Reggeli Hirlap, 1931. május (40. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
lé vllásának megoldását és állásfoglalását közölje a testvér Borsod-Gömör vármegyék törvényhatóságával, hogy a törvényhatóságok akaratnyilvánuolásainak megismerése után a kormány döntését meghozhassa. — Köszönettel és igaz elismeréssel kell megemlékeznem arról a lelkes és hatalmas visszhangot keltő támogatásról, amelyben a miskolci sajtó, a Reggeli Hírlap és a Magyar Jövő útján a kérdést a komoly tárgyilagosság álláspontján állva kezelte, irányította és a megoldás iránti kiolthatatlan vágyat a város közönségének lelkületébe beleplántálta. Nem utópia, nem álomkép . Egyenesen nemzeti cél erőteljes városi gócpontok létesítése, amelyek gazdasági és kulturális berendezkedéseikkel erőt képviselnek a nemzet újjáépítésének munkájában. Miskolc városa a lefolyt tíz esztendő alatt szemléltetően igazolta a polgárok áldozatkészségével és a benne rejlő erők egyesítésével, hogy méltó helyet kivon a nemzet újjáépítő munkájában; nem tekinthető tehát álomképnek, vagy utópisztikus törekvésnek amaz elgondolás, hogy azok a területi egységek, amelyek Miskolc határán kívül állanak, de gazdaságilag úgyszólván összeépíttettek, egyesüljenek azzal a közigazgatási egységgel, amely a maga gazdasági, kulturális és szociális szerveivel és intézményeivel ma is rendelkezéseikre áll és amellyel úgyszólván együttes életet élnek. Sem a hivatalos város, sem annak egyetlen lakója nem vádolható azzal, hogy az egyesülést az úgynevezett elővárosokként szereplő közületekkel erőszakkal óhajtja megoldani. Hatalmi szóval senkit sem kivárniuk magunkhoz kapcsolni. De szívesen támogatunk minden olyan törekvést, amely a várossal összenőtt területrészeknek a városhoz való csatolását célozza és határozottan állást foglalunk és a meggyőzés fegyverével harcolni kívánunk mindazon akadályok leküzdésénél, amelyek útját állhatják helyesen elgondolt városfejlesztési politikánknak. — A testvértörvényhetósági közgyűlési termében, jóllehet a hivatalos város az átcsatolás kérdésében mindmáig nem hallatta szavát, erős támadások hangzottak el polgárságunk jogos törekvéseivel szemben. Sajnálattal kellett hallanunk, hogy az egyik felszólaló úr a város közönségének a törekvését a büntető törvénykönyv paragrafusai szerint minősülő cselekménynek nyilvánította. Megnyugtatásul e helyről ki kell jelentenem, elgondolásunk szerint az átcsatolás kérdésében olyan megegyezés létesítendő akár itt, akár a kormányon keresztül, amely mindkét fél érde REGGELI HÍRLAP két egyenlő arányban kielégíti. Nagy hiba lenne e kérdést az üzleti élet kereslet és kínálat szemszögéből vizsgálni. Magasabb erkölcsi felfogásoknak kell megtisztítani e kérdés tárgyalását mindazon salaktól, amelyet a helytelen beállítás, a nem őszinte tárgyalás felszínre hozhat. A polgármestert beszéde után perceken át lelkesen ünnepelte az értekezlet. Elérkezet idők reális feladata Hammty Béla dr. helyettes polgármester állott most fel szólásra. — Az új törvényhatóság — ismertette többek között — már pályafutásának kezdetén rácáfolt azokra a sűrűn hangoztatott aggodalmakra, hogy a törvényhatósággá történő átalakulás a város részére erején felül múló kiadásokat, elviselhetetlen terheket jelent. Amikor Miskolc város fejlődésének szükségszerű iránya a vele egy gazdasági egységet alkotó területek bekapcsolását célozza, elérkezett idő reális feladatait kívánja megvalósítani és kultuszminiszteré - élve „Nagy-Mis-1,1 A.Am A ÁAm n 7,0 Magyarország nek szavaival kell gyönyörű problémájának megoldásával csonka hazánk felső részén oly várat teremteni, amely nemcsak a hazának lesz megdönthetetlen ereje, büszkesége, de annak a vármegyének is, amelyhez századokra visszanyúló meleg testvéri kapcsolatok fűzik. Halmay Béla dr. helyettes polgármester nagy figyelemmel hallgatott előterjesztése után a következő határozati javaslatot ■terjesztette elő, amelyet az értekezlet egyhangú lelkesedéssel elfogadott. A határozati javaslat „Méltóztassék kimondani, hogy Mikszáth Kálmán dr. főispán urnak Nagy-Miskolc megteremtése érdekében a m. kir. kormányhoz intézett és városunk közönségével is közölt memorandumát egész terjedelmében magáévá teszi• Előterjesztést tesz városunk törvényhatóságához, hogy a kérdéses községek átcsatolása mellett foglaljon állást. Miskolc város törvényhatósága atyafiságos szeretettel megkeresi Borsod vármegye testvér-törvényhatóságát, hogy Miskolc város tervbe vett kialakulásának és ezzel Felsőmagyarország hatalmas kulturális, ipari, kereskedelmi gócpontjának kialakulási lehetőségét fogadja és törvényhatóságaiban tárgyalja szíves és megértő szeretettel. Annak a tervnek a megvalósítását, amely testvértörvényhatóságainak közös jólétének, boldogulásának, fejlődésének, felvirágozásának céljait szolgálja, s ezzel együtt a legnemesebb eszmény, a magyar nemzet erejének s a csonka haza egy határvidéki empóriumának útjait egyengeti. Kérelemmel fordul a magyarMr. kormányhoz, hogy amennyiben Borsodvármegye és Miskolc város testvértörvényhatóságánál állásfoglalása körül a cél megvalósítása tekintetében eltérések jelentkeznének, bölcsességével találja meg azt a megoldást, azt a kivezető utat, mely Miskolc város nemzetépítő céljának megvalósítását a nemes vármegye érdekeinek mérlegelése mellett lehetővé teszi.