Reggeli Hirlap, 1931. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Miskolc, XL. évf. 74 Ara 16 fillér Szerda, 1931 április 1. Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Hunyadi utca X Előfizetési ári negyedévre 8, egy hónapra 3 pengő. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon t 498 és 616 Kiadóhivatal telefon i 299 — Éjjel: 565 Harpagon — Úgy érzem magamat, mint Harpagon, ha a közpénz felhasználásáról van szó, — mondotta hétfőn a képviselőházban Ernszt Sándor népjóléti miniszter. Általános emberi normák szerint, de még az élet törvényei szerint is senkinek sem lehet ideálja Harpagon, a kapzsiságnak, fukarságnak, garasoskodásnak Moliere által olyan halhatatlanul megrajzolt figurája. Mi is azt valljuk, hogyha csupa Harpagonokból állna a világ, akkor bizony vajmi keveset lehetne számítani az emberiség fejlődésére és a szociális viszonyok javulására. Szűkkeblűséggel még sohasem haladt előre egy ország sem és ha a népjóléti miniszter minden fillért a fogához ver, ami közpénzekből származik és amit el kell költeni, úgy csak abban az esetben teszi helyesen, ha felesleges és céltalan költekezésre akarják rákényszeríteni. Ebben az egyetlen vonatkozásban igenis ezerszázalékos jogosultsága van a legnagyobb óvatosságnak, meggondoltságnak. Ezzel szemben azonban a bőkezűséget hirdetjük és prédikáljuk az élet egész vonalán és különösen most, amikor arról van szó, hogy egyre több és több embernek kell munka révén kenyeret juttatni a kezébe. Nem tudjuk, hogy a hivatalos tavasz beköszöntével csökkent volna a munkanélküliek száma. — Először is a tél szokatlan szigorulása napjainkig prolongálta magát és éretlen vendégként itt ül a nyakunkon, meggátol még olyan munkavállalkozást is, amely pedig természetszerűleg már alkotásokra hívhatná a nélkülöző tömegeknek legalább egy részét. De ha csökkent volna is a munkanélkülieknek száma, ezt csak kezdetnek tekinthetnénk, olyan kezdetnek, amelynek folytatását egyre nagyobb erővel kell propagálni és követelni. A munkát hirdetjük, amelyhez azonban sok pénz kell. E téren nem szabad fu akarnak lenni, e téren a meggondoltságoknak csak addig a határig szabad elmenni, ameddig a tőke a maga érzékenységével megállapítja azt, hogy a vállalkozásra nem fizet rá. Nem azt mondjuk, hogy a tőkének minden esetben okvetlen pozitív kamattal kell befejezni munkásságát. A kézzelfogható nyereség boldogabb korszaka csak későbbre várható. Igaz ugyan, hogy ma is vannak mammuthaszonnal dolgozó vállalatok, de viszont vannak olyanok is százszámra és ezerszámra, amelyek túlzott óvatosságból semmihez sem mernek hozzákezdeni. Igaza van a népjóléti miniszternek, amikor a kormány nevében azt hirdeti, hogy minden erővel kényszeríteni fogja azokat, akiknek erre módjuk van, hogy munkaalkalmakat teremtsenek és ha már munkaalkalmakról van szó, akkor tegyük szóvá azt a bennünket oly közelről érdeklő lokális problémát, amely Miskolc városában megteremthető munkaalkalmakkal áll elválaszthatatlan összefüggésben. Köztudomású, hogy a város egy nagyszabású kölcsönhöz juthatna hozzá, amely bőséges fedezetet nyújthat munkaalkalmak teremtésére és köztudomású az is, hogy ennek a kölcsönnek létrejöttét egyesek meg akarják gátolni. Pedig a köz érdeke azt diktálja és parancsolja, hogy minél több és több ember jusson kenyérhez. A kormánynak tehát figyelembe kell venni az ilyen lehetőségeket is és amellett, hogy igyekszik időrendi egymásutánban valóra váltani a közmunkákra vonatkozó