Reggeli Hirlap, 1931. február (40. évfolyam, 27-48. szám)

1931-02-04 / 27. szám

Miskolc, XL. évi 27. Ara 16 fillér Szerda, 1931 február 4. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi­ utca 2. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Előfizetési ár : negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Állítólag még ez év őszén kiírják az általános választást Hírek a titkos kerületek megszaporításáról Budapest, február 3. Politikai körökben az a hír járja, hogy a belügyminisztériumban és a miniszterelnökségen bizonyos mun­kálatok folynak, amelyek összefüg­gésben vannak az országos képvi­selőválasztásokkal. Állítólag igen komoly lépések történnek arra, hogy a választásokat még ebben az év­ben megtartsák. A Reggeli Hírlap buda­pesti mun­katársa beavatott helyen érdeklő­dött, hogy a miniszterelnökségen a titkos választójog kiterjesztése irá­nyában folynak-e munkálatok? Azt az információt kapta munka­társunk, hogy a miniszterelnökségen ez idő szerint­­két tervezet fekszik teljesen kidolgozva, amelyek a tit­kos választójog fokozatos kifejlesz­tését, tartalmazzák. Az egyik terv a 10.000 lakosú városokban és közsé­gekben bevezethetőnek tartja a tit­kos választójogot, a másik terv nem megy ilyen messze és egyéniként vá­lasztja ki a városokat, amelyekben titkosan lehet majd szavazni. Kö­rülbelül 50 helységet szemelt ki a javaslat a törvényhatósági városo­kon kívül, amelyekben a legközeleb­­o­rszágegy­űl­ési képvi­selő vál­asztás­ok­ alkalmával titkosan történjék a sza­vazás. Természetesen erre v­onatko­zó­­a­n eddig még semmiféle konkrét intéz­kedés nem történt, de politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a belügy­miniszter által elkészített statiszti­kai adatok alapján mindkét irány­ban megtörténtek a kezdő lépések, úgy hogy végeredményében maga, Bethlen István gróf miniszterelnök fog ebben a problémában dönteni. Beavatott politikai körökben úgy látják, hogy a választások előrelát­hatólag ez év kora őszén, valószínü­­lleg október hó elején lesznek. A világháború négy évének tüzérségi rombolásával ért fel az újzélandi földrengés A katasztrófa után tájfun pusztított s az ele­meknek két és félezer ember lett áldozatává Wellington. február 3. Újzélandban kedd reggel hatal­mas erejű földlökést éreztek. A természet Napierben néhány perc alatt olyan rombolásokat vitt véghez, amiket a világháború a nyugati fronton csak négyévi tüz­­érséggi bombázás után tudott elérni, így beszéli el egy szemtanú egy mondatban az ausztráliai földren­­gési katasztrófa borzalmas hatását. Az események sorozata minden képzeletet felülmúl. Emeletes házak kártyavár módjára dőltek össze. A városi könyvtár romjai maguk alá temették az olvasókat. Bauff Hall — egy magas tenger­parti szirtfok — ágyúdörgésszerű földalatti moraj kíséretében zuhant a tengerbe. Az utcákon haladó autó­kat a földlökés a levegőbe dobta. A tenger hirtelen 511 lábnyira visz­­szavonult a parttól és a tenger­fe­nék úgy hullámzott, mint egy óriás kígyó. Napierben a halottak száma eddi­gi megerősítetten híradás szerint megközelíti a 200-at. Ausztráliai időszámítás szerint este 8 órakor újabb földlökést érez­tek, ami további pánikot idézett elő. A gyorsan terjedő tűzvész­ellen te­hetetlen volt védekezni, mert a víz­vezeték sem működött. A mentők dinamitrobbantással próbáltak a tűz útjába állni. A föld­rengés erejét a katasztrófa színhe­lyétől 12 ezer mérföldre fekvő lon­doni obszervartórium készülékei is észlelték. Hastingsben is körülbelül 100 a halottak száma. A legújabb jelenté­sek szerint a földrengés ereje olyan hirtelen döntötte le a házakat, hogy az emberek nagy része nem tudott menekülni és a romok alatt lelte halálát Az egyik kórház is összeomlott és maga alá temette a betegeket és ápolókat is. Mind ott haltak meg a romok alatt. Négyszáz halottat és ezerháromszáz sebesültet követelt a tájfun London, február 3. A legújabb anklandi jelentések szerint az újzélandszigeti pusztító földrengést borzalmas erejű tájfun követte. A földrengés- és tájfunkatasztró­fákról most érkeznek be az első je­lentések, Napier városban eddig 700 halottat és több mint 1000 sebesül­tet számoltak össze. Hasting város­ból 100 halottat és 300 sebesültet je­lentenek. Nagytakarításból származó srapnell robbant Budapesten Három halál, harminc súlyos sebesülés történt a szerencsétlenségnél Budapest, február 3. Borzalmas szerencsétlenség tör­tént kedden délután fél 2 órakor a Teleki-téren Két ismeretlen férfi megjelent a Teleki-téren egy srapnellel, ame­lyet magytakarítás köziben találtak. Megállapodta­k az egyik Teleki-téri bódé előtt és a nagy tömegben ka­lapáccsal ütögetni kezdték a srap­­nellt, hogy a robbanóanyagot kivéve f­előle, a srapnellt háborús emlék­nek megtartsák maguknak. A kalapácsütések következtében azonban a srapnell felrobbant és a zsúfolt Teleki-téren óriási puszií­lást végzett. Hárman meg is haltak, harmincan pedig súlyosan megsebe­sültek. A robbanás a Teleki-térnek fiumei úti oldalán, szemben a temető­vel, Goldner bútoros bódéja előtt történt. A szerencsétlenség a rend ön bi­­zottság megállapítása szerint Gold­ner Zsigmond bútorbódéja előtt történt Mandl Lápót 54 éves eszeres egy kis kézikocsival érkezett meg a kora reggeli órákban a Teleki-tér­re, délelőtt járta a várost és a nagy takarítási rendelet folytán a padlá­sokról előkerülő ócskaságokat vásá­rolta össze. Ezek között az ócskasá­gok között volt egy srapnell, amely úgy látszik, még a háborúból ma­radt vissza valamelyik lakónál és erről Mandel Oszt­res a rezet le akarta szedni és kullapácsolni kezd­te. A jelenetnek többen is tanúi volta­k és figyelmeztették az ósze­rest, hogy hagyja abba a dolgot ha pedig a rezet minden áram meg akarja szerezni, akkor vigye olyan helyre, ahol ezt a munkát szaksze­rűen el tiulják végezni. Alig hangzottak el ezek a figyel­­mzetető szavaik, a­mikor a srapnell hirtelen felrobbant és a körizárók vérző tag­okkal zuhantak a földre. Az egyik embernek két kezét szakí­totta l­e a srapnell, de az első pilla­natokban a legsúlyosabb maga Mandics Lipót ószeres fizette meg ennek a vakmerő vállalkozásnak az árát, olyan súlyos sebekkel zuhant a földre, hogy mire a mentők pár perc múlva kiérkeztek és megvizs­gálták, már csak a beállott halált konstatálták. A mentők negyedóra alatt az ösz­szes sebesülteket első­segélyben ré­szesítették és egymásután robogtak el a helyszínről a mentőautók a Kun­ utcai kórházba. A környékből nagy, kiváncsi embertömegek indul­tak a Teleki-térre és környékére. Délután háromnegyed 3 órakor a Kun­ utcai kórházban a műterem a háborús kötözőhelyek képét mutat­­ja. A Rókus-kórházba beszállított se­besülteket a II. számú sebészeti osztályra vitték és ott a műtőben azonnal kezelés alá vették őket.