Mohács és Vidéke, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
V. évfolyam. 41. szám. Mohács, 1386. október 10-én. Szerkesztősed : Hová « lap szellemi részét illető közleményekben 11 emlék • Qéiuet-utua •*/ . Kéziratok vi*»«/-» nem küldetnek. / 74 Kiadó hivatal : Előfizetés: Kjrész évre 4, félévre 2, nerry dévin I fit I egyes szám 10 ki* IC yen példányok blandl .Iónon kön y vnyom d áj á li* n biplioték. Hirdetések ára : Iimm.Íimth petit mir egyszeri megjelenéséértf* kr., Iiáromszori 4, ti.szeriért 3 kr. fizetendő. Bélyegdij külön 30 kr. A iiitter egy petit sora 10 kr. Iákr.v Herá » U| »mejfrendelések és Iliideté.-.ek küldendők: Blanull János könyvnyomdájában. A nőnevelés. Az állam alapját a család képezi; a milyen az államban a családok többségének élete, olyan lesz az állam. Törökország pusztulását még e század elején ez alapon jósolta meg egy jeles állambölcs, mert ott a soknejűség folytán nem lévén családi élete az állampolgárnak, az állam fenn nem állhat. Amit a család viszonyáról az államhoz elmondhatunk, ugyanazt állíthatjuk teljes joggal a nőről a családban. Amilyen a nő, olyan a családi élet. Nem puszta bohózat a „keresd az asszonyt“ szárnyra kapott példaszó. Az asszony ha édessé teendi az otthont, a férj nem fog a korcsmában dőzsölni. Az asszony ha nyájas, engedélyes és elismerő szavak kíséretében gyengéden törli le a bibliai mondás szerint a kenyérkeresésben kifáradt férj arcáról a verejtéket, el fogja feledtetni a fáradalmak gyötrelmeit s kedvet fog ébreszteni benne az uj munkához.. Az asszony ha angyali türelemhez hasonló megadással veszi a férjnek az élet heves küzdelme folytán túlizgatott idegrendszerének talán kissé nyersebb kifejezését, balzsamot fog nyújtani a küzdelem heve marta sebekre. Az asszony neveli a gyermekeket, ő oltja azok lelkébe a haza és emberek iránti szeretetet, ő oltja be s ápolja a valláserkölcsi érzelmeket az ezekre legfogékonyabb zsenge gyermeki lélekbe. Hol van még a háziasszony oly sokoldalú tisztje? Az ételek megválasztása s ízletes elkészítése, vagy a mosás és fehérnemű, a háznak takarékos s takaros rendbentartása körül ? Itt csak azon feladatokat soroltuk fel, melyek okvetlenül minden háziasszonyra várnak s már is láthatjuk, mily sokoldalú a kötelesség, mely minden a pártát főkötővel felcserélő leányra nehezedik. A férfinak jövő hivatásához már a törvény vagy szokás szabja meg a nevelés mikéntjét, míg a nő sokoldalú feladatéhoz képest a nevelés úgyszólván semmi. Mert állami s társadalmi létünk egyik sarkalatos tényezőjeként éppen a nő helyes nevelését tekintjük, megkísértjük ebbeli nézeteink kifejezését, anélkül, hogy csakatatlanságot tulajdonítanánk ezeknek. A mily nehezek és sokoldalúak a kötelezettségek, melyek a már felnevelt nőre várnak, és oly nehéz azon elvek megállapítása, melyek szerint a nő helyetlen volna e kötelezettségekre előkészítve, nevelve. Minden félreértés kikerülése végett kijelentjük jó eleve, miszerint mi a nő legnemesebb és legszebb hivatásának tartjuk a családanya szerepét. Ellenségei vagyunk e szerint minden néven nevezendő nő-emancipációnak, a nélkül azonban, hogy megtagadnák a nőtől a jogot, egy különben eddig férfiak által űzött foglalkozáshoz a képesség megszerzésére az esetben, ha bármily véletlen szerencsétlenség által elvonatnék sajátos hivatásától , a családanya szerepétől. A fentiek szerint a női élet kötelességei különösen az erkölcsi, a lelki élet körül forognak s ebből következik, hogy a nő nevelése is elsősorban annak lelki tulajdonságainak kiképzését kell, hogy szem előtt tartsa. Ne abban keressük tehát a nőnevelés netovábbját, hogy a tudás és tudomány halmazát vetessük fel a nővé rendelt gyermekekkel, hanem helyezzük a súlyt a tudás mikéntjére ; ne azt keressük a nőben menynyit tud, hanem, hogy a megtanult menynyire hatott lelki életének nemesítésére. Még ez is csak tág fogalom, mit itt adtunk, s ezért határozottabban úgy fejezzük ki nézetünket : a nő annyit tudjon, mint a mennyi jövő hivatásának betöltésére elegendő s a sokkal több ép oly káros lesz reá, mint a sokkal kevesebb. J. (Vége köv.) TÁBOR. Nyírfa lombok. I. Elvegyülve a világ nagy zajába Csendes magányban töltöm életemet. Messze szállott lelkemnek büszke álma, Utam