Reggeli Hirlap, 1929. december (38. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-28 / 295. szám

, 1929. XII. 28. Indítványt tesznek a városi közgyűlésen a magánjogi törvényjavaslat sürgős par­lamenti letárgyalására Az építőiparos társadalom érdekét sérti a mai állapot — mondja az Indítvány Indokolása Miskolc, december 27. Láng Lajos dr. ügyvéd, törvény­hatósági bizottsági tag pénteken a következő indítványt nyújtotta be a polgármesteri hivatal­ban: — A szervezési szabályrendelet 23. §-a alapján tisztelettel kérem az összehívandó törvényhatósági bi­zottsági közgyűlés tárgysorozatába az alábbi indítványomat fölvenni: — Miskolc thjf. város törvényha­tósági bizottsága határozatilag ki­mondja, hogy felirattal fordul a magyar királyi kormányhoz a be­terjesztett magánjogi törvénykönyv­javaslat 1597—1599. &­avnare novel­­láris után való sürgős letárgyalta­­tása tárgyában és hasonló állás­­foglalás céljából az összes t­árstör­vény hatóságokat is megkeresi. _ — Indokok: Az építőipari társa­dalom évtizedes sérelme az,­­ hogy az építkezés alkalmával az építést végző iparosoknak a vállalkozási szerződésből eredő követelései az in­gatlannal, illetve az ingatlan tulaj­donosával szemben magánjogilag kellőkép biztosítva nincsenek.­­ Az építőiparosok évtizedes akciójának eredményeként a magánjogi tör­vénykönyv­javaslatban felvétetett egy oly intézkedés, mely szerint, ha az építési mű előállításában köz­reműködő a megrendelő ingatlan tulajdonosnak bejelenti, hogy vele szemben az építkezési munkálatok­ból eredően követelést érvényesít, az építkezési mű megrendelője az építkezésben közreműködő iparos, vagy kereskedő sérelmével sem a vállalkozónak, sem a vállalkozó jog­utódjának nem fizethet, sem tarto­zása tekintetében egyébként nem rendelkezhetik. A vállalkozási szer­ződésből eredő követeléseket kétség­telenül biztosító eme nagyfontos­­ságú jogok Magyarország Magán­jogi Törvén­ykönyvjavasla­tának 1597—1599. §-aiban­ vannak részlete­sen szabályozva. —­ Tekintettel azonban arra, hogy Magyarország Magánjogi Törvény­könyvjavaslata 2170 terjedelmes sza­kaszból áll, melynek országgyűlési letárgyalása bizonytalan és min­denesetre igen hosszú ideig tarthat, az építőipar és építési kereskedelem érdeke sürgősen követeli azt, hogy a törvénykönyvjavaslatnak ezen fontos szakaszai soron kívül és no­­velláris után a törvényhozás által letárgy­altassanak. REGGELI HÍRLAP ag=gggg=g5a8------- ~ "•"-==== 5 ====== " · ■ ♦ Tíz és húsz deka sonka, műselyem harisnya és karácsonyi fűszercikkek — ez volt minden karácsonyi vásár Az ünnepi forgalmat az utolsó nap sem javítola meg Karácsonyi számunkban beszá­moltunk a miskolci kereskedelmi élet súlyos válságáról, amely a ka­rácsony előtti hetekben érte et kuilminációs pontját. Jóllehet az a miskolci kereskedő a város gazda­sági helyzetét ismerve, az ünne­pekre nem készültek fel olyan kivé­teles módon, mint az előző eszten­dőkben, sőt raktáraikat sem egészí­tették ki a megszokott mértéken felül, mindamellett erősen számítot­tak arra, hogy legalább a kará­­csony ünnepét közvetlen megelőző két napon meg fog indulni nérmkép a vásárlás. Az előző tapasztalatok alapján és a saját nehéz anyagi helyzetüket tekintetbe véve is olyan kirakatokat rendeztek be, amelyek­ben főképpen az olcsóbb áruk do­mináltak. Ennek ellenére az utolsó két nap is mélyen a várakozáson alul maradt. Érdeklődés a tírfilléres áruk iránt Refrénszerűen ismétlődött ezen a­ kritikus két napon, hogy a város­ban nincs pénz. Az emberek 10 és 20 filléres áruk iránt érdeklődtek. Különösebb ajándékok, értékesebb tárgyak vételére csak nagyon ritka esetben került a sor. Karácsony­fa­dísz, csillagszórók és kis gyertyá­kat szintén nagyon kevesen keres­tek. Még a legjobban ment a rövid­áru üzlet és inkább meleg haris­nyát, keztyűt és nyakkendőt vásá­roltak. A mostani gyermekek alig­ha ismerték meg a régi szép kará­csonyfák feledhetetlen örömét. És a felnőttek abban lelték örömüket, hogy mosolyogva, fölényesen igye­keztek lemondani azokról a kisze­melt ajándékokról, amelyekkel pe­dig hónapok óta kacérkodtak. Műselyem kell mindenkinek Meglehetős érdeklődés nyilvánult meg az utolsó két napon a müsely­­mes kelmék iránt. Az olcsóság és a portéka mutatós szépsége e téren erősen közrejátszott a vételkedv emelkedéséhez. Néhány pengőért nagyon szép női ruhára való anya­got lehetett vásárolni. Selyem és mégsem volt drága. Ugyanezt lehet elmondani a műselyem harisnyára is. Ezzel szemben a finom selyem és gyapjúfonalú áruk szinte eladha­tatlan cikk. A férfiruha kelmékből is alig csináltak valami forgalmat. Más esztendőben karácsonyra nem­csak a családapa, de a fiúgyerme­kek részére is új ruhákat szoktak csináltatni. Ez a jó szokás az idén letűnt. A fűszerszakma még a legfőbb Legjobban ment a fűszerüzletek­­ben. Igaz, hogy a kirakatokat itt is többen nézték, mint ahányan vá­sároltak, de azért kicsinyben na­gyon sok cikk elfogyott, cukor, na­rancs, tea, dióbél, vanília, csokolá­dé és általában a karácsonyi cik­kek élénk keresletnek örvendtek, jóllehet a fűszer keresked­ők megálla­pítása szerint az idei karácsonyi vásár legalább 40 százalékkal volt rosszabb, mint a tavalyi. közönséges szombati vásár a henteseknél A hentes- és a mészárosüzletek is szomorú tapasztalatokat szereztek az idén. Máskor majdnem minden ■család vett egy-egy sonkát, most nagyon szerényen csak 10 vagy 20 dekát vágattak le. Félkiló húsok, mentek el, úgy, hogy magából a húsforgalom méretéből nagyon sze­gény, nagyon szomorú karácsoyra lehetett következtetni. A hentesek szerint az ünnepnap előtti vásár semmiben sem különbözött egy kö­zönséges szombati üzleti naptól. Nem kell a játékbaba A játékkereskedő is panaszkodik. Baba úgyszólván semmi sem fo­gyott, ezzel szemben nagyon érde­kes, hogy sok puskát és kardot vá­sároltak amelyeket nagyon olcsó áron árusítottak. A gyermekek mindenesetre kit­udtak erőszakolni mindent a szüleikből, amit csak le­hetett és főképpen a technikai újí­tások iránt érdeklődtek és ha vásá­roltak vasutat, autót, ívlámpákat, ezeket a játékszereket csak akkor vették meg, ha villannyal lehetett hajtani őket A játékkereskedők is felállították már a maguk mérlegét és megállapították, hogy az elmúlt esztendőhöz képest ötven százalék­kal kisebb volt a forgalom. Teli van panasszal a szabó is, a cipész is, akiket az olcsó konfekciós áruik tettek tönkre. Vérszegény és vontatott karácsonyi vásár volt. Remélhetőleg a jövőre jobbra for­dul. ÚJÉVRE legjobb, legízlesesebb sütemények, különle- 1? ata §1 gŐZSÜtö­gességek fölül 6GP13 jell­emében szerezhetők be Arany János udve a 64. Telefon 7 s Miskolc, ^december 27. A nyáron megdöbbentő gyilkos­ságot fedeztek fel Abaújlak köz­ségben. A bűnténynek különös ér­dekességet adott az a körülmény, hogy az áldozatáról hónapokon ke­resztül azt hitték, hogy az ellene lopás miatt indított csendőri eljá­rás elől szökött meg. Mialatt országszerte keresték, holtteste ott porité­dozott egy cb­­uji gazda kertjében elásva. A bűntényt egy cselédlány hozta a csendőrség tudomására. A lány­nak hónapokon keresztül udvarolt két legény, Lukács Lajos és Jakab István. A legények együtt jártak a lányhoz, aki egy kocsmári­snál szolgált. Megkerítették a pincekul­csot és éjszakánként a kocsmáros pincéjében nagy dáridókat csaptak a legények. . A kocsmáros hetek múlva jött csak rá, hogy rendszeresen foszto­gatják. Feljelentést tett a csendőrsé­gen, amelynek gyanúja a két legényre terelődött. Vallatták őket, de tagadtak. _ Újból be voltak idézve a csendőrségre, amikor a két legény Lukács Lajos istállójában összeszólalkozott. — Amiatt t­esztek össze, mert Jakab István feljelentette, hogy elmond mindent a csendőröknek. Lukács megrémült a leleplezéstől,­­megijedt a börtöntől és amikor a bűntársa elaludt, ólmosbotjá­­val agyonverte és holttestét el­­földelte a krílmn. A bűntényről csak a leány tudott, akinek Lukács házasságot igért. Megbeszélték már az esküvő idejét, de a legény mindig halogatta a dol­got, mert félt elmenni a paphoz az esküvő előtt szokásos gyónásra. Lelkiismeretfu­rdal­ásokat érzett, folyton ivott és részegségében má­soknak is elbeszélte Jakab István halálát, amelyet a leány és mások is a csendőrség tudomására hoztak. A kertben meg is találták a csendőrök Jakab István elásott holt­testét. Lukács