Reggeli Hirlap, 1919. október (28. évfolyam, 182-204. szám)

1919-10-23 / 197. szám

2 Ma kezdik tárgyalni a kommunista tanárok Ügyét Tegnapi számunkban közöltük Mázy Enge­bert dr. főigazga­t nyilatkoztát mely szerint a kora­mnunista tanárok fegyelmi biztt­sága még nem alakulhatott meg. Mára azután fordulat állott be, amennyiben a reggeli vorattal Makó­­czra érkezett Lechner Tibor a budapesti Bárczay főgimnázium tanára, akit a miniszter a mis fedezi fegyelmi bizot­ságba ki­küldött. Rajta kívül még egy másik fővárosi tanár tagja is van a bizottságnak, Hillis Alajos, ő azonban eddig még nem érkezett a meg Lechner tanár informác­ója s a közokta­ásügyi minisztert­ kapott utasítás alapján Váry Engelbert főigazgató a tegnapi nap folyamán kinevezte a bizottság mi­kolczi tagjait s ma délelőtt kilenc órakor meg is kezdik a tárgyalá okát a Jkath. főgimnáziumban.­­Esélysé­sek szerint négy kath gimnáziumi és egy állami­­őr ál iskolai tanár ügye ke­rül a bizot­tság elé. A vád alatt álló tanárok :személyesen vé­dha­nak védelmü­­n két de joguk van kartársaik közül védőt is megnevezni, akivel sz m •b.n azonb­a a főigazgatónak visz­szavetési joga van mmm­mmmmmmmmmmammmmm Panaszos levelek. .A városi tisztviselők fája. — A parszer. Kaptuk az alábbi panaszos so­rokat: „Nem mondok azzal úja, hogy hideg van, i­zom és — nincs fám. Szerettem volna fát venni. Fölkerestem a k­isóvári erdőgondnokságot, honnan elő­­sékenyen a dió­győri erdőgo­n­noksághoz v­asitottak. A szent­léleki pagony erdőgondnok,-ág­y Fisek! tanácsos úrhoz fordu­lni a — nem kapt­am fát. M­rt nem vagyok állami ti­ze­elő, mert városi tiszt iselő vagyok mert a város 2000 köbra tér­e­t kapott, adjanak nekem is abból Az igaz, hogy a város 2000 köbméter fa kapoit melyet kilogrammonkint m­entk siót Diósgyőrből nemcsak állami tisztviselőt, hanem máso­k is kapnak fit, miért épen a városi tsztviselők nem kapnak ?! Egy városi tisztviselő. K­ok baj van most a fa besz­e üső­ével Md­ányia an dolog hogy a diósgyőri erdőgo .dookseg épe­s szegény városi tűztv­előktől ftagadja mag a fát azon a cinen hogy a város már kapott. E­ből a 2­00 köbméter fából bárki kap­hat Mi­kólcson, állami tisztviselő is, igy indokoltlan, hogy a dói győri erdőgondnokságtól épen a városi tisztviselők nem kaphatnak it.* A napokban az egyik hatósági kus­zletben parizen vettem Sij málattal ke­lett azonban tapasz­al­niom hogy a panzer túl vas ag.­is főzésnél a k z*pe nem fő­zi — nyersen marad. Lórág ur szólét, a köiepa megmaradt Talán egy kiesé több guudoi­­­h b­e fordi *m a pirizer készítésére jEgy asszony. Beszéltünk a Kolóem­zesi "Vállalattal hol megígértek, hogy figyelni fognak a parizer keszite­séről erre a dollgra REGGELI HÍRLAP MinVnl­t­ 1919 október 23. Milliókat vesztett az ország a nullásliszt miatt A Rendeleti Közlöny október 21. számában a kormánynak van egy rendelete, mely a gabona­őrleményeket szabályozza. A rendelet ez év szeptember 18-án kelt és csak tegnap látott világot. A több mint egy hónapi ké­séssel kihirdetett rendelet hal­atlan károkat okozo­t az or­ságnak. Fölkeres­ük Schrecker­­ Lipó­tot a Borsod M­ikolczi gőzmalom vezé igazgatóját, aki a kormány fenti rend­letével kapc­olatban a következőket mondotta: — A kormánynak szeptem­ber 18 án kelt és az októb­r 21 i Rendeleti Közlönyben köz­zétett rendeletének első része így hangzik : , Darát és finom lesz a lisztet a megírlás alá vett búzára­nnyiség összegének 15 százalékot erejéig lehet készí­teni.