ígéretét, elsőrendű kötelessége, hogy más eszközökkel is hozzásegítse a közületeket a munka megindításának anyagi fedezetéhez. Azt szeretnénk, hogy mindenki ugyanazokat az elveket vallja, amiket a népjóléti miniszter, mert ebben az esetben a gáncsoskodások kiküszöbölésével és az erők összefogásával lehet csupán várni és remélni a viszonyok jobbrafordulását. — BMI'ülli’l NBIilM lilBIBHII^^WW^W I—MM— Illllll—Ilin Cartías kifejti a világnak a német—osztrák vámegyezmény indokait Németországot és Ausztriát a nyomasztó helyzet, gazdasági és társadalmi veszélyek fenyegetik, amelyek ellen védekezni kell — Ausztriának és Németországnak nincs kifogása az ellen, hogy a vámegyezményt a Népszövetség tanácsában megbeszéljék A két szerződő állam valódi szándékai békések és nem adnak okot izgalomkeltésre Azt állítják , mondotta a német külügyminiszter, hogy a szerződés ellentétben áll különböző paktumokkal, eddig azonban még senki sem kísérelte meg ennek az állításnak Berlin, március 31. A birodalmi tanács keddi ülésén Curtius dr. birodalmi külügyminiszter megtartotta bejelentett beszédét a német-osztrák vámegyezmények tárgyában. A miniszter többek között kifejtette, hogy nem szándékozik belemenni valamennyi részletkérdésbe és a nyilvános vita során az egyes részletkérdésekre nem is válaszolhat. Célja az, hogy a szerződés gazdasági jelentőségét világosan kidomborítsa, hogy az hogyan illeszthető be az európai élet szervezetének megjavítására irányuló tervekbe, hogy azután megcáfolja a szerződések betartásával és a követett eljárás lojalitásával szemben felmerült kételyeket A páneurópai kooperáció — Briand — mondotta Curtius dr. — a francia szenátus előtt beszélt azokról a gazdasági problémákról, amelyek nyomasztólag nehezednek Középeurópára, mindenekelőtt Ausztriára. A gazdasági bajok vezették egymáshoz a német és az osztrák kormányt. Németországot, a maga ötmillió dolgozni akaró munkanélkülijével nyomasztó politikai kötelezettségeivel, mezőgazdaságának súlyosan ínséges helyzetében egyáltalán nem kielégítő tőkefedezetével súlyos gazdasági és társadalmi veszélyek fenyegetik. A belföldi piac szanálása és emelése mellett elkerülhetetlenül szüksége van külkereskedelmi piacának kiterjesztésére is. Ugyanilyen célokat kell követnie Ausztriának, amely egy nagy gazdasági egységből kiszakítva, gazdasági apparátusát túlságosan szűk alapokra kénytelen fektetni, úgyhogy lakos a bebizonyítását maga már egy évtized óta kulturnivóján alul tengődik. Mindketten azt reméljük, hogy vám- és kereskedelempolitikai viszonyaink összeegyeztetésével a szabad forgalom fellendíti, emeli és kiterjeszti gazdasági kapcsolatainkat. Eljárásunk az általános európai együttműködés keretei között mozog. Ehhez a páneurópai kooperációhoz szilárdan ragaszkodunk. A béke politikája . A legutóbbi évek nemzetközi vitáiban gyakran kifejtették és elismerték, hogy Európa gazdasági bajai elsősorban szétdaraboltságéra vezethetők vissza. Nagyobb gazdasági területek egyesítésére, vámsorompók ledöntésére és erősebb és ellenállóképesebb belföldi piacokra van szükség. Meggyőződésem szerint a gazdasági forgalom kiszélesítésének és szabaddá tételének irányzata természeti törvényeken alapul. A regionális megegyezések és csatlakozások eszméje mindinkább előtérbe lép. Azok között az európai államférfiak között, akik az eszme híveinek vallották magukat, az elsők egyike volt Mironescu román külügyminiszter „A béke politikája“ című könyvében. Szabad