Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)

II. Baranya megye területének és közigazgatási beosztásának változásai

erdőterület neve is. Follajtár az elpusztult falvakat összeveti a vármegye 1941. évi területével, megállapítva, hogy e területen 283 falu pusztult el. Hivatkozik a Ferdinánd király által 1542-ben elrendelt összeírására, mely a vármegye 3 járására terjedt ki, mert a Dárda-Baranyavár-Mohács-Szekcső útvonalán fekvő falvak már török kézen voltak, így a felvett regestrum csak 279 olyan községre terjedt ki, amelyek a régebbi jegyzékekben is előfordultak, népességük azonban rendkívül megcsappant, úgy, hogy egy-egy községben alig volt 10-15 ház, ezek közül is sok nem fizetett szegénysége miatt. Ennél is megrendítőbb az a kép, amelyet Verancsics Antal in partibus infidelium pécsi püspök ír le a vármegye helyzetéről, amikor 1553-ban egy követség élén a Dunán Konstantinápolyba utaztában érintette Baranyát: „... Jó Isten, a legjobb, s legtermékenyebb földnek mily szomorú képe tárul a szemlélő elé, mily elhagyott itt minden: a földet s szőlőket a dudva benőtte, nagy területen is ritka a földműves, ritka a barom, mindenütt elhagyatottság tátong... Hajósunk, egy rác ember mondja, hogy a birodalom elfoglalása előtt egy faluban több ember lakott, mint most harmincban. Mit mondjunk hát a teljesen elpusztult falvakról, melyeknek még a neve is elveszett?” Baranya vármegye a török támadás elleni küzdelemben nevezetes nem csak a magyar de az európai történelemben is. 1526-ban Mohácsnál a török 300 ezer fős hadsereggel támadt a mintegy 30 ezer fős magyar hadseregre. Sátorhelyen elhelyezett tájékoztató 25 ezer főben jelöli meg az elesettek számát. Elesett 7 magyar főpap, 28 zászlós 500 főnemes, közel 10 ezer katona. Meghalt II. Lajos király is, a csatában 300 pécsi diák is részt vett, valamennyien elestek. Egy golyó eltalálta Szulejmán szultánt is. A felvonuló török hadsereg nyomában ijesztő méretekben pusztultak a falvak. A török félmilliónál több embert hurcolt el Magyarországról. 1657/58-ban Erdélyből 95 ezer rabszolgát vitt el, 1663-ban az eszéki hídon százezer foglyot hajtottak át.15 1683-ban Bécs ostroma miatt Baranyában 6 ezer katona állomásozott. Ez az ostrom és a vele járó beszállásolás megyénkre azzal a következménnyel járt, hogy az átvonuló és megszálló seregek 46 falut tettek pusztává.16 A Verancsics által sokat idézett szomorú kép után 1554-től a török kincstári defterek alapján már biztatóbb kép alakul ki a baranya megyei falvakról Számukat Káldy Nagy Gyula munkája alapján 900-ra becsülhetjük. A török megszállás utáni évtizedekben a falvak lakosságának a csökkenése megszűnt. A török hódítók igyekeztek a lakosságot maradásra bírni, hogy ily módon adófizetésre, a csapatok ellátásához szükséges élelem megteremtésére lehetőséget biztosítsanak. Arra is van adatunk a török források alapján, hogy a lakosság elszegényedésével párhuzamosan csökkentették a töröknek fizetendő adót. Káldy Nagy Gyula a Az adófizetők száma az 1554—1582 közötti török összeírások tükrében Település 1554 1571 1582 Nemzetiség (ma magyar­us délszláv) Drávaszabolcs­ 11 14 m. Egyházaskozár 12 17 m. Drávapalkonya 22 38 36 m. Egyházasharaszti 15 30 m. Lovászhetény 24 35 m. Szentmárton (Vaska) 25 40 41 m.d. Harkány 40 47 m. Endrőc 15 27 28 m. Nagyharsány 30 125 120 m. Siklósnagyfalu 41 81 73 m Kisdobsza 13 41­ m. Hóból 6 16 m. Málom 20 44 m. Velény 13 30 m. 15 Acsády Ignác: Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Bp., 1886. 16 OL.: Urbaria et Conscriptiones (II et C) F. 57 Nr. 47., 1688.

Next