Reggeli Hirlap, 1929. március (38. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-17 / 63. szám

­­4 Ferenczi E. Gyűrűs zsidó elírni há­­romfelvonásos vidám népszínmű­vét ad­ták el. A kiválóan sikerült előadás jövedelmét az iskola felsze­relése javára fordítják. Edelényben, mint azelőtt minden évben, most is nagy fénnyel ünne­pelte meg a község közönsége már eiis 15-ikét. A róm­. kath. és ref. templomokban ünnepi istentisztelet volt. Az istentiszteletek után a Vám-vendéglő nagytermében folyt le a hazafias ünnepség, amelyen Nagy Barna dr. mondotta az ünne­pi beszédet. Vadászi József joghall­gató és Orosz János szavaltak. Az ünnepségen a római katolikus da­lárda Joó Vencel tanító vezetése alatt és a ref. énekkar Bálint End­re kántortanító vezényletével mű­ködtek közre. Az ünnepélyt a Him­nusz zárta be. Déli egy órakor a Kaszinó helyiségében csszebéd volt, amelyen számosan vettek részt. Este 7 órakor az Edelényi Iparo­sok Köre saját helyiségében fényes sikerű hazafias estét rendezett. Az estélyen Benedek István népszín­műve: Mindnyájunknak el kell menni, került előadásra. Utána So­mogyi Károly egyfelvonásos Kata néni libát vesz címü vigjátéka, Kiss Gyula: Csapda címü egyfel­vonásos vigjátéka és Szilágyi De­zső: Meghalt az Isten címü drámája került előadásra. Egyed János Fe­kete László Hazám címü költemé­nyét szavalta, Antal írónké Fischer Mór Falu végén Maros partján cí­mü költeményét adta elő. Bari Ma­nyi és Tömör Böske magyar szólót táncoltak. Putnokon az állami fiú- és leány­­polgári iskolákban fél 10 órakor ünnepély volt. 11 órákon a m. kir. gazdasági felsől­eánynevelő intézet rendezte hazafias ünnepélyét, dél­után 3 órakor Putnok főterén a le­venték, a PICSE és a tűzoltók Put­nok közönségének a részvételével ünnepi felvonulást rend­eztek. Ju­hász László ev. esperes ünnepi be­szédet mondott. A PIÖSE énekszá­mokat adott id­ő. A PIÖSE a m. kir. gazdasági felsőleánynevelőintézet, az izraelita elemi iskola növendé­kei és a leventék egy-egy költe­ménnyel szerepeltek. Este 8 órakor az Egyenlőség­ Körben társasvacso­ra volt. Abaújszántón a református nő­­egylet pénteken este fél 9 órai kez­dettel a Fleischer-szálló nagyter­mében műsoros estéllyel egybeköt­­­ött táncmulatságot rendezett.­­ Cziáki Endre ref. esperes ünnepi beszédben méltatta március 15-ike jelentőségét. A református énekkar hazafias dalokat énekelt. Zoltáni Gizike szavalt, Demeter Ilyke, Kü­­becher Erzsi zongora­kíséretével magyar táncegyveleget adott elő, Demeter Ilyke Weisz József zongo­ra kíséretével ördögtáncot muta­­­tott be. Tóth Dezső Czinkus Gab­riella zongorakíséretével Petőfi a Hortobágyon című melodrámát in­terpretálta. A műsor után a hajna­li órákig tánc volt. Miskolcon vasárnap tartja már­ciusi ünnepségét meg a Nővérő Egyesület és a Vakok Intézete. A Nővédő Egyesület az Anna­ Otthon helyiségében vasárnap délután 5 órakor rendezi a hazafias ünnepé­lyét, amelyen az ünnepi beszédet Marcs Margit tanítónő mondja. Longauer Ida szavalata után Kos­z­­tyák Lenke és Adamkó Ida szaval­nak. -­- A Vakok Intézetében va­sárnap délután fél 5 órakor a Nem­zeti Színház művésznői és művé­szei, Szabó Gizi, Könyves Tóth Er­zsi, Hermann Manci, Kompót­hy Gyula, Békés­sy Antal, Iványi De­zső szerepelnek. Az ifjúsági műked­velő zenekar és a miskolci mando­lin zenekar zeneszámokat fognak előadni. Műsor a helyszínen kap­ható. A budapesti ünnepségek Budapest székesfőváros is kegye­lettel ünnepelte meg a Petőfi-szo­bornál, valamint az irredenta szob­roknál és a Vigadóban március 15-ikét. A szónokok valamennyien idézték a márciusi eseményeket, méltatták Kossuth és Petőfi jelen­tőségét. Ebben az évben belekapcso­lódott a márciusi ünnepségekbe a revízió ügye Rothermere lord nevé­vel együtt. A nemzet nagy ünnepén így került Kossuth és Petőfi neve mellé Rothermere lord neve is, aki arra szánta rá magát, hogy a nemzetnek Trianon után fakadó ta­vaszát, a revíziót harcolja ki. X ill­­. kir. osztálysorsjáték 84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény Minden