megszökött Abaúj­­lakra, de önként jelentkezett a miskolci k±r. ügyészségen, ahol le­tartóztatták és nemrégiben tárgyal­ták bűnügyét. A törvényszék az enyhítő körülmények figyelembevé­telével négy évi fegyházra ítélte szándé­kos emberölés miatt Lukács La­jost. Az ítélet ellen az ügyész fellebbe­zést jelentett be és az abaújlaki gyilkosság most került a debreceni Ítélőtábla Perjéssy-tanácsa­­ elé, amely megsemmisítette a törvény­szék ítéletét és Lukács Lajost szán­dékos emberölés miatt tízévi fegy­házra ítélte. saját készítményü elszakíthatatlanok Tíz évre ítélte a tábla az abaújlaki gyilkost, aki ólmosbottal verte agyon cinkostársát Felemelte a tábla a törvényszék ítéletét Lukács Lajos bűnpörében Meghalt Bátor­ffy Ferenc miskolci kocsigyáros Miskolc, december 27. Miskolc iparostársadalmának és közéletének súlyos gyásza van: ka­rácsony másodnapján meghalt Bá­tor­­fy Ferenc miskolci kocsigyá­­ros. Halála hírére fekete zászlót tűztek ki a városháza ormára, hi­szen Bátorffy Ferenc évtizedekön keresztül aktív részt vállalt Mis­kolc város törvényhatósági bizott­ságának munkájában. Mint tör­vényhatósági bizottsági tag, min­dig az iparos és az egyetemes vá­rosi érdekek szószólója volt. Élete a nagy nyilvánosság előtt folyt le. Pályafutása iskolapélda arra, ho­gyan lehet valaki minden protek­ció és összeköttetés nélkül egysze­rű kisiparosból egy hetvenezer la­kosú város ismert, köztiszteletben álló és tekintélyes polgára. Bátorffy Ferenc évtizedekkel ez­előtt, mint kocsigyártó kisiparos kezdte pályafutását Miskolcon. A maga emberségéből, energiájával és szorgalmával fokozatosan fejlesztet­te műhelyét, amely már évek hosszú sora óta Miskolc egyik legismer­tebb ipari üzemmé nőtte ki magát. Bátorffy Ferenc úgyszólván sem­miből tette naggyá és a város ha­tárain túl is ismertté kocsigyárát, amelynek gyártmányai a legjobb márkával bírtak a piacon. Példaké­pe volt a munkának élő puritán iparosnak, aki a maga konzervatív felfogásával és világszemléletével ragaszkodott a hagyományokhoz, de volt érzéke az új idők új szelle­me iránt is. Élénk és vezető szerepet töltött be az iparostársadalomban is. Sokáig elnöke volt az Iparoskörnek, amely­nek termében megfestett arcképe emlékezteti a mai generációt mun­kásságára és alkotásaira. De nem­csak iparosérdekeket szolgált Bá­torffy Ferenc. Mint Miskolc város törvényhatósági bizottságának a tagja, a városháza tanácskozó ter­meiten minden olyan kérdéshez hozzászólt, amelynél előnyösen tud­ta felhasználni a maga nagy ta­pasztalatokból leszűrt tudását és véleményét. Társadalmi téren is jelentős po­zíciót töltött be, egészen addig, hogy betegsége elhatalmasodott rajta. Már hosszú hónapok óta tel­jesen visszavonult, passzív ember lett belőle, betegsége szobájához, majd ágyhoz kötötte. Súlyos beteg­ségétől karácsony másodnapján, csütörtökön megváltotta a halál. Elhunytát egyetlen leánya és ve­je, Szabadffy Gyula pénzügyigazgató­helyettes, valamint nagy rokonság gyászolja. Temetése szombaton dél­után 3 órakor lesz a Zsolcai-kapui gyászházból. Temetésén az Ipartes­tület, az Iparoskor és Miskolc vá­ros egész iparostársadalma képvi­selteti magát. Bónis Aladár alispán 34 borsodmegyei község díszpolgára Január 20-án ünnepélyes keretek között nyújtják át az alispánnak a községek díszpolgári okleveleit Borsodmegye 34 községe Bónis Aladár alispánt érdemei elismeré­seképpen díszpolgárrá választotta. A 34 község már korábban elkészí­tette a díszpolgári okleveleket. Valamennyi díszoklevél Bartus Ödön festőművész ízlését és művé­szi tudását dicséri. A díszpolgári okleveleket, értesülésünk szerint, január 20-án ünnepélyes keretek között nyújtják át a vármegyehá­zán Bónis Aladár alispánnak. A Miskolci Ipartestület és Ipa­roskör a legbensőbb kegyelttel közli, hogy érdemekben gazdag volt elöljárója, illetőleg igazgatója líl­lffl ffli­l 11 kocsigyártó mester hosszú szenvedés után f. hó 26-án elhunyt. Úgy magánéletével, mint sok­­­­oldalú közéleti munkásságával­­ példaadója volt az elhunyt az iparos­társadalomnak, mely őt becsülés­­sel és tisztelettel vette körül. Emléke maradandó, mert igaz férfihez méltóan al­­k­otott !

Next