Reggeli Hirlap, 1929. december (38. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-28 / 295. szám

6 . Hogyan öltöztessük a csecsemőt Gyermekeink ruházkodásánál min­dig szem előtt kell tartani, hogy az emberi test lélegzik. Millió és millió apró likacsokon, pórusokon keresz­tül veszi magába a levegőt és­­ löki ki az elhasznált káros anyagokat. Ezen bőrlégzés f­ontosságát nem sza­bad lebecsülnünk. A sűrű szövésű, levegőtől nehezen átjárható ruháikkal agyon öltöztetett gyermekek szervezetében előbb­­utóbb kóros elváltozások keletkez­nek. Az ilyen gyermekek­­kedvtele­­nek, étvágytalanok, hurutokra haj­lamosak, álmuk nyugtalan, ideges. A csecsemő ruházatánál már rend­kívül fontos a ruhának porózus,­­li­­­kacsos volta. A csecsemő ruhája egy kis, hátul pántlikával megköt­hető porózus tatra vagy­ trikószövé­­sű­, vagy puha között rakli. Alsó ru­hája egy puha háromszögű pelenka, melynek egyik csücskét a lába kö­zött elhúzzuk, két szélét a hasa kö­rül csavarjuk. E fölé jön­ a törzse körül egy külső porózus, vagy lin­­gatott anyagból készült pelenka és legkívül egy borsónyi nagyságú lyu­kakkal ellátott flanel­. Az ilyen ru­házatban a csecsemő bőre nem pály­lik ki, a bőr légzés -és ezzel kapcsola­tosan az anyagcseréje is megjavul. Az így potyázott csecsemő nem iz­zad és ennélfogva nem szenved szék­rekedésben, mert az izzadás székre­kedést okoz. A bőre nem hajlamos különböző betegségekre. Élénk, jól szopik, kedélye jobb, alvása mé­lyebb, ellentétben az olyan csecse­mővel, amely helytelen, a levegőtől át nem járható­­pályázás, gummi­­­szvetterekkel való bebugyolálás ál­tal valóságos örökös gőzfürdőben él­nek. Ettől természetesen elbágyad­nak, elgyengülnek, bőrük valóság­gal kipállik. Renyhén szopnak, tes­tükön cecérnák, kiütések, pállások és különböző bőrbajok keletkeznek.­­ Mindezen dolgok a csecsemő egész­ségéé­­re és fejlődésére nagy befolyás­sal lehetnek. A szokásos batisztin­­ge­kkel, amelyek finom szövésük folytán a levegőt alig engedik át, vagy gumóid és viaszkosvászon pá­lyázással úgyszólván megfullasztják a csecsemő testét. Könnyen meg­érthető, hogy milyen mérhetetlen károkkal járhat a csecsemő gyenge, érzékeny szervezetére. A talaj mentén ugyanis min­dig lé­nyegesen erősebb az éjféli lehűlés, mint pár méteres magasságban. A jelenség magyarázata, az, hogy a de­rült éjszakákon a talaj sok hőt ve­szít el a világűr felé való kisugár­zás útján­­és így hüllőleg hat a fe­lette nyugvó­­levegőpalástra. A le­ve­­gőnek azonban csekély a idővezető­­képessége és így a hideg talaj csak a közvetlen felette fekvő rétegeket képes nagyobb mértékben lehűteni, néhány méter magasságiban pedig már csak sokkal jelentéktelenebb hűtőhatást fejt ki. Így alakul ki a derült éjszakáiban az u. n. talajmen­­ti hőmérséklet inverzió, vagyis az i­z állapot, hogy néhány méter ma­gasságban jelentékenyen melegebb a levegő, mint a talk­aj mentén. Fagy — vagy nem fagy ? Akiinek ablakára utcai hőmérő van erősítve, annak alkalma van nem­­egyszer tapasztalni, hogy ez a nép­szerű műszer olyankor