Reggeli Hirlap, 1919. október (28. évfolyam, 182-204. szám)

1919-10-05 / 182. szám

Miskolcz, 1989 október 5. REGGELI HÍRLAP A borsodi üzemek sorsa. A diósgyőri vasgyár munkája. — Az ózdi és nádasdi gyárak. Megállótt a gépek kereke Magyar­­országon. Nincs szén, nincs nyers­anyag, nincs megrendelés, a kommün tobzódása csaknem egy évvel vetette vissza a közeli béke eshetőségét. Szünetel minden ipari termelés, pe­dig a gyárak kapuin már bekopogott az ősz és a munkanélküli, tehetet­lenül álló ijedt embereknek fülébe sírja a tél minden nyomorúságát és panaszát. Lehet, hogy egy gyors, a várható békekötésnél gyorsabban bekövet­kezett idejű béke még mindent helyrehoz. Hiszen a prognózist állí­tani fel még három napra is csak­nem lehetetlenség. Ma azonban úgy áll a helyzet, hogyha javulás nem­­ mutatkozik, megbénulnak a borsodi gyárüzemek a ránk következő télen. 1. A diósgyőri állami vasgyár a szo­ciális termelés eredményeképen a kommün garázdálkodása után a leg­súlyosabb helyzetbe került. A fehér és kék pénz pillanatnyi teljes anar­chiája, a fehér pénz értékcsökke­nése, a kommün által okozott poli­tikai és gazdasági zűrzavar, a vas­gyár jövő szerepét, munkaadói és termelőképességét nagyon bizony­talan perspektívába állította be. A kérdések egész sora áll még megoldatlanul, amelyek szorosan összefüggenek a jövő Magyarország politikai és gazdasági helyzetével. A diósgyőri vasgyár s ez az egy bizonyos mint ipari gócpont két­szeres jelentőségre fog emelkedni a jövő Magyarország gazdasági életé­ben, akár megmarad egy ipari vég­várnak, akár együttműködhetik a zólyombrézói és más felvidéki állami vasgyárakkal. A diósgyőri vasgyár Lénárt fő­mérnök vezetése alatt áll, aki jelen­leg szabadságon van és helyette az ügyeket Onschbruch főmérnök ve­zeti. A vasgyár igazgatói állása ma még betöltetlen, döntés csak a kö­zeli napokban várható. A gyár egész üzemével dolgozik és szénnel meglehetősen el van látva. Az üzem fenntartásához szük­séges szenet természetesen legna­gyobb részben a perecesi szénbá­nyák szolgáltatják, de az ország más szénbányáiból is kaptak szén­­szállítmányokat. Tekintettel azonban arra, hogy a jövő hónapok szénellátása bizony­talan, a vasgyár vezetősége a vas­gyár környékén kutatást végeztet újabb széntelepek után. Ezek a ku­tatások eddig is jó eredménnyel végződtek és a jelek arra mutatnak, hogy a közeli hónapokban új és gazdag tormákat fognak nyitni. A kutatások eredményeképen gazdag barna kőszén rétegeket fedeztek fel. A vasgyár mai munkája kettős irányú. Egyrészt át kell alakítani a háború folyamán direkt háborús iparra berendezett üzemeket gazda­sági és ipari termelésre, másrészt pedig a meglévő, nem háborús cé­lokra berendezett üzemekben már­most is békés ipari termelés folyik. A vasgyár jelenlegi produkálása kereskedelmi és ipari vastermelés. A vasgyár vezetősége minden munkásnak, aki dolgozni akar, nyújt munkaalkalmat.. Jelenleg a vasgyár légi törzsmunkássága teljes létszám­mal dolgozik, a falusi munkásság csak az­ őszi mezei munkák elvég­zése után fog visszatérni régi munka­helyére. A munkásság fizetése a mai drá­gasági viszonyokat tekintetbe véve, a bolsevizmus alatti fizetésekhez mér­ten 33 százalékkal csökkentették. Tervbe van véve az­ akkordmunka visszaállítása, amelyet állítólag a régi munkások legnagyobb része kiván. A pereczesi bányákban az akkord­munkát az órabérrendszer helyett