“ A kormány eddig megi­lto­ta a nullás 1 sz­nek kézitését. Az az a nullasliszt benne maradt a kenyérlisztben. A szegény ember, aki n­ aránylag oly olcsón kapja a keny­érlisztet fel annyi finom lisztet kapott, mint kenyérlisztet, a fi­óra lisztet is beledobta a kenyér­­lisztbe, h­gy tábo legyen.­­ A ko­rmány régebbi rende­lete szerint a malmok egy mé­termázsa babából 40 százalék fehér, 40 százalék kenyérli­stet ké­zittet­ek, nu­la-liztet semmit . Pedig a nullá-liszt lett volna az egyedüli mellyel rossz va utánk­at megjavít­hat­tuk volna. A kü föld kész örömmel vásá­rolja nullás lisztünket. A svájci, londoni luxus cikkek már béké­ben is c­ak a magyar nullás lisztet vásárolták bár a magyar nul­lásliszt 10 illinggel drágába vol , mint az amerikai. — Az óriási kárra, mely az­által származik, hogy a nullás liszt benne marad a kenyérli­ft­ben, már i­gen rárau a tam és a H diterraény által a kormány figyelmét se hirdata erre. — H* fiz­io­­ná'ra számítjuk a nullás 1 szt kilogrammját, az ár­am minden megőrölt mé­termázsa lisz után 75 koronát ve­zít ha hét és fél koronába szem­tjük a nullásliszt kilóját, ugy 67 és fél koronát. Annál nagyobb mérvben esik ez a la-na m-ri az ország, vagy az á *ara minden felőrölt m-ver­­mázsa rozs és árpa után több, mint 120 komná veszít. — Ha eddig az országban csak egy millió métermázsát őröltek fel a rég­ebi rendelet szerint, úgy hetvenöt millió ko­ron­t dobtunk ki az ablakon. — Ett­ől látható, mily fontos volt a kormány rendelete, mert érté­kül az or­ság egész gabona mennyis­gének felőrlése után mintegy két milliárd kár érte volna ezt a szegény országot. — I ndejemek azonkívül, h­gy elkésett, egy nagy hibája a* hogy a du láus­zt árát nem je­l­i meg. Valu­ánfe emelése é­­s­­vi ás* céljából legalább ti* kor­mának kel lenni egy kiló nul­as ti­ztnen. — Az árpabél 64 százalék lisz­tet szabad erái­tani. 32 és fel száza ék a portás. Az árpa m termázsija 170 kor­na, a lisztet 150 korai á­rt kell adni. Ha egy­­malom naponta húsz vagyon árpát, rozsot őröl meg, az államnak egynegyed millió korona kárt oko­z.­­ A kukoricára vonatkozó­lag a kormány még nem adott ki rendele­tt pedig már csak­nem mindenütt letörték a ku­koricát. — A kukorica métermázsája az összes költségekkel együtt 140 soronát te­z ki. Egy mé­­trmázsa kukoricaliszt 50 bor. Ha csak három mill­ó méter mázsa kukoricalisztet számitunk, az állam 270 milliót veszit. — Jelenleg az a helyzet,­­ hogy a kukorica sokkal drá­gább, mint a búza, mert a ku­koncából 40 százalékot mint hasznavehetetlent le kell szá­ml­ani. A kukorica árára vo­na­kozó rendelet pedig még mindig késik. — A kormány rendelete né­mrlig segített a bajon, mert 10 koronás nullás liszt­árak mel­lett a veszteségből valamit be lehet hozni.* Kormányok mennek, kormá­nyok jönnek, az ország vezető embereinek minden idejét elra­bolja a politika, az orszég leg­fontosabb helyére a közélelme­zési miniszteri székbe is felcsap­nak a politika hullámai, ingado­zóvá teszik ennek az amúgy is szegény o­rszágnak gazdasági je­lévé és jövőj ! A téli nyomor előtt Hogy élnek a vasgyáriak Mirkó­cz város ipari munkássá­gának túlnyomó többségét a vas­munkások teszik. Mostani fizeté­seiére nézve tájékozást szerezni a D­ó­győr­ Vasgyárba mentünk, ahol a keövetkező adatokat tudtuk meg: 10 éven aluli gyakorlattal bíró segédm­unkás (napszámos) havi keresete kb. 350—450 kor. 10 évnél ho­szabb gyakorlattal bíró segédmunkás havi keresete 600—500 kor. Tanult szakmunkás 10 évi gya­korlattal havonként 700 - 800 k. t keres. Ifjúmunkás és küldöncz 200— 300 koronát kap. A művezetők havi fizetése 700 —850 kor. A havidíjas alkalmazottak, tiszt­vise­ők és hivatalnokok havi fix fizetése 600—700 kor. A végleges alkalmazottak (mér­nökök) fz-jé e 8­0—950 kotora. A f- mérnökök pedig 1000—1200 k. t kapnak. Ezen fű­téshez járul még a ma vezetők, hiva­alnokok és a mér­nök ősnek adott természetbeni la­kás, vagy pedig 500—900 korona lakáspénz. Azonban sem a nap­számosok, sem a munkások lakás­­pént nem kapnak még abban az é­ben sem, ha természetbeni la­ki­t nem élveznek. Ezek lennének a fizetések. Itt jegyezzük meg, hogy a végleges a­kalmazottak (évi díjasok) status rendezése megtörtént, folyó év nárc­s után. Ekkor volt olyan aLalmizott, aki 4 fokot is ug­or­­egyszerre, de legkevesebbet 2 főkot lépett mindenki. Azonban a havidíjasok fizetésével senki sem érődik. A rendezést mindig ígér­gették, de mindig elmaradt. Érdeklődtünk az élelmezési vi­­szonyokról. Békében a g­áz­a hal­mazottainak ellátása mintaszerű volt Hanem a háború alatt, főként pedig azután annyira leromlottak a viszonyok hogy némely tekin­tetben sokkal rosszabbul állanak, mint Miskolcc munkássága. A kon­zulban kapható ugyan cukor, só, árpa- és köleskása, ecet, gyufa, paprika, szappan, kávé, azonban minden csak a megállapított fej­kvóta mennyiségben. Áraik a maximális árak. A nyári piac teljesen üres. Ez könnyen érthető, mert a termő vi­dék és a gyár között van Miskolci és a városon keresztül csak a leg­ritkább esetben sikerül néhány szekér paradicsomot, káposztát, zöldséget kivinni. S mire ki is ke­rül, jóval drágább, mint Miskol­cion. Nem marad más hátra, mint b­jönni, és a miskolczi piacra és beszerezni holmit. Azonban a sok fáradság, a költség, meg a bizony­talanság, hogy kapni e valamit, sokakat visszatart a bejöve­teltől. A ruhatár, ahol békében óriási raktár volt cipő, ruhaneműéiből, ma teljesen üres. Vegyü­k alapul egy 4 tagú csa­láddal b­ró szakaiunk­ást, kinek 19 évi gyakorlata után van 7—800 kor. havi keresete. Abból a kon­­tinának fizet havonta 600—550 koronát azért a néhány közszük­ségleti cikkért, amit ott kapni le­het. Marad a fizetéséből 150—250 korona Ebből kellene beszereznie burgonyát. A gyár jóvoltából kap­hat személyenként 150 kg. ot, azonban 170 korona kékpénz­­t. (Fűtéskor nagyon kis hányadát kapják kékben keresmé­yüknek) Kapó­r­a is kell egy 4—5 tagú családnak télre legalá­bb 100 kig. E nek az ára 150 korona. Hol van még a fa és a liszt és az a sok apróbb beszerezni való, amit a sonzumban nem kapnak. Úgy ál­lanak már ma, hogy kok­ önökből élnek és télire beszerezni semmit sem tudtak. A nőtlen alkalmazottak helyzete is nagyon megdöbbentő , sezni leginkább a kaszinó éttermére jár­nak. Ő­t az ebéd és vacsora díja a legszerényebb igények mellett is legalább 660 korona havonta. Azonban az ételeknek sem a meny­­nyisége, sem a minősége nem meg­felelő. Sok panasz hangzott el a legutóbbi időben, aminek az lett az eredménye, hogy e hónap ele­jén az árakat redukálták, azonban egy hét múlva újból felemelték és oly magasra, hogy ma éppen oly drága, mint volt a szovjet idején. A munkaviszonyok sem sok re­ményt nyújtanak Szakmunkásokat Kénytelenek napszámos munkáknál foglalkoztatni. Az üzemhez szük­séges speciális szenek teljesen hiányzanak. A perecesi bánya alig tudja azt a szénmennyiséget ki­termelni, ami a központi manely­­b­n szükséges. A helyzet javulá­sára még kilátás sincs. Csak néhány számadatot és kö­rülményt említettünk fel, hogy tájékoztassuk a közönségét, mi lett a békében mintaszerű gyárból és hogy mi elé néz a gyár ran­­sás­­sága ha a bérviszonyok meg nem változnak. fi Búzatéren savanyít­á­sra alkalmas téli káposzta kapható

Next