Reggeli Hirlap, 1929. december (38. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-07 / 279. szám

1929. ill. 7. REGGELI HÍRLAP . 6 ezer miskolci családnak nincs pénze a betevő falaira... Munkanélküli kisiparosok segélyt kérnek . A három téli hónapban horgonyát, lisztet és tüzelőt kapnak a város szegényei A falu katasztrófája fokozza a városi munkanélküliséget Kiét egymást követő évben a fagy aratott a magyar rónáikon. Most is kétséges, hogy ki aratja a jövő évi termést. Ebben a pillanatban, amikor segítségért kiált a magyar föld népe, a vidéken galbonauzsora tombol. A bajok tömege tépi, szaggatja a mezőgazdasági társadalom életerejét is. A nyomorúság és a közös szenvedés egy táborba tömörítette a nagybirtokosokat, mezítlábas mezőgazdasági cselédekkel. A gazdagyűlések, amelyek most egymást követik, meglepően látogattak; a szónokok tömött széksorok, szorongó hallgatóság előtt beszélnek. Az adózási bajokról, a drága kamatról, a hitelválságról, a bankok pénzügyi politikájáról, a hitelműveletek lebonyolításáinak vagyonokat összeroppantó feltételeiről, a szabadon dúló gabonauzsoráról, az ezerholdasok eladósodásáról, a kisgazdák tönkremenéséről és a mezőgazdasági munkásság egyre veszedelmesebb méretű szegénységéről, ruhátlanságáról és lábbeli nélküliségéről folyik a szó. A határszéli Zemplén vármegyében báró Waldbott Frigyes áll annak a gazdasági szervezkedésnek azélén, amelynek keretén belül együtt panaszkodik az ezerholdas a földnélküli cseléddel és közös erővel keresik a bajok forrását és kutatják a segítés és a segítség útjait. Vészélben a föld A szerencsi gyűlésen találkoztak legutóbb Zemplén megye gazdái. Ezen a gyűlésen mondotta Waldbott Frigyes báró, hogy őket nem vezeti politikai ambíció, nem fűtik érvényesülési tervek, nem akarnak ellenzékieskedni, ők a kormánynak hű emberei, nem hallgathatják el, hogy a mai gazdasági bajok fojtogatják a gazdát, aki mint a fuldokló, a szalmaszálba kapaszkodik mindenbe, ami segítségnek látszik. Hosszúlejáratú hitelt kivonnak, a nagy bankok hitelpolitikájának az ellenőrzését, a gabonauzsora letörését, piacok teremtését, a kisgazdák és a mezőgazdasági munkások számára kereseti alkalomat és a lerongyolódott mezőgazdasági cselédek kedvezményes úton való felruházását. A falu népe nem akar Amerikába vándorolni, Kanadában sínylődni, Argentínában elpusztulni, itthon akar maradni és két keze munkájából megélni. Erre a mai viszonyok melllett nincs mód, a kormányzat teremtse meg hát a lehetőséget, hogy a falu népe a falun maradhasson. Mert ha gyors segítség nem történik,kicsúszik a föld a gazda kezéből. Ebben a refrénben sűrűsödik a falusi nép panasza. Emellett rossz híreket hoznak az Argentínából kézbesített levelek. Ezek a belügyminisztériumiba is eljutottak. Áldássy belügyi államtitkár, minisztere megbízásából felhívta az érdekelt vármegyék alispánjait, hogy közegeik útján szerezzék meg a törvényhatósági területükről Argentínába vándorolt munkások leveleit, amelyekben beszámolnak sorsukról és az ottani viszonyokról. Az alispánok már intézkedtek is a levelek megszerzésére, vagy amennyiben ezektől a hozzátartozók megválni nem akarnának, tartalmi kivonatuk elkészítésére. Ily módon akar meggyőződni a belügyi kormány az Argentínába vándorolt magyarok valódi helyzetéről, amelyről eddigellentétes hírek érkeztek. Falusi munkanélküliek népvándorlása a városokba Az itthon maradtaknak is rosszul megy a sora. A falu nyomorúságából a városok fellé veszi útját._ Miskolc is ilyen gócpont. Négy vármegye mezőgazdasági munkanélküilieinek a