második sorsjegy hm Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 5­00.000 egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények: 300.000 50.000 20.000 200.000 40.000 15.000 100.000 30.000 10.000 25.000 5.000 stb. stb., összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84.000 sorsjegy közül 42.000, tehát minden második sorsjegy nyer Az I. osztály húzása már 1929 április 12- én kezdődik. A sorsjegyek hivatalos árai: Nyolcad 3 P Negyed I I Fél 1 I Egész I 6 P 1 I­­2 P 1 I H P I —A REGGELI HÍRLAP. Vásároljon Húsvétra ÜGET, KALAPOT, NYAKKENDŐT, HARISNYÁT, KEZTYŰT MINDENNEMŰ EGYENRUHÁ­ZATI CIKKET MEGLEPŐ OLCSG­ÁK­ BAH Halmosnál V­árosház téren Felsőmagya­­ország legszebb műemlékéből járásbírósági hivatal Sok jóindulat, sok költség, szerencsétlen alapgondolat megpecsételi a világhírű edelényi Kóburg-Koháry kastély sorsát A Bódvavölgy költői szépségű pontján, Edelény szélén állott vala­mikor Felsőmagyarország legszebb barokk stílű műemléke, a Koháry­­szász kóburg-gótai hercegek gyö­nyörű ősi kastélya. A kastély, mely uralkodókat, dinasztiát adott egy nagy szerepet játszó balkáni állam­nak, melynek falai között valami­kor a Ballplatz életét megszégyení­tő fény és pompa uralkodott, a há­ború alatt és az azt követő szeren­csétlen esztendőkben, lassú pusztu­lásnak indult. A vagyont érő bera­­kásos, antik bútorzat, berendezés a kommün alatt elkallódott, a mű­vészi freskókat kikezdte az idő és az enyészet vasfoga, a remekbe ké­szült pillérek, faragványok omla­doztak. A forradalmak utáni idő, a kon­szolidáció megindulása megtépve, kifosztottál­ találta a kastélyt. És­ ebben az időben, amikor az ország tudatára ébredt koldus mivoltá­nak, megindult a kutatás minden érték után, ami megmentésre, a fel­karolásra érdemes. Kiszállott egy bizottság Edelénybe és műemléknek minősítette a Kóburg-kastélyt. A kormány ennek alapján elhatároz­ta, hogy megmenti a műremeket. — Edelény, sőt egész Borsod várme­gye közönsége örömmel fogadta ezt az elhatározást, mert bízva a kastély szépségében, művészi érté­kében, a renoválástól várta idegen­­forgalmának megindulását. Ennek a reménynek meg is volt a jogos alapja, mert a renovált, karbahe­­lyezett, a turisták, utazók számára megnyitott ősi kastély olyan művé­szi attrakció lett volna, ami csak­ugyan kicsábítja a szépet, művészit szerető közönséget Edelénybe. Eddig minden a legnagyobb rend­ben ment. Műemléknek minősítet­ték a kastélyt, elhatározták annak renoválását, előteremtették a mun­kálatokhoz szükséges költséget,­­ szóval semmi akadálya sem volt annak, hogy a restatuált kastély, a barokk építőművészet legszebb magyarországi remeke bázisul szol­gáljon Edelény, sőt egész Borsod­­megye idegenforgalmának. Ekkor azonban közbejátszott valami és véget vetett a fejlődésre érdemes község rózsás álmainak. Az edelényi járásbíróság megnőtt ügykörével nem fért már el régi rezidenciájában, a lakásínség kö­vetkeztében nem tudták elhelyezni a bíróság hivatalnokait,, új helyi­ségekre, új járásbírósági székházra lett szükség. Az intéző körök gon­doltak egy merészet és nagyot: el­helyezték a járásbíróságot és a hi­vatalnokok egy részét a Kóburg­­kastélyban. Ma a történelmi nevezetességű épületben enyhe konyhaszag szál­lingózik, a művészi faragású küszö­bök az igazságot ker­eső magyarok patkós csizmái alatt recsegnek, az egykori lovagtermekben szürke ak­ták sorakoznak a plafonig, azokban a szobákban, ahol valamikor a vi­lágpolitika titkos szálait bogozták halkszavú diplomaták, ma fejken­dős, bátyus asszonyok vitatkoznak azon, hogy becsületsértés-e az, ha valakinek a szomszédasszony az án­gyát emlegeti a mennyei szentek­kel kapcsolatban. Az edelényi műremek átvedlett járásbírósági épületté. A bíróság és a lakók elhelyezése következté­ben természetesen sok olyan átala­kítást kellett eszközölni, amire nem lett volna szükség, ha az épületet az eredeti terv szerint, mint műre­meket restaurálják minden mellék­cél nélkül. Faltartó pilléreket kel­lett építeni, falakat húzni, ami any­­nyi kiadással járt, hogy