika, az­onkívül gátat gördít a kereskedelmi szer­ződések megkötése elé, amire Ma­gyarországnak rendkívüli szüksé­ge van, hogy termékeinek megfelelő piacot tudjon biztosítani. Az angol cikkíró igent kedvező véleménnyel van a­ magyar gazda­sági élet fejlődésének lehetőségé­ről és nagy jövőt jósol, Magyar­­országnak. o­poo I LOPOKROCOK , KOCSI- és UTITAKAROK. EREDETI GYÁRI ÁRAKBAN I NAGYBAN ÉS KICSINYBEN ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK ROSENBERG TESTVÉREK SZŐNYEG- ÉS LINOLEUM NAGYÁRUHÁZÁBAN MISKOLCON, A SZIHÁZZAL SZEMBENI 70% egységes rozsliszt 5000 8 (tascarm 1) 2000 korpa 1700 árpadara 2700 tengeridara 2600 Huatonöt kilogrammon felül meg­rendeléseket házhoz szállítunk. Megrendelések telefonon bármi­kor eszközöltetők. Terményvétel állandóan. — Telefonszám 740. — Bizományi lerakatok: Helficsabai ffiszercsarnok és Vásárcsarnok, Busatér. Rövidáruk és szabókellékek Saigonéi PANNÓNIA­­­ávéházibanGyőri Vince cigányprímás Miskolc kedvence minden este magyar dalokat játszik Vörös Feri zenekarával PANNÓNIA kávéháziban lop­joo — * w a nemzeti kisebbségek problémája Elszászban Poincaré és a nyelvi kérdés — Levél a straszburgi egye­tem rektorához Straszburg, nov. 3. (A Miskolci Napló straszburgi levelezőjétől.) Elszász-Lotharin­­­giában a francia nyelvű és érzel­mű lapok heves kampányt foly­hatnak azon újságok ellen, ame­lyek védelmükbe vették a német­­­anyanyelv jogait. Poincaré elszá­­­szi útja még inkább fokozta ezt a hercet és az elszászi nacionalista­­francia lapok azt várják Poincarétól, hogy alaposan elbánik az autono­­tákkal. A „Jo­urnal d‘Alsace et Lorrai­ne“ attól fél, hogy Poincaré alkut fog kezdeni az iskolai és nyelvi­­kérdésben és teljesíteni fogja a németek kívánságait. Egy másik cikkben a német nevűs, de francia nacionalista Dániel Bhraienthal ugyanebben a­­lapban a klerikálisok manővere­iként tünteti fel az anyanyelvért való küzdelmet. Szerinte a francia nyelvet tű­zzel-vassal kell terjeszteni. A „Voix d‘Alsace“ című lap fő­­szerkesztője, aki a háború után költözött Parisból Strasz- Iburgba, keserűen megállapítja, hogy a franciáknak azelőtt telje­­­sen téves, fogalmaik voltak El­­jszászról. Mostan­a is kénytelen revízió alá venni eddigi magatar­tását és ezért azt ajánlja, hogy az elszászi kérdést a francia kor­mány és Elszász népe kölcsönös­­engedményekkel oldják meg. Poincaré, úgy látszik, szintén így gondolkodik, mivel levelet írt rá straszburgi egyetem rektorának, MISK­OLCI NAPLÓ ,amelyben elfordul a nacionalista feszí­tők­től és elismeri az „elszászi dialektus”'­­ létjogát .Poincare levelében mindenekelőtt­­m­egállapítja, hogy a francia nyel­ven való oktatás elvitat-h­atatla­­nnu­l túlszárnyalja az összes vára­kozásokat. Az oktatásnak az el­­­szászi iskoláik többségébe® és a­­lotharingiai iskolák egy részében­­két­nyelvűnek kell lennie. Fran­ciaország 1871 előtt azokban a tar­tományokban, amelyeket a frank­furti­­békeszerződés elszakított, meghagyta a népi szokásokat és a­­n­ép nyelvét. A republikánus ■Franciaország a maga részéről ,szintén ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja az elszászi tradíciókat és ezen ígéretét meg fogja tartani. Franciaország sohasem gondol ar­­ra, hogy az elszászi dialektus használatát korlátozza. Mindenki szabadon használ­hatja anyanyelvét. Fontosnak tartja Poincaré azt is, hogy a vegyes vidékeken lakó gyermekek a német nyelvben is alapos oktatásban részesüljenek. Poincaré végül felhívja a strasz­­burgi egyetem rektorát, hogy a­ legközelebbi pedagógiai konferen­cián ebben a szellemben érvénye­sítse befolyását. A francia kormány a maga részéről az anyanyelv ápolá­sát minden eszközzel hajlandó elősegíteni. Poincaré megállapításait szük­ségesnek tartjuk leszögezni, talán a dianai utódállamok kormányai is okulnak belőlük. Vaktor Géza aranyműves és ékszerész fiatal. Miskolc, Hunyadi­ u. 7. Vároai­­enepalota. Nagy raktár mindennemű arany­én ékszerárakban, zseb­ébresztő és ingaórákban. Nagy javítóműhely MAGÁNTANFOLYAM mélyen leszállított dijakkal. — Részletfizetés. Decemberi összevont vizs­gk. Polgári, gimnázium, érettségi. Válaszbélyeg. Budapest, Népszínház­ utca 13. Kerékpárokat téli gondozásra elfogad BRAUN műszerész Széchenyi­ utca 7. szám királymalom bérlői Markovics János és fia mai csa­tár jegyzéke : ORR 024 5 7 6800 6600 6300 6100 5800 3200

Next