gyüjtőállomása. _ Az„emberpiac“-on mindig bőséggel akad falusi munkanélküli, aki a maga kétségbeejtő nyomorában _ lenyomja a városi munkások bérét. Veszekednek a koncon, amely túl kevés a munkára és keresetre éhes munkanélküliek számára. A borsodi szénmedence területéről az évekkel ezelőtt támadt szénkonjunktúra idején elnevezett „Magyar Trudavidék“-ről jönnek munkanélküli bányászok, sütjük legtöbbször a városházára visz. Pénzsegélyt vagy legalább ebédjegyet kérnek a szociálpolitikai ügyosztályban. Eddig kaptak is, de kérdés, mi lesz ezután. Kisiparosok — a város szegényei fülött .Miskokiénak elég baja van a maga szegényeivel. Számuk folyton növekedik. Nincs közmunka és szünetelnek a városi beruházások, ennek következtében emelkedik a munkanélküliség. Amire még nem volt példa, legutóbb munkanélküli kisiparosok küldöttsége jelent meg a városházán Hodobay polgármesternél és gyors pénzsegélyt kért, mert különben m éhen pusztulnak. Képesítés nélküli kőműves kisiparosokról Van szó, akiknek száma tekintélyes. Hónapok óta nincs munkájuk és napszámos munkát is szívesen vállalnak. A város pénzsegélyt nem folyósít számukra, de besorozza őket a főözellátásban álló szegények sorába. Ezeknek a száma is megkétszereződött a múltévihez képest. Ezer miskolci család ellátásáról kell gondoskodnia a városnak. Ezer miskolci család legszükségesebb élelmiszer és tüzelő szükségletének a gondja nehezedik a város közönségére a három téli hónap alatt. A polgármester úgy nyilatkozott, hogy december, január és február hónapiban ezer miskolci szegény család számára havonként 30 kilogram burgonyát, tíz kilogram lisztet és megfelelő mennyiségű tüzelőt oszt ki a város. Ebben a számban nincsenekbenne a szegény iskolásgyermekek, akiknek téli ruháról és lábbeliről kell gondoskodni. Jajkiálrás minden vonalon Ezek a bajok neon lokális természetűek. A fákia tragédiájának hullámai átcsaptak a városra. A mezőgazdasági társadalom elszegényedése folytán rosszul megy az iparnak és a kereskedelemnek. O jajkiáltás hangzik minden vonalon. A szomszédos diósgyőri gyár üzemeinél is inkább elbocsátják, mint alkalmazzák a munkásokat. A többi miskolci és környékbeli ipartelepeknél is nagy vívmánynak tekintik a mai létszám megtartását. Ilyen körülmények között jogosult a közvélemény feljajdulása és az az egyre hangosabb, határozottabb és erőteljesebb kívánság, hogy sürgősen indítsák meg a közmunkákat, amelyek egyedül alkalmasak a bajok levezetésére és a téli hónapok bajainak és gondjainak az áthidalására. Lőcsei Elemér. Egész Páris a düsszeldorfi rémet keresi Az állítólagos „öccsét“ már meg is találta egy őrült személyében Páris. december 6. A düsseldorfi tömegpszichózis most már Parisra is átterjed. Valamennyi párisi lap különtudósítókat küldött Düsseldorfba és a lapok napok óta hasábos cikkekben tálalják fel olvasóiknak a düsseldorfi véres szenzációkat. _ Egész Páris „düsseldorfi lázban“ ég és a szenzációhajhászásnak a francia fővárosban épúgy akadtak áldozatai, mint Düsseldorfban. Csütörtökön este egy különös férfi keltette fel a Déli Kapunál a járókelők figyelmét Az illető egy darabig össze-vissza ugrált a kapu előtt és kezeiből távcsövet formálva kémlelte a határt. Később azután felmászott a városkapu falán és elhelyezkedett a kapu fölött álló vasrácson. Ebben a meglehetősen veszedelmes helyzetben vadul gesztikulálni kezdett és különféle artikulálatlan szavakat ordított. A járókelők rendőröket hívtak, akik felszólították a fiatalembert, hogy jöjjön le azonnal a rácsról. Az őrjöngő férfi azonban rá sem hederített a