is enyhe,­­ esetleg jóval a fagypont fölött fek­vő hőmérsékletet mutat, a­mikor az utca kövezetén a fagy kétségtelen jelei mutatkoznak. Gyakran öt-hét­­fokos meleget olvashatunk le az ilyen hőmérőn és a járdán ugyan­akkor olvadni sem kezdő hó­fekhez, vagy a kiöntött víz jégkéreggé fagy. Ennek a látszólagos ellentmondás­nak két körülményben van a ma­gyarázata. Az egyik, hogy a közön­séges hőmérő az évek folyamán va­lamivel többet mutat, mint a leve­gő pontos hőmérséklete. Nevezete­sen a hőmérők edénye idővel kissé összezsugorodik.­­ Ez igen csekély mértékben történik ugyan, de már elegendő ahhoz, hogy a műszer szűk , raj szálcsövébe­n észrevehető­e­n ma­gasabban álljon a higany, mint ami a valóságos hőmérsékletnek megfe­lel, így az ilyen régibb hőmérők ál­landóan néhány tized, vagy esetleg néhány egész fokkal is magasabb hőmérsékletet mutatnak. A hőmérők edényének elszűkülése azonban csak a kisebb eltéréseket magyarázná meg. A kérdéses jelen­ség legfőbb oka másutt keresendő. Ugyanis a tapasztalható öt-hétfokos hőmérsékleti eltérések a legtöbb esetben valóban megvannak, a­mennyiben a járda közvetlen köze­lében so­kkal hűvösebb a levegő, mint néhány méterrel magasabban. REGGELI HÍRLAP Vigyázzon a szépségére asszonyom Ételek elbírálása a szépség szempontjából Vannak ételek, amelyeknek a szép­ség és fiatalság megtartásában sok­­kal nagyobb szerepük van, semmint azt­ a laikus hinni merné. A régi idők szakácsművészei nagyon jól tudták ezt és számtalan olyan re­ceptnek voltak birtokában, amellyel úrnőjük arcának bársonyos ürdesé­­­géte és testének rugalmasságát az utólérhetetlenségig felfokozták. Saj­nos, ezek a receptek nem származ­tak át az utókorra, azonban számos olyan ételt ismerünk mi is, amely­nek rendszeres élvezete nagyiban be­folyásolja nemcsak a­­bőr szépségét és frisseségét, hanem az alak kar­csúságát is. A tej szép, világos, tiszta arcbőrt, egyformán telt alakot ad. A halak, fehér húsok, szárnyasok sohasem deformálják az arcot és az alakot.­­ A gyümölcs nagyban fogyasztva, megakadályozza a pattanások, mit­esszerek képződését, élénk vérkerin­gést s ezzel szép tiszta arcbőrt, kar­csú­­alakot eredményez. A zöld főzelékek gyors anyagcse­rét biztosítanak és megakadályoz­zák az elhízást. Ezeknek ellenében: A burgonya: hizlal. A pörköltek, kövér húsok ártanak a bőrnek. Sok vaj, hajat eredményez. Az alkohol: petyhüdtté, fakóvá, ráncossá és állandóan hámlóvá teszi a bőrt. Az erős sajtok, fűszerek, ecet, só, pattanásokat, durva arcszint adnak. Az angol és amerikai nők, akik idős korukban is üdék és ruganyo­sak, fiatalságuk megóvását a spor­ton és rendszeres testápoláson kívül a pontosan betartott étkezéseknek, a fűszerezetten ételeknek, tejnek, sa­látának, egyszerűen készített zöldfő­zeléknek és gyümölcsnek köszönhe­tik. Étlap december 29-től január 4-ig Vasárnap:­­ Csirkea­pró lékleves rizzsel, gombás szelet- előétel, töltött csirke kompóttal, gesztenyekrém. Hétfő: Kelkáposzta-leves kolbász­­szál és reszelt sajttal (B. H. IX. 21.) a­ranygaluska borsadóva­l. Kedd: Tejfeles kaporleves, erdé­lyi lucskos káposzta, gesztenyés kiflik. Szerda: Francia zöldségleves, ki­rántott borjúhús, burgonyásal áfá­val, orosz felfújt vaniliasadlóval. Csütörtök: Húsleves, májas le­pénnyel (R. H. X. 5.) kifőtt mar­hahús tejf, uborkaimártáissal és bur­gonyával, túrós palacsinta. Péntek: Paradicsomleves, tejfeles haj (E. H. IX. 28.) sajtos makaróni felfújt. Szombat: Gombaleves, szalonnát, zsemlyesom­bóc sajttal, datolya­­torta. Receptek a heti étlaphoz Gombás Szelet (előétel). Apróra vágott, megtisztított gombát vaj­ban puhára pároljuk. Ha, kihűlt, teszünk­­hozzá 1—2 tejben áztatott­­zsemlyét, 2 egész tojást, sót, borsot, zöld petrezselymet. Jól összedol­gozzuk, lapos szeletkéket formálunk é­s forró vajban kisütjük. Gesztenye krém. Egy fél kiló gesztenyét megfőzünk, meghámo­zunk és szitán áttörünk. 2­1 dkg cukrot egy negyed liter vízzel sű­rű szörppé főzzük, hozzáadjuk­­ a gesztenyét, 2 pohárka maraschino likőrt vagy 3 kanál rumot, 10 dl tej­színből sű­rít halbot verünk és a gesztenyével jól elvegyitve üveg­tálba tesszük s pár órán át hideg helyen hagyjuk. Erdélyi fucskós káposzta. Fejte káposztát megmosva széles metélt­re vágjuk és bő vízben, sóval, ke­­ménymag­gal, kaporral, bőrös ser­téshússal és füstölthussal puhára főzzük. Ha megfőtt, 2 tojás sárgája, 5 kanál tejfel, 1 kanál ecet és 3 kanál lisztből kabarékot készítünk, lassanként beleeresztjük a káposztá­ba és még pár percig tovább főz­zük. (Másnap felmelegítve jobb.) Gesztenyés kiflik, 18 dkg lisztet. 12 dkg vajjal dörzsöljünk össze, ad­junk hozzá egy evőkanál porcuk­rot, 3 tojás sárgáját, pici csipet sót és 2—3 evőkanál tejfelt, hogy kel­l fáképen, összeálljon. Ehhez kinyújt­juk késfoknyi vékonyra, kis koc­kákra vágjuk fel­ és az előre elké­szített áttört gesztenyével, melyet jó vaníliás­ cukorral és kevéske rum­mal ö­sszekavartunk, töltsük meg­. Csinos kis kifliknek hajtogatjuk össze, tepsibe rakjuk és megkenés nélkül mitjük meg szép pirosra. Francia zöldségleves. Mindenféle zöldséget (sárgarépa, gyökér, kala­­rábé, zeller, kis burgonya, kelká­poszta,­­ kevés hagyma és zöld petre­zselymet vajon puhára párolunk, meghintjük liszttel és csontlével feleresztjük. A levese® t­álban elke­verünk egy tojás sárgát 2 kanál tejfellel és tapaszírozzuk ,a levest. Zsírba sült, reszelőn áteresztett tész­tát, vagy pirított zsemlyekockákat adunk hozzá. Orosz felfújt, 2 zsemlye morzsá­ját fél liter tejszínben, melyet 2­­ evőkanál porcukorral megédesítünk és 10 d­kg darált mandulával sűrűre főzünk. Ha kihűlt hozzákeverünk 10 dkg­ vajat, 2 egész tojást, 4 tojás sárgáját és 4 evőkanál porcukrot. Mikor mindezt habosra kavartuk adjunk még hozzá apróra vágott cutronádot és cukrozott gyümöl­csöt jó bőven és végül * 4 tojás ke­mény habját vegyítsünk könnyedén ■ közé. Öntsük kikent formába és főzzük egy óra hosszat gőzben. Bor 1929. XII. 28. vagy vaníliásadét adunk mellé tá­laláskor. [Sajtos makarónifelfújt. Egy kis diónyi vajból vagy zsírból kemény rántást halványra, pirítunk és annyi tejjel eresztjük fel, hogy hág, nép­szerű legyen. Ekkor egy tojásnyi zsírt vagy vajat 4 tojás sárgájával habosra kavarunk, hozzáadjuk a felhigított rántást. 2 evőkanál tej­felt, 3 jó fél marék reszelt prme­­nánt és egy nyolcad kiló apró dara­bokra tördelt és már előre sós víz­ben puhára főtt makarónit, egy csipet sót, végül a tojás fehérjének kemény habját. Kikent, formába té­ve háromneg­yedóráig főzzük gőz­ben. Tálaláskor leöntjük forró vaj­jal és megszórjuk reszelt sajttal vagy apróra vágott sonkával. Datolya-torta, 28 dkg­ cukor, 28 dkg hámozott hosszúkásra vágott mandula, 28 dkg magvától m­egt­iszt­i­­tott ■ összevagdalt datolya és eg­y jó evőkanál zsemlyemorzsa 8 tojás ke­­ményhaójához lesz a fenti sorrend­ben keverve. Tortaformát jól ki­kenünk, kilisztezünk s az egész tö­meget beletéve lassú tűznél egy óra hosszat sütjük. Szalonná® zsemlyegombóc sajttal. 12—lft dkg­ fehér sós szalonnát ap­ró kockákra vágunk és egy lábas­ban halvány pirosra kisütjük. A tepertőt kiszedjük a zsír­ból és bele teszünk 2—3 drb apró kockára vá­gott­ zsemlyét és kavar­gatás mellett kissé megpirítjuk. Aztán levesszük a tűzről és hülni hagyjuk. Ezalatt egy tálba teszünk 2—3 egész tojást hozzáadunk két csipet sót, SV-6 tojás­­­nyi vizet és annyi finom lisztet, hogy gyenge nochedli tészta ke­ménységű legyen. Ha nagyon, jól ki­dolgoztuk a fakanállal tegyük kö­zéje a tepertőt és zsemlyekockákat, vegyítsük jól össze éte bőven lisz­tezett kézzel jó nagy gembóedliat formáljunk belőle. Erősen fövő sós vízbe dobáljuk­­bele és vagy 10­-15 percig főzzük, hogy jól átjöjjön. — Ekkor kiszedjük a t­észtás­ tálra és­­behintjük jó bőven 12—15 dkg re­szelt sajttal és forró zsírral leöntve feladjuk. Praktikus tanácsok Tisztítószer különféle szövetek­hez. Mindenféle szövetből kivehet­­jük a­ foltot eg­y régi háziszerrel, a­mely azonfelül nem támadja­ meg­ a ruha színét és nem árt a szövet­nek. Ez a babfőzet vagy bab víz. — Erre a célra fehér száraz babot fő­zünk sótalan vízben.. Hogy meddig főzzük és mennyit, az attól függ, hogy milyen erősnek akarjuk a szert. Ha lehűlt, beleáztatjuk a fol­tot és szappan nélkül kidörzsöljük. Régi, a szövetbe erődött tintafolto- trcat, zsírtfoltokat, vörösbort stb. akár fehér, akár színes szövetből biztosan kivesz. Selyem, mindenféle szövet vagy gyapjúanyag olyan lesz a kezelés után mintha új lenne . Fekete szövet visszakapja a régi szí­nét, ha b­abviziben kimossuk. Mosás után kétszer öblítjük langyos víz­zel, könnyedén kinyomjuk a szöve­tet, nem facsarjuk, felakasztjuk és félig nedvesen a baloldalán va­saljuk.­­ Kényes szinti szövetekből a folto­kat a következő foltvizzel­­ távolit­­­­hatunk el: 33 gr. szalmiákszesz, 16 gr borszesz, 4 gr levendulaolaj, 66 gr puha víz (esővíz is lehet). Ezt jól fölrázzuk. A szövetet előzőleg alaposan ki kell, kefélni. ^s^3#W­a»i Szombat December 28. Rám. kat.: Apró­szentek. Prot.: Ramil A. _ Gör. kel.: 15. Elentér. Izr.: Kiszlev 26. S. V. A gyógyszertárak közül a Koro­na, az­ Őrangyal és az Erzsébet gyógyszertárak tartanak éjjeli szol­gálatot.

Next