“ A vita Ezután következett Mikszáth Kálmán dr. főispánnak, az egész mozgalom irányítójának több mint ötnegyedórás beszéde, amelyet vezető helyen közlünk. Hodobay polgármester köszönte meg a főispán irányt szabó felszólalását. Ilyen előzmények után indult el Nagy-Miskolc körül a vita. A csatolás a valóságban már megvan Ferenczi Károly. A liberális párt nevében örömmel fogadja el az előterjesztett határozati javaslatot és azt az emlékiratot, melynek Mikszáth főispán a szerzője. Diósgyőrnek és Hejőcsabának Miskolchoz való csatolása a valóságban már megvan. Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolc gyermekei. Rájuk nézve a csatlakozás előnyös. A megterhelés inkább Miskolcot érinti, hiszen az idecsatolni szándékozott községeket közművekkel kell ellátni. A vármegyének tiszteletreméltó joga, hogy területét megvédje, de a megye, meggyőződése szerint, be fogja látni azokat a nemzetpolitikai érdekeket, amelyek az egyesítést kívánják. A liberális párt nevében indítványozta a legpontosabb statisztikai adatok összeállítását. Nem fogadja el azonban a Nagy- Miskolcra vonatkozó emlékiratnak argumentumként azt a részét, amely felekezeti motívumokkal operál. Kívánatos a csatolás Reisinger Ferenc: 1918-ban, kormánybiztos főispán korában értekezletet hívott össze Nagy- Miskolc megteremtése ügyében. Elgondolását akkor elgáncsolták. Felfogása ma sem változott. A város érdekéről van szó és így minden politikai és személyi ellentét dacára helyesli a főispánnak Nagy-Miskolc kifejlesztésére irányuló akcióját. A megyében propaganda folyik az egyesítés ellen, mig Miskolcon nem folyik propaganda az egyesítés mellett. — Füstös Pál esperes-plébános úr, akit én nagyrabecsülök és akivel személyes jóviszonyban vagyok, rablásnak minősíti Miskolc törekvését. Pedig kétségtelen, hogy a diósgyőri gyár szempontjából regenerálódása érdekében is kiván. A BUDAPESTI KAMARA MOZGÓSZÍNHÁZ értesíti a Nemzetközi Vásárra felutazó közönséget, hogy CHARLIE CHAPLIN Nagyvárosi fények (City Lights) című filmjéhez a vásár területén felállított pénztáránál elővételi díj nélkül árusítja a jegyeket. E VILÁGSIKERŰ CHAPLIN FILMET egész Magyarország területén csakis a KAMARA MOZGÓ játszhatja. Jol a csatlakozás. Sérelmes az emlékiratnak a vallási arányszámokra vonatkozó része. Én a magam részéről nem tudom elfelejteni és nem vagyok hajlandó elfelejteni azt, hogy mit köszönhet Miskolc zsidó vallású polgárainak. Azt, hogy ez a város olyan lett, mi, amilyen, abban a miskolci zsidóságnak tekintélyes része van. A miskolci sajtó dicsérete Csik József dr.: Hozzájárni a határozati javaslathoz. Be kell bizonyítani azt, hogy Diósgyőrnek is előnyös a csatlakozás. A miskolci sajtó nagyon jó úton haladva, a felvilágosítás eszközével folytatja a propagandát Nagy-Miskolc megteremtése érdekében. Zsedényi Béla dr.: A független demokrata párt képviseletében a legnagyobb örömmel és elismeréssel üdvözli Mikszáth Kálmán főispán akcióját és az előterjesztett határozati javaslatot. Statisztikai adatokat sorakoztatott fel ezután, majd arról szólt, ho°gy egyetemes nemzetpolitikai szükségesség Nagy-Miskolc megteremtése. A megye ellenállását természetesnek, sőt kötelesnek tartja, de a megye részéről szembehelyezhető indokokat nem lát. Schneller Károly dr., mint az előmunkálatok egyik részese, fejtette ki álláspontját. Azzal fejezte be figyelemreméltó felszólalását, hogy a felekezeti arányszám eltolódásokat tárgyaló része az emlékiratnak távol áll minden tendenciától. Történelmi fontosságú pillanat Kovács József dr.: Történelmi fontosságúnak tartja azt a pillanatot, amidőn Nagymiskolc megvalósításának gondolatával a nyilvánosság elé lépnek. Ez nem pártkérdés. Miskolc minden rendű és rangú lakosságának jogos törekvése, amelyet a természet és a haladás törvényei írnak elő. Dr. Mikszáih Kálmán elaborátuma az ő nagyvonalú és teljes tárgyilagossággal felépített előterjesztése, a város polgármesterének bevezető beszéde és a helyettes polgármester javaslata pillérei ennek az akciónak. A kultuszminiszter ezt az akciót propagálja cik(Folytatás a VI. oldalon). 1931. V. 1. 1 ■ üzletáthelyezés! Értesítjük a m. f. tagjainkat és vásárlóinkat, hogy Kossuth utca 1. szám alatt volt ruházati áruházunkat Horthy Miklós tér (Városház tér) 16 szám alá helyeztük át. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezete