Reggeli Hirlap, 1935. május (44. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Miskolc, XLV. évf. 98. Ára 10 fillér Szerda 1935 május 1 Reggeli Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Horthy Miklós­ tér 14 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőségi telefon : 49. Előfizetési ár egy hónapra Miskolcon 2­60, vidéken 2­80 P Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatali telefon: 299 — Éjjel: 62 A kormányzó nagy beszéde A­z ezeréves magyar alkotmány szellemében, fényes külsőségek között nyitotta meg Vitéz Horthy Miklós kormányzó kedden az új országgyűlést Viharok a képviselőház első ülésén Budapest, április 30. Káprázatos külsőségek között nyitotta meg kedden délelőtt az országgyűlési vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az ünnepi diszbe öltöztetett parlamentbe már 11 óra tájban egymásután érkeztek meg a diszmagyart, illetve fekete Horthy Miklós kormányzó au­tója egy perccel 12 óra előtt ér­kezett az Akadémia irányából. Vezényszavak pattognak, fel­­zend­ül a Himnusz és a téren las­san begördül a kormányzó auto­mobilja. Nagybaczuli-Nagy Vil­mos tábornok az érkező kormány­zó elé lovagol és miközben a csa­patok vigyázz-állásba merednek, rövid jelentést tesz a tengernagyi díszben megjelenő kormányzó­nak. A jelentés után a kormány­zó Koós alezredes szárnysegéd, Vértessy kabinetirodai főnök, vi­téz Keresztes-Fischer Károly tá­ruhát viselő törvényhozók, majd feltűntek a Budapesten akkredi­tált követek egyenruhái.­­ Nagy számmal jöttek el az előkelősé­gek, élükön József kir. herceggel, Auguszta kir. hercegasszonnyal. Gömbös Gyula miniszterelnök tá­bornoki díszegyen­ruhában jelent meg a parlament megnyitásán. homok és a csapatok parancsno­­­kainak kíséretében végigvonul a felsorakozott katonaság arcvona­la előtt. A zászlót meghajtják a kormányzó előtt, aki a díszszem­­le után f­elvonul az oroszlános ka­pu lépcsőjén. Gömbös Gyula miniszterelnök tábornoki diszegyenruhában, a jobbján Fiáth Pállal, a felsőház korelnökével, balján Sándor Pál képviselőházi korelnökkel a ku­polacsarnok bejárójánál fogad­ták a kormányzót. A miniszter­­elnök mögött a kormány tagjai sorakoznak fel. Lent a lépcső­­csarnok bejárójánál Putnoky Mó­ric, a képviselőház és Rakovszky Endre, a felsőház háznagya, üd­vözölték az államfőt az egybehí­vott országgyűlés két háza nevé­ben. Amikor feltűnik a kupolacsar­nok bejáratánál Horthy Miklós alakja, zajos éljenzés hangzik mindenfelől és ez az éljenzés mindaddig tart, amíg a kormány­zó el nem foglalja helyét a kupo­lacsarnok díszemelvényén. Most Gömbös miniszterelnök az emelvény elé lép és mély meg­hajlással átnyújtja a kormányzó­nak az országgyűlést megnyitó beszédet. Ismét lelkesen éljeneznek a fel­sőház és a képviselőház tagjai, a díszmagyaros törvényhozók kucs­­májukat lengetve, fejezik ki sze­­retetü­ket és hódolatukat az ál­lamfő iránt. Az éljenzés elhallgat, Horthy Miklós kormányzó érces hangon hozzá kezd az országgyűlést meg­nyitó beszéd elmondásához, nek gyarapításához. — A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi kül­detését, meg kell újhódnia gazda­sági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egy­aránt. Az alkotmány szellemében... — Ez alkotások megvalósításá­­nál azonban nem a mindenáron való újí­tás gondolata a vezérlő szem­pont, hanem a reális élet szük­ségleteinek mérve fogja meg­állapítani azokat a feladato­kat, amelyek az ezeréves ma­gyar alkotmányosság szelle­mében hivatva lesznek szol­gálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső erőinek megsok­szorozását és a minden szélső­séges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak meg­szilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megél­hetés, a méltányos boldogulás le­hetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosab­bá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzé­sét és kötelékeit meg kell erősíte­ni; át kell szervezni nemzetneve­lésünket; fenn kell tartani ősi élet­képes és nemzetfenntartó tradí­cióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. Céltudatos gazdasági és szociális politika — A gazdasági és pénzügyi ter­mészetű teendőkkel kapcsolato­san hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénz­ügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is, első­sorban saját erőnkből kell gondos­kodni a nemzet belső gazdasági megerősödéséről s a nemzeti ter­melés folytonosságának fenntar­tásáról. Evégből céltudatos gazda­sági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlőelve: a nemzeti jövedelem növelése és an­nak a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásá­nak arányossá tételét is. Szeretet­tel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó mun­ka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilár­dabb alapja a magyar föld. J­ön a kormányzó A kormányzó beszéde — A nemzet ősi erényeibe ve­tett bizalommal és hazafias öröm­mel üdvözlöm az országgyűlés tagjait! — Az országgyűlés tanácskozá­sai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes idő­szakában kezdődnek meg. A béke­­szerződések által teremtett politi­kai és gazdasági viszonyok nem­hogy előre vitték volna az embe­riséget az együttműködés és a fej­lődés útján, de még jobban szét­választották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített bé­keszerződéseket nem lehet ész­szerűen békeszerződéseknek ne­vezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet ural­ma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különö­sen a nagyhatalmak végre el­szánják magukat arra, hogy megegyezéses béke útjára lép­jenek. A közelmúlt világégés véres em­lékeinek hatása alatt ki gondol­hatna ma komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen ka­tasztrófákat felidézni ! Ám, a bé­ke fenntartása, az igazi béke meg­valósítása érdekében lehetővé­ kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértés­ben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapí­­tott nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A bizalmatlanság, nyugta­lanság és visszavonás okozta ál­talános gazdasági és szociális vál­ság még mindig fennáll és— saj­nos — még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden ere­jével a jövőt építő munkához fog­jon. A társadalom, a nemzet s a kormány erőfeszítéseinek túlnyo­mó részét állandóan az az igyeke­zet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szín­eket ki­kerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. Ez az igyekezetünk, — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gond­viselésnek és népünk ősi erényei­nek — mindezideig sikerrel járt s bár a nemzeti társadalomnak sú­lyos szenvedéseket kell elviselnie, a világválság magyarországi kiha­tásaival szemben a nemzet mind­ezideig csorbítatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak, hogy megőrizte lel­ki egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok között sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, — de a gazdasá­gi és társadalmi nehézségek el­lenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termé­keny kibontakozás előfeltéte­leit.­­• A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a be­látás, hogy a nemzetek egymás­­közötti viszonyában kiegyensúlyo­zott és szilárd helyzetet kell te­remteni. A gazdasági élet általá­­nos válsága is összefogásra indít s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megte­remteni azt, amit az emberi belá­tás és jóindulat eddig elmulasz­tott. E­gyüttműködés az európai békéért — A magyar nemzet készsé­gét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és az együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor ér­demli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán ha­zánk és nemzetünk érdekeit tart­juk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az euró­pai kibontakozásra irányuló elkö­vetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igé­nyeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének lat­­bavetésével tudjon fellépni a nem­zetközi fórumok előtt. Ennek pe­dig nélkülözhetetlen feltétele az állami és nemzeti élet egyre sú­lyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett, nyomban hoz­záfogjunk a nemzet belső életéről­

Next