Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)
II. Baranya megye területének és közigazgatási beosztásának változásai
Hörnyék hozzácsatolásával; Sellye újból 1997-ben; Szigetvár újból 1966-ban, Becefa, Zsibót községek hozzácsatolásával (1966-1992 között Hóból is területéhez tartozott); Szentlőrinc 1996-ban; Villány 2000-ben Virágos község hozzácsatolásával lett város. 4. A községek 1715-től vannak megbízhatóbb adataink a települések számáról. Mohács előtt 500 és 900 közötti településsel számolnak a történeti kútfők. Meg kell jegyeznünk, hogy a falu, a pagus, praedium, a villa, a terra, a diverticulum értelmezése szerinti besorolás az összeírón és az adott időszak békésebb, vagy háborús viszonyain múlott. Györffy György 1241 előtt 500 településsel számol.2 Szabó István 1494-1495-re 909-re teszi a helységek számát.3 Follajtár Ernő 287 elpusztult és áttelepült helységet ír a török idők alatt.4 Az 1696. évi összeírás 273 lakott helység családfőiről, gyermeklétszámáról és az adózó családfők gazdasági viszonyairól nyújt információkat. Ehhez hozzáadva Fullajtár Ernő által közölt 287 faluszámot, úgy becsülhetjük, hogy a török invázió előtt mintegy 560-600 helysége lehetett az akkori Baranya megyének. A Szabó István által 900-ra becsült helységszámnál tehát lényegesen kisebbre, a Györffy György által becsült faluszámhoz közel eső értéket valószínűsítünk. 1715-től Acsády Ignác, majd az úrbérrendezés, végül a Lexicon Locorum és az 1785-1787. évi népszámlálás igazít el bennünket. Acsády 1715-ben 259, 1720-ben 269 helységet és 4 várost és 50 pusztát jelöl. Az úrbérrendezéskor 323-330 lakott helység adatát sorolták fel, megjegyezve, hogy néhány helységre nem készült úrbéri összeírás. A század végére a Lexicon Locorum 351 lakott települést tüntet fel, 1720-hoz képest 21 elhagyott falu népesült be, a falvakba visszatértek egykori lakói és a telepítés következtében közel 100 helység benépesítése következett be. A falvak túlnyomó többsége még mindig apró: 10-15 család lakott bennük. Ez a XVIII. század során kialakult apró, intézmény nélküli falu, amely a század végétől számszerűségét tekintve már lényeges változást nem mutat. Nagy Lajos és Fényes Elek 339 falut , szabad királyi várost, 11 mezővárost és 40 pusztát sorol fel. Összefoglaló tábla Év Város Rt. és nk. Falu község Lakotthely Összes település 17155 259 50 314 17205 2699 283 17668 322 330 17738 343 351 1828 12 343 145 500 1836 12 (1 kv., 11 mv.) 339 40 391 18737 35 ök., 84 tsk. 438 569 1895 77 (9nk) 303 380 19105 325 330 1933 2 (1 tj., 1 mv.) 73 (12nk) 298 373 1941 2 (1 tj., 1 mv.) 83 (24nk) 312 397 1949 2 (1 mv., 1 tj.) 72 (14nk) 285 359 1950 2 (1 mjv., 1 jv.) 232 ök., 44 ktk. 278 1956 10 (1 mv., 9 jv.) 275 ök., 96 ktk. 381 1985 5 (1 mjv., 4 v.) 66 nk. 11 ök., 214 ktk. 296 1995 7 (1 mjv., 6 v.) 9 nk 285 301 Jelmagyarázat: kj-körjegyzőség, kv- királyi város, mjv-megyei jogú város, jv-járási jogú város, tj- törvényhatósági jogú város; nk: nagyközség; ök-önálló község, ktk-közös tanácsú község, tsk-társközség. 2 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. kötet, 263. oldal. Akadémiai Kiadó, Bp., 1987. 3 Szabó István: Magyarország népessége 1330 és 1526-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája Szerk: Kovacsics József, Bp., 1963., 63. old. Follajtár Ernő: Baranya megye eltűnt helységei. Pécs, 1942.