már­is visszaállították, amelyet a munkások megelégedéssel fogadtak. A vasgyár munkássága élelemmel el van látva, az élelmezés továbbra is blokkrendszer alapján történik. A fizetéseket minden különösebb zavar nélkül kiutalták. A diósgyőri vasgyár jövő pro­gramja és teljes termelőképessége ma még nem teljes és csak az egész konszolidációjával együtt lehet ki­fejteni. II. Az ózdi és nádasdi gyárak sor­sáról a Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőjének a következőket mon­dotta a Rimamurány-salgótarjáni rt. egyik igazgatója: — Az a híresztelés, mintha a Rimamurány-salgótarjáni rt. buda­pesti központi központja Pozsonyba készülne áthelyezni a központi ve­zetést és ezzel az igazgatás súly­pontját, ilyen for­mában nem fedi a valóságot. A valóság az, hogy a társaság telepeinek egy jelentékeny része a mai Slovensko területén fekszik. A központi igazgatóság ezekkel a telepekkel érintkezni Budapestről úgyszólván alig tudott. El voltunk vágva telepeinktől is, de még a cseh-szlovák hatóságok­kal is rendkívül nehezen ment az érintkezés Budapestről. Ezért egy eladási irodát állítottunk fel Po­zsonyban. Csak így áll módunkban a cseh-szlovák hatóságokkal érint­kezni, az eladást ott irányítani. — Hogy későbben szükséges lesz-e ezt az­ irodát külön igazgatósággal is kiegészíteni, azt m­ajd a béke­kötés után látjuk meg, amikor már tisztán állnak előttünk az ország­hat­árok. — Mondhatom, a cseh-szlovák hatóságok részéről egyáltalán nem fedezhető fel olyan törekvés, mintha különösebb érdekük volna az­ együt­­tes központi igazgatóságnak Sli­venskó területére való áthelyezése. Egyrészt általában el akarják kerülni a magyar hivatalnokok invázióját, másrészt félnek a munkanélküliség­től is, mert elsőrangú érdekük, hogy elsősorban az odavaló honosak kap­janak munkát.­­­ Az ózdi és a nádasdi gyárak a minimumra redukált gyártási üzem­mel egyelőre a legfontosabb köz­szükségleti cikkek gyártására fog­nak berendezkedni, a kohó-üzem kokszhiány miatt hónapok óta szü­netel és — sajnos — nincs kilátás rá, hogy a közeli jövőben a kohá­szat ismét megindulhatna. — Programot adni a jövő ter­melésről ma még lehetetlen. Amíg a békekonferencia a határok dolgá­ban nem döntött, amíg a szomszé­dos államokkal hozzánk való viszo­nyukról, gazdasági összeköttetésünk­ről nincs megállapodásunk, addig erről a kérdésről beszélni korai volna, az az egy azonban bizonyos­nak látszik, hogy az ózdi és ná­dasdi vasgyárak a legóvatosabb számítás mellett is legfeljebb har­minc százalékát produkálhatják az eddigi termelésnek. És itt belekap­csolódik a vállalat jövőjébe egy probléma: a fölöslegessé váló mun­kások és tisztviselők sorsa. Az elmúlt héten már foglalkozott az igazgatóság ezzel a kérdéssel, melyet állandóan felszínen tartunk és alapos meggondolás, megvitatás, minden méltánylást érdemlő körül­ménynek szem előtt való tartásával fogunk megoldani. Azokat a tiszt­viselőket, akiknek megfelelő vagy részben megfelelő szolgálati idejük van, nyugdíjazzuk. A többinek — akik feleslegessé váltak — méltá­nyos és megfelelő végkielégítésre kötünk megállapodást. Eddig a beszélgetés. De ebből is látható, hogy mi lesz a magyar ipar­telepek sorsa. Ma csupa bizonyta­lanság, csupa megoldásra váró kér­dés minden. Stagnálás, pangás min­den gyáriparban. Meg van dermedve a termelés. Csak a békefeltételek hozhatják meg az ország­ újjászüle­tését. Akkor