Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1939. március (48. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
ttisKoic. ixvm. m 49 Szerflo. 1939 március 1 felsőmagyarországi Reggeli Hírlap szerkesztéseit és kiadóhivatal Miskolc, Széchényi utca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Tdefonszám: Szerkesztősen 4-98 Kiadóhivatal 2-99 Eckhardt 6. Makray dies bírálata a zsidójavaslatról Makray s Tagadom a vér misztériumát — Nem szerencsés kiemelni a társadalom egy rétegét a nemzeti közösségből Eckhardt— Nem lehet helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek a zsidó és a keresztény társadalomnak is ártanak — A fajbiológiai álláspont katasztrófával fenyegeti a nemzet jövőjét — A javaslat szétrobbantja a front bajtársi szellemét — Nagy hibája a javaslatnak, hogy általánosít Fontos új módosítások a zsidójavaslaton Budapest, február 28. A képviselőház keddi ülésén, amelynek napirendjéin a zsidókról szóló törvényjavaslat általános vitája volt Szinyei-Mere Jenőelnökölt. Napirend előtt Rátz Kálmán mentelmi ügyét áttették a mentelmi bizottsághoz. Makray Lajos (kereszténypárti) szólt elsőnek. Kijelenti hogy egyéni tallózását és meggyőződését mondta el mert pártja állásfoglalást nem tette pártkérdésé. Akikre ez a törvényjavaslat vonatkozik — mondja Makray — azokra ez a kérdés valósággal élet és halál kérdése. Nem fajjal, vagy néncsoporttal áll szemben, hanem az emberrel, aki végiig elszenvedi ezt a javaslatot, nem teremtette az emberiséget az emberi méltóságban és örök hivatásban egyenlő értéknek. Tagadja, hogy a fajiságnak fő alkotóeleme a vér. Tagadom a vér misztériumát -r- mondja Makray , mert az új pogányságra, az emberi szolidaritást azétmaró faji elzárkózásra és határra,lám faji gőgre vezet. A lényeg és a döntős lélek, vagyis az az akarat hogy én öntudatosan nemzetté akarok tömörülni. A nemzet, a faji összefogó alkotó eleme a lélek és minel még egy nemzet amely annyira a lélek nemzete volna mint a magyar aminek a ma-agva,a nemzeti és faji léleknek az alkotói elemei elsősorban az áldott magyar föld, továbbá a kereszténység. Nem elég-e a lelki asszimiláció ? Akiben benne él a keresztény gondolat, az asszimilálódott. Felvetődik a gondolat nem elég-e ha valaki lelkileg tartozik a magyar nemzethez és rém lehet-e egyénérségű tagja az, aki lelkileg ennek a nemzetnek a tagja. A zsidó vallásról a keresztény vallásra áttérteket az állam és az egyház is invitálta annak idején. A keresztség a keresztény közösséghez való tartozag jogát jelent- de nem jelent ingelmet gazdasági téren. De amikor ilyen módon invitálták a zsidóságot a kereszténységbe, kollektív falelősséget kell ónoznunk. Lelkiismereti kötelesség czek érdekeiben s abrasizáltkni. Kifogásolja hogy a javaslat, a zsidók kontingensét szaporítja. Ha nem tesszik jövőben lehetetlenné a vegyes házasságot a mai nehéz probléma még súlyosabbá lesn.. A gyűlöletből elég volt 'A legnagyobb lelkiismeretesség'Tives felelősségérzetre van itt szükség. A gyűlöletből éppen elég volt. A gyűlölet által vágott sebeket nem lehet gyűlölettel gyógyítani. A világot nem az fogta megmenteni aki a gyűlöletre hanem aki a szeretetre tanítja. Nem a népszerűség hanem az igazság a fontos. Szerinte van zsidókérdés és miután van meg kell oldani. Kijelenti hohry nem akar általánosítani de a zsidóságnak van egy része amely elkülöníti magát, idegen test a keresztény társadalomban. A liberális korszak recepciós politikája nyakló nélkül asszimilálta a gettós lasidóságot, és a galíciai inváziót. Valami álliberalizmus és áldemokrácia gyűlöletében megnyitotta élőttünikai határokat. A történelmi zsidóságnak éppen az a tragédiája, hogy szemet hunyt ezek felett a dolgok felett, éppen ezért most katasztófálisan kell ennek a történelmi zsiidóságnak megbűnhődnie. Mivel lehet azt indokolni, hogy nem állították, kivételek közé a hadiárvákat,? Ha a magyar nemzet elfogadta •a zsidó életét halmi magyar mobilitás? A nemzeti becsület kérdése ez. Társadalmi, nemzeti békét akarunk nem a jégmezőik, a temetők békéjét Hanem az egyen*súlynak az összefogásnak a megértésnek nyugalmát az igazság a szeretet békéjét A javaslatot az ajánlott, módosítások beiktatása reményében elfogadja. A javaslat téves alapból indul ki A zsidóság mohón vetette rá matát közgazdasági pályára és ezzel az egyensúlyt megbontotta. A kereszténypárt ezzel a törvényjavaslattal elvileg egyetért, de a maga részéről annak konstrukcióját, neontartja szerencsésnek mert téves hleinból indul ki. Ha a hompolgárságot vette volna kiindulási alapul, ekkor nem komplikálta volna ezt a kérdést sem a kereszténységgel, sem