abból minden valószínűség szerint felépít­hettek volna egy új önálló járásbí­rósági székházat. A helyzet ma az, hogy az épület egy részét elfoglalják a magánla­kások, másik részét a bírósági he­lyiségek és így csak az emeleti ré­szeket kezelik kizárólag műemlék­ként, m­íg az egész földszintet sike­rült kivetkőztetni művészi eredeti­ségéből. A magánlakásokat freskók díszítik, a hivatalos helyiségekben, művésziesen kiképzett girlandok húzódnak a falakon, ami talán la­kályossá és széppé teszi ezeket a helyiségeket, de semmiesetre sem szolgálja az eredeti célt: a kastély­nak, mint Magyarország legszebb barokk építményének műemlékként való fentartását. Bármily nagy gondot is fordíta­nak a lakók s a járásbírósági tiszt­viselők arra, hogy az általuk hasz­nált épületrész művészi szépségeit kíméljék, még­sem lehet egy ma­gánlakás, vagy közhivatal műemlé­kek tárháza. Az épület hatalmas aulájában vagyont érő címeres farag­vány­os márványkandallók re­pedeznek, omladoznak. Lehetetlen, hogy a bíróságon megforduló ügyes-bajos emberek kárt ne tegye­nek az épületben, melynek renová­lása súlyos állami pénzt emésztett fel. Egy múzeumszerűen berende­zett ősrégi palotát, vagy egy a kö­zönség előtt szabaddá tett műemlé­ket örömmel keresnek fel a turis­ták, de eszükbe sem jut magánoso­kat megzavarni otthonukban, vagy egy közhivatal munkáját meg­akasztani kíváncsiságukkal. A ket­tős cél igen szerencsétlen gondolat volt, mert így a kettő közül egyi­ket sem érték el. A járásbíróság örökre ideiglenesnek fogja tarta­ni mostani otthonát, a műremek pedig elvesz a közönség számára. Minden túlzás nélkül leszögezhet­jük tehát, hogy a barokk stíl legtö­kéletesebb remekének a megmenté­se áldozata lett egy barokk eszmé­­inek. A 2000 pengős Báriumcső pályázatra számos megfelelő pályamunka érkezett be. Olyan értékű pályaművet, amely szín­vonalánál fogva I. és II. díjra érdemesnek mutatkozott volna, a bizottság nem talált. Hogy azonban a nagyszámú és kellő színvonalú pályaművek közül minél több részesüljön jutalomban, a bizottság a rendelkezésre álló 2000 pengőt a kö­vetkezőképen osztotta fel: 2 egyenként 300 pengős jutalomra 3 egyenként 200 pengős jutalomra 4 4 egyenként 100 pengős jutalomra 8 egyenként 50 pengős jutalomra. Háromszáz pengős jutalomban részesültek: Smidelius György önkéntes szakaszvezető, Budapest; Weinstock Ferenc, Debrecen. Kétszáz pengős jutalomban részesültek : Palásthy László, Pesterzsébet; Weiss Herbert, Tiszanána ; Glogovátz László, Budapest. Száz pengős jutalomban részesültek : Véri Béla tanuló, Budapest; Vadkerty Endre Máv. tisztviselő, Dunakeszi­ Műhely­­telep; Bohus Tibor, Szeged; Lőrincz István, Lenti (Zala vm.) Ötven pengős jutalomban részesültek . Szemző Pál a Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár R. T. vezérigazgatója, Kaposvár; Desztig Pál, Gyula ; Féderer Péter, Diósgyőr; Topolánszky Lajos, Budapest; Becker Ferenc, Ajka ; Baumann Rezső, Dj Kámon ; Tóth Zoltán bányamérnök-jelölt, Sopron ; Szécsi Márton tanító Törökszentmiklós A jutalomdíjak a nyerteseknek postán kézbesíttettek. 1»2!X III. 17. Vásárok Március 18-án, hétfőn: Bánréve, Borsodnádasd, Mezőkövesd, Ózd, Putnok, Salgótarján, Szendrő, Szé­­csény, Tokaj, Mátészalka. Március 19-én, kedden: Bélapát­falva, Szécsény. Március 20-án, szerdán: Olasz­liszka, Rudabánya, Sátoraljaúj­hely. Március 26-án, kedden: Felső­vadász. TA­V­ASSY VILLAMOS KÁVÉPÖRKÖLŐ! ílött kotlósa alá parlagi tyuktoj­ó, kérje díjmentesen 14. szá­nertetőmet. — Nemesítsük barc­ományunkat és frissítsük fel a rét, nemes, fajtiszta, bő­tojó, am­i fehér Leghorn, avagy vörös Rhe Island red fajtiszta baromfival. t. STARK ÁRPÁD rákoshegyi Mielőtt kotlósa alá parlagi tyúktojást rak, kérje díjmentesen 14. számú ismertetőmet. — Nemesítsük baromfi állományunkat és frissítsük fel azok vérét, nemes, fajtiszta, bő­tojó, ameri­kai fehér Leghorn, avagy vörös Rhode Island red fajtiszta baromfival. DR. STARK ÁRPÁD rákoshegyi faj­­gr .baromfifarmja. Központi iroda: Budapest, VI., Hajós­ utca 32.

Next