Reggeli Hirlap, 1929. december (38. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-28 / 295. szám
, 1929. XII. 28. Indítványt tesznek a városi közgyűlésen a magánjogi törvényjavaslat sürgős parlamenti letárgyalására Az építőiparos társadalom érdekét sérti a mai állapot — mondja az Indítvány Indokolása Miskolc, december 27. Láng Lajos dr. ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag pénteken a következő indítványt nyújtotta be a polgármesteri hivatalban: — A szervezési szabályrendelet 23. §-a alapján tisztelettel kérem az összehívandó törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatába az alábbi indítványomat fölvenni: — Miskolc thjf. város törvényhatósági bizottsága határozatilag kimondja, hogy felirattal fordul a magyar királyi kormányhoz a beterjesztett magánjogi törvénykönyvjavaslat 1597—1599. &avnare novelláris után való sürgős letárgyaltatása tárgyában és hasonló állásfoglalás céljából az összes társtörvény hatóságokat is megkeresi. _ — Indokok: Az építőipari társadalom évtizedes sérelme az, hogy az építkezés alkalmával az építést végző iparosoknak a vállalkozási szerződésből eredő követelései az ingatlannal, illetve az ingatlan tulajdonosával szemben magánjogilag kellőkép biztosítva nincsenek. Az építőiparosok évtizedes akciójának eredményeként a magánjogi törvénykönyvjavaslatban felvétetett egy oly intézkedés, mely szerint, ha az építési mű előállításában közreműködő a megrendelő ingatlan tulajdonosnak bejelenti, hogy vele szemben az építkezési munkálatokból eredően követelést érvényesít, az építkezési mű megrendelője az építkezésben közreműködő iparos, vagy kereskedő sérelmével sem a vállalkozónak, sem a vállalkozó jogutódjának nem fizethet, sem tartozása tekintetében egyébként nem rendelkezhetik. A vállalkozási szerződésből eredő követeléseket kétségtelenül biztosító eme nagyfontosságú jogok Magyarország Magánjogi Törvénykönyvjavaslatának 1597—1599. §-aiban vannak részletesen szabályozva. — Tekintettel azonban arra, hogy Magyarország Magánjogi Törvénykönyvjavaslata 2170 terjedelmes szakaszból áll, melynek országgyűlési letárgyalása bizonytalan és mindenesetre igen hosszú ideig tarthat, az építőipar és építési kereskedelem érdeke sürgősen követeli azt, hogy a törvénykönyvjavaslatnak ezen fontos szakaszai soron kívül és novelláris után a törvényhozás által letárgyaltassanak. REGGELI HÍRLAP ag=gggg=g5a8------- ~ "•"-==== 5 ====== " · ■ ♦ Tíz és húsz deka sonka, műselyem harisnya és karácsonyi fűszercikkek — ez volt minden karácsonyi vásár Az ünnepi forgalmat az utolsó nap sem javítola meg Karácsonyi számunkban beszámoltunk a miskolci kereskedelmi élet súlyos válságáról, amely a karácsony előtti hetekben érte et kuilminációs pontját. Jóllehet az a miskolci kereskedő a város gazdasági helyzetét ismerve, az ünnepekre nem készültek fel olyan kivételes módon, mint az előző esztendőkben, sőt raktáraikat sem egészítették ki a megszokott mértéken felül, mindamellett erősen számítottak arra, hogy legalább a karácsony ünnepét közvetlen megelőző két napon meg fog indulni nérmkép a vásárlás. Az előző tapasztalatok alapján és a saját nehéz anyagi helyzetüket tekintetbe véve is olyan kirakatokat rendeztek be, amelyekben főképpen az olcsóbb áruk domináltak. Ennek ellenére az utolsó két nap is mélyen a várakozáson alul maradt. Érdeklődés a tírfilléres áruk iránt Refrénszerűen ismétlődött ezen a kritikus két napon, hogy a városban nincs pénz. Az emberek 10 és 20 filléres áruk iránt érdeklődtek. Különösebb ajándékok, értékesebb tárgyak vételére csak nagyon ritka esetben került a sor. Karácsonyfadísz, csillagszórók és kis gyertyákat szintén nagyon kevesen kerestek. Még a legjobban ment a rövidáru üzlet és inkább meleg harisnyát, keztyűt és nyakkendőt vásároltak. A mostani gyermekek aligha ismerték meg a régi szép karácsonyfák feledhetetlen örömét. És a felnőttek abban lelték örömüket, hogy mosolyogva, fölényesen igyekeztek lemondani azokról a kiszemelt ajándékokról, amelyekkel pedig hónapok óta kacérkodtak. Műselyem kell mindenkinek Meglehetős érdeklődés