a faji kérdéssel és nem idézett volna elő igen súlyos lelki konfliktusokat érmen az igazi keresztény lelkekben és nem került volna a következetlenségek abszurdumok hínárába. Mint következetlenséget felemlíti, egyszerűen vallási alapom zsidónak minősít ez a javaslat elyan égyént, aki leszármazás szerint nem zsidó hanem árja, vagy turáni de áttért a zsidó felekezetire. Másrészt azokat, aik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek, viszszazsidósítja. Ha a javaslatot nem komplikálták volna a kereszténység és a fajiság kérdésével, akkor politikai szempontból felvetődhetnék a kérdés vallon szerencséj-e. priortnus-e kiemelni a magyar társadalom egy kontingensét a magyar nemzet, közösségéből és ezt a réteget szembeállítani az egységes magyar állammal. Güttiler Dénes felvidéki képviselő fontosnak tartja a zsidókérdés törvényes megoldását, nehogy törvény nélkül való megoldásra gondoljanak. A zsidóság véleménye szerint vallás is fai is. Elismeri a lelki asszimilációt ha a zsidó minden kényszer nélkül a keresztény vallásra tér át. A felvidéki zsidóság szerepével foglalkozik és kijelenti hogy a zsidóságnak csak 65 százaléka vallotta magát magyarnak a szavazásoknál pedig a zsidó szavazatoknak egy százaéka sem esett, a magyar listára. Azokat, akik magyar miatik vallották máénkat, meg fogják védeni. A zsidóknakt tulajdonít,ja hogy Kassán és Pozsonyban 20 százalék alá esett a magyarság és a hivatalokban elnémult a magyar szó. Kijelenti, hogy a zsidóság száz milliókat adott csehszlovák nemzetvédelmi alan céljaira (Felkiáltások baloldalon : Nem igaz.) Fábián Béla közbeszól: Nem felellel meg a valóságnak. Meister Károly: Ki beszél itt,’ Fábián, vagy Gürtler? Meear-Meixner Károly: Hadd beszéljen neve is utoljára beszél. Fábián Béla: Itt zeidődik, de ott- bon szívesen beszél a zsidó anyósával. Horváth Zoltán: Az anyós az nem számít. Gazdasági szempontok és humanizmus Meggondolás tárgyává kellene tenni — folytatja Makray — vajjon az az őrségváltás, amely a javaslat folytán bekövetkezik keresztülvihető-e 1934-ig anélkül, hogy súlyosan megrázkódtatná a magyar közgazdasági életet? A liberális gazdasági rendszer adottság amivel számolni kell Humanitárius szempontból azért kell foglalkozni a problémával, mert elvégre keresztény, civilizált és kulturált államban élünk és itt a vandalizmus stílusa és eszközei nem alkalmazhatók. Miután a javaslat mélyen belenyúlt, keresztény alapigazságokba felvetődik két kérdés: az egyik a keresztség- a másik a fajiság problémáin. Aki megkeresztelhettett beletartozik az egyház közösségébe és élheti a keresztény egyház életét csorbítatlanul. De ez a javaslat disatin,svál keresztség és keresztség között. Emberi mértékkel méri le a keresztség kegyelmi hatását. Ez sért érvelvet, mert vallási dolgokat csak vallási törvényekkel lehet elbírálni. A kis vihar után Eckhardt Tibor szólta kt fel Kijelenti hogy nem foglalkozik a múlttal bár csábító volna számára tetemre hívni, zsidókat, és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért hogy ez a kérdés húsz esztendőn keresztül a tisztességes; evolúció helyett » stagnálás a kijátszá«, a hamdabamlázás variációján ment keresztül. Most ott tartunk hogy egy feldúlt Európában felizgatott országban nem a nyugodt józan ész szava hanem sokszor a pillanatnyi nyomások súlya alatt kell törvényt hozni. Ennél súlyosabb és a nemzet jövője szempontjából nagyobb horderejű törvényjavaslat még nem feküdt a H/17. előtt Ezt a kérdést most máig végérvényesen és tisztességesen, meg kell oldani. Nem tűrhetjük — mondja —, hogy minden sét évtizedben a zsidókérdésből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak! az országra másszor pedig bizonyos külföldi irányzatnak hódolva keznljön veszélybe - rádióion áll Magyarország rendje ési békéje. „Tagadom a vér misztériumát“ Ezután a fajiság kérdésével foglalkozott Kijelenti hogy igenis vannak fajok, de tagadja, nem tartja tudományosan megalapozottnak a fajoknak olyan felosztását amelynek alapján magasabb rendű értékes fajok és alacsonyabbrendű silány fajok vannak. Az Úristen egyáltalánosságban elfogadja ugyan a törvényjavaslatot, de bizonyos elvi- és részletkérdésekben súlyos aggodalmak vannak. Főleg azt kifogásolja bor a javaslat nem disztingvál zsidók között, nem tesz különbséget érdemesek és érdemidelenek között. Az olasz törvény sok-’ km! helyesebb után jár. Az első feladat tett volnaa bevándorlás eltiltása. Ezt a javasllat elmulasztja. Védekezni kell nemcsak a zsiidók. A hadiárvák ügye A zsidókérdés és a Felvidék Eckhardt Tibor beszéde Védekezni kell a bevándorlás ellen ARA GI ILLEK