továbbá arra emlékeztetnem, hogy a csehszlovák kormány az európai együttműködésről szóló francia kormánymemorandumra adott válaszában kifejtette azt a véleményét, hogy „a valamennyi nép együttműködésének megszervezésére a legtermészetesebb kiindulópont az, ha a kisebb, vagy nagyobb földrajzi körzeteidben fekvő egyes államok között jön létre az együttműködésAz osztrák szövetségi kancellár a Népszövetség 1930 szeptemberében tartott gyűlésén magáévá tette ezt a gondolatmenetet és propagandát csinált a regionális megegyezések útjának. Csehszlovákia és a vámunió — Mindezek a törekvések és tervek megkövetelik a bekapcsolódást a páneurópai szolidaritásba és munkaközösségbe. A német és az osztrák kormány nyugodt tudatában van annak, hogy tervével ugyanebben az irányban halad előre. Nyilatkozatuk, mely szerint hajlandók hasonló rendezés céljából más államokkal is tárgyalásokba bocsátkozni, abból a meggyőződésből indul ki, hogy ezzel az európai gazdasági élet törvényszerűségének tesznek eleget. Terveink kevésbé exkluzívak, mint a cseh külügyminiszter tervei, aki ajánlatunkat eleve visszautasítota és Ausztria bevonásával a kisántani vámuniójáról törekszik Németország kizárásával Másodosztályú állam A német-osztrák tervezet tisztán gazdasági jellege nem áll ellentétben népjogi kötelezettségekkel. A terv nem helyezkedik szembe az 1922. évi genfi jegyzőkönyvvel sem. Tekintettel a megegyezés struktúrájára, nehezen érthető, hogy menynyiben érintené az Ausztria függetlenségét. Azt állítják, hogy a szerződés ellentétben áll a paktummal, eddig azonban még senki sem kísérelte meg ennek az állításnak a bebizonyítását. Ha tekintetbe vesszük, milyettgondosan ügyeltünk az Ausztriára nehezedő külön kötelezettségek tiszteletben tartására, akkor alig Földrengés pusztította el Nicaragua fővárosát Washington, március 31 Managuát, Nicaragua fővárosát heves földrengés teljesen rombadöntötte. A kevés épségben maradt ház leégett. Hoover elnök táviratilag intézkedett, hogy a vöröskereszt segélymissziót küldjön a katasztrófa színhelyére. A managuai földrengés 10 óra és 2 perckor volt és arányhíg hosszú ideig tartott. A földrengés rendkívül erejű volt, úgyhogy megrázkódtatta a várost A halottak száma meghaladja a négyezret, a sebesülteké még nagyobb. A táviróhivatal romokban hever, úgyhogy megszakadt Managuával a távirati összeköttetés. A transamerikai légiforgalmi vállalat ideiglenesen beszüntette minden egyéb szolgálatát, hogy minden erejét a katasztrófa megközelítésére összpontosíthassa. Párisból jelentik: Öviedéből jelentik a Havas-irodának. Mosquitela bánya egyik tárnájában, ahol 28 bányász dolgozott, bányalégrobbanás történt. Eddig 19 halottat és 4 súlyos sebesültet hoztak ki a bányából. Attól tartanak, hogy a bányában levő öt munkást nem sikerül megmenteni. A miamii (Florida) trópusi rádióállomás vezetősége olyan híreket fogott fel, amelyek szerint a managuai földrengés halálos áldozatainak számát 400— 500-ra becsülik. Az Egyesült Államok tengerészeti minisztériuma négy hadihajót, köztük egy repülőgép-anyahajót küldött a katasztrófa színhelyére a mentési munkálatokban való részvétel céljából. A városban kihirdették az ostromállapotot. Mindenütt holttestek hevernek. A piactéren 35 holttestet találtak. A romok közül mindenütt lángok törnek elő. A nemzetőrök megkísérelték, hogy a tűz tovaterjedését a nagyobb épületek felrobbantásával megakadályozzák, de nem volt elég dinamitjuk. A vízvezetéki csövek megrepedtek.