­­ Nyolc sebesültet vittek be, ezek kö­zül egy beszállítása után a műtőben meghalt. Változatlan idő Időprognózis: Több helyütt, főleg az ország déli részein csapadék és ugyanott fagypont körüli hőmér­séklet. Szerkesztőségi telefon: 498 és 616 Kiadóhivatali telefon : 299­­ Éjjel: 565 Farkas Géza és Vitéz Árpád lovagias ügye Miskolc, február 3. A Magyar Jövő január 20-iikis szá­mában „Roketth­ozok“ címmel Vi­téz Árpád tollából egy cikk jelent meg, amelyet Farkasfalvi Farkas Géza kir. kamarás, országgyűlési képviselő magára nézve sértőnek talált és ezért lovagias elégtételt kért. Az ügy befejeződvén, Farkas Géza segédei az alábbi levelet in­tézték megbízójukhoz: Méltóságos Farkasfalvi Farkas­ Géza urnak Budapest. Kedves Bará­tom! Megbíztál, hogy a Magyar Jö­vő című miskolci napilap 1931 ja­nuár 20-iki számában „Roketthro­zok“ cím alatt Vitéz Árpád úr ál­tal írt ü­ldében foglaltakért tőle lo­vaglás elégtételt kérjünk. Mellékel­jük azon jegyzőkönyvet, amelyet Vitéz Árpád úr megbízottaival együtt vettünk fel és amelyben ők felük nevében kijelentik, hogy az azon cikkben foglaltak nem Rád vonatkoznak. Az ügy, amit ránk bíztál, a lova­giasság szabályai szerint elintézést nyert. Tisztelő barátaid Budapest, 1931 január 28-án. Fráter Jenő, Putnoky Móric. Batthyány Tivadar meghalt Budapest, február 3. Batthyány Tivadar gróf, a Káro­lyi-kormány volt belügyminisztere hétfőn este 72 éves korában el­hunyt. Batthyány Tivadar gróf ak­­megvált a tengerészettől és fellépett megvált a tengerészettől és fellépett Fiuméban képviselőnek. Ez még Széll Kálmán idejében volt. — Batthyány Tivadart a kormány­párt programjával választották meg. Nem sokkal később azonban már­ Apponyi táborába ment át és a függetlenségi párt egyik lelkes har­cosa lett. Ettől kezdve hajlott bal­­felé. Justh Gyula mellett játszik vezető szerepet, különösen 1905 után, amikor Tisza megbukik. 1909-ben, rövid ideig a képviselőház alelnöke is volt. Élesen ellenezte a német szövetsé­get, amelynek káros voltát hangoz­tatta szüntelen. Az Esterházy Móric-kormányban 1917-ben Batthyány Tivadar lett a­ király személye körüli miniszter. A komm­ün alatt egy ideig itthon volt, majd Bécsbe menekült és ott dolgozott az ellenforradalmi moz­galmakban. Az összeomlás után nagy ellenszenvvel fogadták, forra­dalmárnak tekintették és a Nemze­ti Kaszinóból ki is golyózták. Ez a kisgolyózás erős sebet ütött Batthyány Tivadar lelkén. Életcél­ja lett, hogy rehabilitálják. Ettől kezdve régi emlékeit rendezgette. Gróf Batthyány Tivadar egy hét­tel ezelőtt betegedett meg. A járvá­nyos influenza támadta meg. Há­rom nappal ezelőtt tücspgyulladás lépett fel nála és a 72 éves ember szervezete nem tudott megbirkózni a gyilkos betegséggel. Kívánsága az volt, hogy a leg­egyszerűbben temessék el és hogy koporsóját akkor vigyék el a lajta­­újfalusi családi kriptába, ha ez a hely ismét magyar föld lesz. Özve­gyén kívül leányai, gróf Eszter­­házy Mihályné és Batthyány Lill,, továbbá kiterjedt rokonság gyászol­ja. Temetése szerdán délben tizen-­s két órakor lesz. Ekkor helyezik­­ ideiglenes nyugalomra a Kerepesi- I temető halottasházából.

Next