nyilvánult meg az utolsó két napon a müselymes kelmék iránt. Az olcsóság és a portéka mutatós szépsége e téren erősen közrejátszott a vételkedv emelkedéséhez. Néhány pengőért nagyon szép női ruhára való anyagot lehetett vásárolni. Selyem és mégsem volt drága. Ugyanezt lehet elmondani a műselyem harisnyára is. Ezzel szemben a finom selyem és gyapjúfonalú áruk szinte eladhatatlan cikk. A férfiruha kelmékből is alig csináltak valami forgalmat. Más esztendőben karácsonyra nemcsak a családapa, de a fiúgyermekek részére is új ruhákat szoktak csináltatni. Ez a jó szokás az idén letűnt. A fűszerszakma még a legfőbb Legjobban ment a fűszerüzletekben. Igaz, hogy a kirakatokat itt is többen nézték, mint ahányan vásároltak, de azért kicsinyben nagyon sok cikk elfogyott, cukor, narancs, tea, dióbél, vanília, csokoládé és általában a karácsonyi cikkek élénk keresletnek örvendtek, jóllehet a fűszer kereskedők megállapítása szerint az idei karácsonyi vásár legalább 40 százalékkal volt rosszabb, mint a tavalyi. közönséges szombati vásár a henteseknél A hentes- és a mészárosüzletek is szomorú tapasztalatokat szereztek az idén. Máskor majdnem minden ■család vett egy-egy sonkát, most nagyon szerényen csak 10 vagy 20 dekát vágattak le. Félkiló húsok, mentek el, úgy, hogy magából a húsforgalom méretéből nagyon szegény, nagyon szomorú karácsoyra lehetett következtetni. A hentesek szerint az ünnepnap előtti vásár semmiben sem különbözött egy közönséges szombati üzleti naptól. Nem kell a játékbaba A játékkereskedő is panaszkodik. Baba úgyszólván semmi sem fogyott, ezzel szemben nagyon érdekes, hogy sok puskát és kardot vásároltak amelyeket nagyon olcsó áron árusítottak. A gyermekek mindenesetre kitudtak erőszakolni mindent a szüleikből, amit csak lehetett és főképpen a technikai újítások iránt érdeklődtek és ha vásároltak vasutat, autót, ívlámpákat, ezeket a játékszereket csak akkor vették meg, ha villannyal lehetett hajtani őket A játékkereskedők is felállították már a maguk mérlegét és megállapították, hogy az elmúlt esztendőhöz képest ötven százalékkal kisebb volt a forgalom. Teli van panasszal a szabó is, a cipész is, akiket az olcsó konfekciós áruik tettek tönkre. Vérszegény és vontatott karácsonyi vásár volt. Remélhetőleg a jövőre jobbra fordul. ÚJÉVRE legjobb, legízlesesebb sütemények, különle- 1? ata §1 gŐZSÜtögességek fölül 6GP13 jellemében szerezhetők be Arany János udve a 64. Telefon 7 s Miskolc, ^december 27. A nyáron megdöbbentő gyilkosságot fedeztek fel Abaújlak községben. A bűnténynek különös érdekességet adott az a körülmény, hogy az áldozatáról hónapokon keresztül azt hitték, hogy az ellene lopás miatt indított csendőri eljárás elől szökött meg. Mialatt országszerte keresték, holtteste ott poritédozott egy cbuji gazda kertjében elásva. A bűntényt egy cselédlány hozta a csendőrség tudomására. A lánynak hónapokon keresztül udvarolt két legény, Lukács Lajos és Jakab István. A legények együtt jártak a lányhoz, aki egy kocsmárisnál szolgált. Megkerítették a pincekulcsot és éjszakánként a kocsmáros pincéjében nagy dáridókat csaptak a legények. . A kocsmáros hetek múlva jött csak rá, hogy rendszeresen fosztogatják. Feljelentést tett a csendőrségen, amelynek gyanúja a két legényre terelődött. Vallatták őket, de tagadtak. _ Újból be voltak idézve a csendőrségre, amikor a két legény Lukács Lajos istállójában összeszólalkozott. — Amiatt tesztek össze, mert Jakab István feljelentette, hogy elmond mindent a csendőröknek. Lukács megrémült a leleplezéstől,megijedt a börtöntől és amikor a bűntársa elaludt, ólmosbotjával agyonverte és holttestét elföldelte a krílmn. A bűntényről csak a leány tudott, akinek Lukács házasságot igért. Megbeszélték már az esküvő idejét, de a legény mindig halogatta a dolgot, mert félt elmenni a paphoz az esküvő előtt szokásos gyónásra. Lelkiismeretfurdalásokat érzett, folyton ivott és részegségében másoknak is elbeszélte Jakab István halálát, amelyet a leány és mások is a csendőrség tudomására hoztak. A kertben meg is találták a csendőrök Jakab István elásott holttestét. Lukács megszökött Abaújlakra, de önként jelentkezett a miskolci k±r. ügyészségen, ahol letartóztatták és nemrégiben tárgyalták bűnügyét. A törvényszék az enyhítő körülmények figyelembevételével négy évi fegyházra ítélte szándékos emberölés miatt Lukács Lajost. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be és az abaújlaki gyilkosság most került a debreceni Ítélőtábla Perjéssy-tanácsa elé, amely megsemmisítette a törvényszék ítéletét és Lukács Lajost szándékos emberölés miatt tízévi fegyházra ítélte. saját készítményü elszakíthatatlanok Tíz évre ítélte a tábla az abaújlaki gyilkost, aki ólmosbottal verte agyon cinkostársát Felemelte a tábla a törvényszék ítéletét Lukács Lajos bűnpörében Meghalt Bátorffy Ferenc miskolci kocsigyáros Miskolc, december 27. Miskolc iparostársadalmának és közéletének súlyos gyásza van: karácsony másodnapján meghalt Bátorfy Ferenc miskolci kocsigyáros. Halála hírére fekete zászlót tűztek ki a városháza ormára, hiszen Bátorffy Ferenc évtizedekön keresztül aktív részt vállalt Miskolc város törvényhatósági bizottságának munkájában. Mint törvényhatósági bizottsági tag, mindig az iparos és az egyetemes városi érdekek szószólója volt. Élete a nagy nyilvánosság előtt folyt le. Pályafutása iskolapélda arra, hogyan lehet valaki minden protekció és összeköttetés nélkül egyszerű kisiparosból egy hetvenezer lakosú város ismert, köztiszteletben álló és tekintélyes polgára. Bátorffy Ferenc évtizedekkel ezelőtt, mint kocsigyártó kisiparos kezdte pályafutását Miskolcon. A maga emberségéből, energiájával és szorgalmával fokozatosan fejlesztette műhelyét, amely már évek hosszú sora óta Miskolc egyik legismertebb ipari üzemmé nőtte ki magát. Bátorffy Ferenc úgyszólván semmiből tette naggyá és a város határain túl is ismertté kocsigyárát, amelynek gyártmányai a legjobb márkával bírtak a piacon. Példaképe volt a munkának élő puritán iparosnak, aki a maga konzervatív felfogásával és világszemléletével ragaszkodott a hagyományokhoz, de volt érzéke az új idők új szelleme iránt is. Élénk és vezető szerepet töltött be az iparostársadalomban is. Sokáig elnöke volt az Iparoskörnek, amelynek termében megfestett arcképe emlékezteti a mai generációt munkásságára és alkotásaira. De nemcsak iparosérdekeket szolgált Bátorffy Ferenc. Mint Miskolc város törvényhatósági bizottságának a tagja, a városháza tanácskozó termeiten minden olyan kérdéshez hozzászólt, amelynél előnyösen tudta felhasználni a maga nagy tapasztalatokból leszűrt tudását és véleményét. Társadalmi téren is jelentős pozíciót töltött be, egészen addig, hogy betegsége elhatalmasodott rajta. Már hosszú hónapok óta teljesen visszavonult, passzív ember lett belőle, betegsége szobájához, majd ágyhoz kötötte. Súlyos betegségétől karácsony másodnapján, csütörtökön megváltotta a halál. Elhunytát egyetlen leánya és veje, Szabadffy Gyula pénzügyigazgatóhelyettes, valamint nagy rokonság gyászolja. Temetése szombaton délután 3 órakor lesz a Zsolcai-kapui gyászházból. Temetésén az Ipartestület, az Iparoskor és Miskolc város egész iparostársadalma képviselteti magát. Bónis Aladár alispán 34 borsodmegyei község díszpolgára Január 20-án ünnepélyes keretek között nyújtják át az alispánnak a községek díszpolgári okleveleit Borsodmegye 34 községe Bónis Aladár alispánt érdemei elismeréseképpen díszpolgárrá választotta. A 34 község már korábban elkészítette a díszpolgári okleveleket. Valamennyi díszoklevél Bartus Ödön festőművész ízlését és művészi tudását dicséri. A díszpolgári okleveleket, értesülésünk szerint, január 20-án ünnepélyes keretek között nyújtják át a vármegyeházán Bónis Aladár alispánnak. A Miskolci Ipartestület és Iparoskör a legbensőbb kegyelttel közli, hogy érdemekben gazdag volt elöljárója, illetőleg igazgatója líllffl fflil 11 kocsigyártó mester hosszú szenvedés után f. hó 26-án elhunyt. Úgy magánéletével, mint sokoldalú közéleti munkásságával példaadója volt az elhunyt az iparostársadalomnak, mely őt becsüléssel és tisztelettel vette körül. Emléke maradandó, mert igaz férfihez méltóan alkotott !