Szabadság, 1901 (10. évfolyam, 1-105. szám)

1901-05-18 / 40. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Széchenyi-utcza 34-ik szám. SZELÉNYI és TÁRSA nyomdája. A lap megjelen minden szerdán és szombaton. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: RUTTKAY MENYHÉRT. Helyettes szerkesztő: BUDAI JÓZSEF. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Negyedévre 2’50 kor Egyes szám ára 14 fill. X. évfolyam. 40. sz. Miskolcz, 1901. Szombat, május 18. SZABADSÁG A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCZAS PÁRT KÖZLÖNYE. A „Turul“ czipői. Az a mozgalom, mely a magyar gyártmányok pártolása érdekében országszerte megindult, alapjában senkinek sem használt, csak az osztrák iparnak és a jelszavakat kihasználó, okos kereskedőknek. A honi iparpártolás kivetett horgán sokan fenakadtak, ami nem csoda, mert hiszen a jó szándékú közönség semminemű támogatásban nem részesült a tekintetben, hogy a honi árut az idegentől valami módon megkülönböztethesse. A marosvásárhelyi iparkamarának azt a talpraesett indítványát, hogy valamennyi honi gyártmányt el kell látni a „Hazai ipar“ jelzővel, a miskolczi iparkamara kivételével, mely e hazafias és okos indítványt érthetetlen közönynyel egyszerűen elvetette, az ország többi iparkamarái elfogadták, sőt az országgyűlésen a miniszternek is figyelmébejánlották. A jó gondolatot nem valósították meg, az országos védjegy még mindig a jövő zenéje, pedig ezzel az egy intézkedéssel alaposan be lehetett volna vágni az útját egyszer s mindenkorra valamennyi szédelgésnek. Ki ellenőrzi és ki bünteti nálunk az olyan gyárost, iparost avagy kereskedőt, ki a honi gyártmány hangzatos czimével űzi szédelgéseit ? Senki. Teljesen ki van szolgáltatva az egész nagy jelentőségű mozgalom egyes emberek megtévesztő kapzsiságának. Rész következményei ennek bizonyára nem maradnak el. Ugyanis a közönség látva a küzdelem meddőségét, látva, hogy nemes buzgalmát a hazafiság jelszavában utazó szédelgők ezerféleképen megtévesztik, lassanként megint visszaesik abba a közönybe, melyből a mi igazi keleti fajunkat olyan nehezen lehet életre, tevékenységre felrázni. Ez indította a nem nagy számú iparvédő egyletek egyik legagilisabbikát, a zalaegerszegit arra az elhatározásra, hogy a honi ipar védelmét a szövetkezeti eszme kapcsában valósítsa meg. Nevezett egylet ugyanis fogyasztási szövetkezetével kapcsolatban fióküzletet alapított a magyar gyártmányok forgalomba hozatalára, hogy az áruk eredetét ezzel ellenőrizhesse. Ha a honi árukkal való gyalázatos szédelgés tovább tart, s ha Hegedűs miniszter az általános védjegy használatát el nem rendeli, az iparpártolás barátai számára nem marad semmi más hátra, mint a szombathelyi radikális példának a követése. Iparpártoló egyleteknek megalakulása már csak azért is fontos, hogy a szédelgést figyelemmel kísérhessük. Mert ez a szédelgés ma már nem szórványos, de nagyon sok térre kiterjed. Hogy mást ne is említsek, a gyufagyártás terén is szép eredménynyel folytatják egyes úgynevezett gyufagyárak. Pl. a „Tanítók háza“ gyufája külső borítéka alatt ott láttam az eredeti felírást, a „Germániát“, melyre ráhúzták a magyar humbugot a magyar czímmel. Sic itur ad astra ! Vakulj bolond magyar, gondolja magában az osztrák, tied a hűhóval járó üres jelszó, enyém a haszon. Kik figyelemmel kisérik a mi iparunk kínos vergődését, azok tisztán látják, hogy a közös vámterület alapján ipart teremtenünk nem sikerül. Alert ha ipari elmaradottságunkban nem is állanánk szemben egy megizmosodott tőkegazdag ellenféllel, akkor is lefőzne bennünket a szédelgés, melyben igazán nem tudunk versenyre kelni az osztrákkal és a hazában lévő nagyszámú szövetségeseivel, a külföldi gyártmányokat becsempésző közvetítő dugárusokkal. Lám a jó „Turul“-lal is milyen alaposan felsült a magyar közönség. Alig kezdi meg pályafutását, máris saját kezével teszi tönkre azt a megbízhatóságot, melyre minden új vállalatnak szüksége van. Mi ezt kérdjük Frankel Alfréd úrtól : mi czélja volt a „Turul“ czégtáblák kitűzésének „Turul“ gyártmány nélkül? A bolond is láthatja, hogy a mödlingeni gyártmány portálása volt a czél, magyar czégér alatt. Már most az országos skandalum megtörtént, ami bátran elkerülhető lett volna, ha „Turul“ czipők és czégfeliratok egyidejűleg jönnek forgalomba. Az ám! csakhogy a szegedi szemes újságírók azt is kikutatták, hogy Frankel Alfréd mödlingeni czipőgyáros a bécsi kamaránál 1900. évi június 12-én d. e. 9 óra 12 perczkor 12746. szám alatt a „Turul“ védjegyet bejegyeztette. Ne is nézzük már most, hogy a mödlingeni czipők madarát mindenki összetévesztheti a „Turul“ madárral; ejtsük el teljesen a két védjegy hasonlóságán történhető megtévesztést. Kérdezzük csak ezt, ha visszaélni nem akartak a mi jóhiszeműségünkkel, miért jegyeztették be Bécsben a „Turul“ védjegyet ? Avagy talán Ausztriát akarják elárasztani a Temesvárott készült czipőkkel ? Hiába minden tagadás, itt visszaélést akartak elkövetni, s hogy ez meg nem történhetett és évek hosszú során át háborítatlanul nem folytathatták, ebben igazán nagy érdeme van a szegedi újságírók hazafias éberségének. Ha már felfedeztük a „Turul“ szédelgési szándékát, legalább gondoskodni kell arról, hogy jövőre be legyen vágva az útja a közönség és a magyar érdekek újabb becsapásának. E czélból mi a következő indítványokat ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. A „Turul“ cégtáblák a temesvári czipőgyár áruinak forgalomba hozataláig eltiltandók. Követelje a magyar kormány, hogy a „Turul“ védjegyet csakis magyar árukra alkalmazzák. Tekintettel az osztrák és magyar védjegy nagy hasonlóságára, ez a védjegyváltoztatás annál jogosabban megkövetelhető, mert a temesvári gyár nemcsak a hazai piacra, de kivitelre is dolgozik. Gondoskodni kell tehát jó előre arról, hogy ne csak a hazában, de külföldön se téveszthessék össze a két gyártmányt egymással. Minthogy a „Turul“ cég elárusítói nemcsak hazai árukat hoznak forgalomba, hanem külföldről hozatott gummi és at Lipunk mai száma 10 oldalra terjed. A közelgő idényre óriási nagy választékban szolgálhatok mindennemű futó és szalonszőnyegeket Manilla, Tapestry, Brüssler, Axminster, Argaman, Velvet és Smyrna minőségekben, valamint úgymint gyapjú bouret, selyem damaszt, gobelin, moced, dogestan stb. minőségeket, — úgyszintén csipke, tüll, gobelin gyapjú és selyem függönyöket és ágytakarókat rendkívül olcsó szabott árakban. ROSENBERGE GYULA szőnyeg- és kelengye-áruháza IVjlSKOLGZQW, a szinház-épületiheg.