rendőrökre és tovább ordítozott. Végül is tűzoltók hozták le erőszakkal a rácsról. Bevitték a legközelebbi őrszobára, ahol azután nagynehezem megnyugodott és beszélni kezdett. Remegve adta elő, hogy ő a düsseldorfi gyilkos öccse és ott volt bátyja minden gyilkosságánál. Bátyja most el akarja tenni őt láb alól, mert nem akarja, hogy élőtanúja legyen borzalmas tetteinek. A düsseldorfi rém már hetek óta üldözi és futva szökött előle Düsseldorfból Parisba. Bátyjánál hosszú konyhakés van és azzal keresi őt halálra. Azért jött ki a Déli Kapuhoz, mert innen áttekintheti a vidéket és láthatja, ha jön a bátyja. A rendőrségen mindjárt látták, hogy őrült emberrel van dolguk, annál is inkább, minthogy a fiatalember zsebei tele voltak lapkivágásokkal, amelyek a düsseldorfi gyilkos rémtetteit tartalmazták. Megállapították, hogy az illető egy 27 éves luxemburgi származású Tafer nevű munkás- Elmegyógyintézetbe vitték, ahol most megfigyelés alatt tartják. EGY KERESKEDŐ TRAGÉDIÁJA Dúsgazdagságiból a nyomorba jutott, felakasztotta magát Kuliner Henriket, az egykori bútorgyárost pénteken ki akarták lakoltatni Újpest, december 6. Kuliner Henrik bútorgyáros és fakereskedő régi és ismert tagja volt Újpest városának. Beltagja volt a Miskolci—Kuliner bútorgyár és fakereskedésnek A gyár valamikor virágzó üzlet volt és Kuliner Újpest leggazdagabb emberei közé tartozott. Mint gazdag gyáros, tevékeny részt vett a város önkormányzati életében, sőt később a politikában is. Idők múltával a gyár egyre roszszabbul ment. Meg is kellett szüntetni. A cégtársak széjjelváltak. — Kuliner egy ideig fanagykereskedéssel foglalkozott, de az is rosszul ment. Később kiskereskedő lett. — Lassankint ezt is abba kellett hagynia és utoljára már csaló ügynökösködéssel foglalkozott. Pénteken reggel nyolc órakor a takarítóasszony bezörgetett Kuliner szobájába. A lakásban ekkor már minden össze volt csomagolva, Kuliner összecsomagolt, mert pénteken kellett volna kihurcolkodnia a lakásból. Annyira tönkrement ugyanis, hogy már a lakbért sem tudta fizetni, mire hosszas pereskedés után a háztulajdonos végre is kilakoltatta. Kuliner felesége a múlt esztendőben halt meg. Házasságuk gyermektelen volt Ezért egy fiút vettek magukhoz, akit fel is neveltek. A fiú pár nappal ezelőtt vidékre utazott. Kuliner maga küldte őt vidéki rokonaihoz. Ez bizonyítja, hogy már akkor foglalkozott sötét tervével. Amikor a takarítóasszony bezörgetett, semmi választ nem kapott. Az ajtó nem volt bezárva, benyitott. Megdöbbentő látvány tárult eléje, Kulner ágya vetetten, érintetlen volt, ő maga pedig a szoba közepén, a menyezetről a csillár számára bevert kampón függött egy hosszú zsinóron. Area teljesen eltorzult, már merev és mozdulatlan volt. A mentőorvos megvizsgálta, de már nem segíthetett rajta. Megállapította, hogy mintegy nyolc órával előtt, tehát éjféltájban akaszthatta fel magát Kuliner és a halál már régen bekövetkezett. Litvinov orosz külügyi népbiztos, aki a fegyverszüneti feltételeket diktálta a mandzsúriai kormánynak. Aprított tűzifát tölgy parket hulladékból g-ként 2 CIÁ A-s házhoz szállítva vala■ Ov fSl I) mint I. rendű bükkhasábból aprított fa, I. rendű porosz- és barnaszén a legelőnyösebb árban kapható SCHWARCZ PÉTER fa- és szénkereskedőnél Yayut 27. Telefon 581 fi vásárló közönség kívánságára a világhírű„SIGG” i” aluminium edénygyár a mai naptól megismétli olcsó aluminium edényvásárát az alanti cégek kirakataiban feltüntetett reklámárain KOPP ÁRMIN, PIGAY IMRE, VARGHA KÁROLY vasüzleteiben VÁSÁRLÁSNÁL ÜGYELJEM a SIGG-FÉLE VÉDJEGYRE!