sivár pusztaságon vezet. Csalfa álom az élet, semmi más .... Titkon ölő bús őszi hervadás. Titkon öl a bú, melyet lelkem ápol Ajkam dalában lelkem fájva száll. Hivólag int felém a mult a távol Emlékeim fellobbanásinál. Lelkem megújul, lelkem újra él Lezajlott múltam szemlélésinél. Kertem virági rég elhervadának, Keblem kietlen mint bús őszi táj, Lombjai közt a piros rózsafának Nem zeng szerelmet többé a madár, A pezsgő élet elvirulva itt Megölve lelkem büszke álmait 1 II. Oly szép a szivárvány Csillagok hullása, De sokkal szebb feleségem Szeme ragyogása. Szép a piros hajnal S hálója nyári éjnek . . . De sokkal szebb feleségem Ajakán az ének. Oly szép a villámlás A beborult égen; De sokkal szebb mindezeknél Az én feleségem! III. Elvirult a piros akác virága, Szerettelek téged — de hát hiába! . . . Másnak adtad oda csalfa lelkedet. Bizony bizony egy leánynak Hinni soha nem lehet. Kipiroslott keleten az ég bóltja, Hogy láttalak bizony-bizony rég volt a . . . Rég nem láttam mosolyogni kis szádat, Pedig hajdan hajdanában Annyit jártam utánnad. Zeng a madár bánatában az ágon, Rád gondolva szebb, édesebb az álom S boldogságban úszni érzem lelkemet . * . Bár megcsaltál — elfeledni Téged soha nem leheti (Jármi.) Kosa Ede: A kolera. Nagyon szerettük volna e rovatunkat már teljesen mellőzni , de a legjobb akarat mellett sem tehettük ezt, mert nagy szükségét látjuk annak, hogy olvasóinkat ezen rovatbeli közleményeink által mintegy erőnek erejével figyelmeztessük a hatóság által a kolera elleni óvintézkedések tárgyában kiadott rendeletek teljesítésére és életrendi szabályok megtartására. Mert habár igaz, hogy a fővárosban a koleraesetek keveskedése azt jelenti, hogy ott a kolera szünőfélben van, a veszély még nem tekintheti kisebbnek, mint azelőtt. Ezt mutatja nemcsak azon körülmény, hogy Szegeden is a kolera ütött ki a lefolyt hét elején, hanem az is, hogy a fekete rém ismét vármegyénk területére lépett. Ugyanis, mint Baináról értesítenek minket, ott f. hó - án két koleraeset merült fel; a ragály Knoll Boldizsárnén és Czindery Györgyön, batinai lakosokon ütött ki, kik mindketten aznap meg is haltak. Annál szomorúabb ez a két koleraeset, mert a kolerába esett két egyén nem idegenek, kik talán máshonnan hozták magukkal a ragályt, hanem benszülöttek s mint ilyenek kapták meg a betegséget. Kívánatos tehát, hogy megyénk összes hatóságai a legnagyobb erélyt fejtsék ki a szükséges óvintézkedések végrehajtásában. Statisztikai adatok a baranyamegyei községi és körjegyzőségekről. A baranyamegyei községi és körjegyzők egylete a minap statisztikai adatok gyűjteményét állította össze, melyek vármegyénk községi és körjegyzőire vonatkoznak. Ezen gyűjtemény a többi között tartalmazza az egyes községi és körjegyzőségek elnevezését, székhelyeit, a jegyzőknek s az egyes jegyzőségekhez tartozó községek neveit; továbbá az Cseley Jenő barátom házassága. Hymen szeszélyes egy isten. Hány fiatal pár volt kénytelen — sokszor évekig tartó — szerelmi frigyét a körülmények kényszerítő hatalmánál, akarom mondani Hymen isten könyörtelenségénél fogva felbontani, a nélkül, hogy — ami után oly sóvárgón vágyódtak — a házasság boldogító révébe evezhettek volna; mig ismét mennyi oly férfit és nőt, ki azelőtt soha sem látta egymást, véletlen találkozásuk után egykét béke kötött, össze a szeszélyes Hymen a házasság rózsaláncaival . ! Általában a véletlennek nagy szerep jut a házasságok létrejötte körül és nem ritkán furcsa módon ismerkednek meg egymással azok, kikből aztán férj és feleség lesz. Ezen módok közül mégis egyike a legkülönösebbeknek az, amely által az én szeretetre méltó Cseley Jenő barátom — egy budapesti 26 éves, és végtelenül jószívű fiatalember — jutott a feleségéhez. Ezen „miként“ megérdemli, hogy elbeszéljem. Cseley barátom a délelőtti órákban elmegy az Andrássy-útra, hogy az ott sétáló női szépségekben gyönyörködjék. Ekkor egyszerre eszébe jut, hogy még nem olvasta el a „Budapesti Hirlap“-ot; bemegy egy cukrászdába és a vele ismerős cukrászleánytól kéri a hirlapot; aztán még vizet és abszintet rendelve, elmélyed az olvasásba ; később süteményt is adatott magának. Eszik, iszik s jól érzi magát. Miután a napilapnak mind a 16 oldalát már elolvasta, zse*