tudhatjuk meg, hogy az új országkeretek közé hogyan he­lyezkedhet el a magyar gyáripar, mely ma még nem látja a jövőjét, azt a jövőt, mely a munkás népre nézve ma még annyira bizonytalan. Jelentheti, hogy nagyszerű lendület­tel megindul a termelési munka, de jelentheti az Amerikába vagy Né­metországba való kivándorlást is. A katonai nyugdíjasok és hadiözvegyek illetményei. Hónapok óta nem kapnak nyugdíjat. A bolsevizmus megdőlte után be­állott rendezetlen helyzetben a kor­mány megfeledkezett a katonai nyug­díjasok, hadiözvegyek és hadiárvák illetményeinek kiutalásáról. Körül­belül hat hét óta nem kapta meg több száz katonai nyugdíjas és ha­diözvegy a törvényesen megállapí­tott illetményét. A napokban végre leérkezett Mis­­kolczra a hadisegélyző hivatalhoz a kormány 284.247. számú rendelete, mely gondoskodik a katonai nyug­díjasok, hadiözvegyek és árvák fi­zetésének folyósításáról. A rendelet szerint azoknak,akik eddig nyugdíjban és hadisegélyben részesültek, jelent­kezniök kell a városházán a had­­segélyző hivatalban. Itt összeírják őket, igényjogosultságukat felülvizs­gálják. A jelentkezések tegnap kezdődtek meg. Eddig több mint százhúsz, ka­tonai nyugdíjas, százhúsz hadiözvegy és száz hadiárva jelentkezett. A je­lentkezők a legnyomorúságosabb anyagi helyzetben vannak. Hét hó­nap óta egy fillér jövedelmük sincsen. A katonai nyugdíjasok értesülé­sünk szerint 1918 október előtti illetményeiket fogják megkapni. Hogy mikor ? Azt még a hadsegélyző hi­vatalban sem tudták megmondani. Mikor munkatársunk ez irányban kérdést intézett a hivatal ideiglenes vezetőjéhez, azt a felvilágosítást kapta: a jelentkezők adatait egy­előre felterjesztjük a hadügyminisz­térium nyugdíjszámfejtőségi osztá­lyához, ahol az adatokat felülvizs­gálják. Egyelőre csak erről van szó. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a katonai nyugdíjasok, hadiözvegyek és hadiárvák bizonytalan időn­­belül, a kormány rendelete dacára sem kapják meg illetményeiket. Értesítés. Tisztelettel értesítjük a pékszö­vetség tagjait, hogy irodahelyisé­günket október 1-től Széchenyi­­utca 70. sz. alá (Altmann élesz­tős udvar) helyeztük át. Tisztelettel ELNÖKSÉG. Hölgyek figyelmébe ! Blous, alj, pongyola, kosztüm és női kabátok, leányka-ruhák és kabátok nagy választékban ifj. Klivin József cégnél Széchenyi­ utca 76. szám alatt, „Royal“-kávéház mellett. Ax liren­kámiares arckrém­tégelyek darabját 1 koronáért visszavásároltja a *Korona‘~gyógytár. Ruhafestés Vegytisztítás elsőrendű kivitelben kószál Giret József kelmefestő és vegytisztító intéze­tében, Széchenyi-utca 97. szám. Férfi és női fehérnemű, harisnya, kertyil, nyakkendő és piperecikkek leg­olcsóbban kaphatók LOBL divatnyukázában, a Forgóhídnál. VISZMAI ÉS PAULOVITS MÓDÉRA CÉGFESTŐK Műszaki cégtáblák, plakátok, címerek, transpar­ent­ek SZÉCHENYI­ UTCA 10-IZ. Villamos világítási munkákat és sze­reléseket, a legjobb szigetelésű anyagból készít jótállás mellett és költségvetéssel szívesen szolgál Urbanik és Kisiczky elektrotechnikai vállalat Kazinczy­ utca 6.­­Főposta mellett.) Izzólámpa kapható. Értesítés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Steinfeld és Fischer cégtől szabászati állásból kiléptem s úri szabó műhelyt nyitottam ideiglenesen Zöldfa­ utca 31. alatt. Legmagasabb igényeket elégitek ki. Kérem a nagy­érdemű közönség szives pártfogását. Blázsin Mihály.

Next