Mohács és Vidéke, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-03 / 1. szám

evékenysége, bölcs rendelkezései Baranyavár­­megye nagybirtokosainak : Merczy gróf tábor­nagynak, Battyány Ádám horvátországi bánnak, Csáky Imre és Nesselrode Ferenc grófok és pé­csi püspököknek vonzó például szolgált. — Eugen halála után a helyes uradalom a kir. fis­­kusra szállván, azt­ Mária Terézia 1748 ban édes­anyjának, Erzsébetnek adományozta. Így került az a cs. és kir. család birtokába. Több év lefo­lyása után Mária Terézia a helyei uradalmat 1 200,000 írtért Albert szász-tescheni hercegnek és nejének, Krisztina főhercegnőnek adta el. Ezekről származott Károly főhercegre, az asperni hősre, ettől fiára, Albrecht főhercegre, a máig is élő kusztorzai győzőre, ki alatt gazdatisztjei k­ere szakértelme s ügybuzgó tevékenysége által az uradalomban világhírű minta­gazdaság fej­lődött. — Mohácsi iparosok és kereskedők kere­seti adója. A járási főszolgabíró kimutatása sze­rint Mohácson, mint a mohácsi járás területén fennálló első fokú ipar hatóság székhelyén volt 1891. év végén 371 iparos és 82 kereskedő, kik összesen 7664 frt 18 kr kereseti adót fizet­nek, melyből az iparosokra 4104 frt 72 kr. esik ; még pedig 3-an fizetnek 3 írton alul, 136-an 3 írttól 5 írtig, 104-en 5—10 írtig, 74-en 10—20 írtig, 46 an 20—50 írtig, 7-en 50—100 írtig és 1 fizet 100 írton felül kereseti adót. A 82 ke­reskedő kereseti adója 3559 frt 46 kr., melyből 10-en 5—10 írtig, 17 en 10—20 írtig, 33-an 20—50 frtig, 15-en 50—100 frtig és 7-en 100 frton felül fizetnek kereseti adót. — A múlt (1890-ik) évben az iparosok száma egygyel ke­vesebb, a kereskedőké pedig öttel több volt és összes kereseti adójuk 128 frt 95 krral többet tett ki, mint az idén. — Bíróválasztások: December hó 29 én Baaron A­u­t­h Andrást, 30 ám­ pedig Babarcon K­r­e­m­e­r Antalt, Pócsán M­a­m­m­e­r Jánost és Rác-Töttösön K­o­v­j­a­n­i­t­s Milánt válasz­tották meg községi birákká. — Szivárvány, villámlás és dörgés de­cember végén. Az elmúlt hét ritka szeszélyes időjárással köszöntött be. A karácsonyi kemény hideget vasárnap enyhe idő váltotta fel, melyet hétfőn esőzés követelt , e nap délutánján pedig gyönyörű szivárvány volt látható. Rákövetkező éjjel aztán gyakori villámlás és erős dörgéstől kísért nagy záporeső riasztotta fel az alvókat. — Öngyilkosság. Hétfőn a délelőtti órák­ban a mohácsi szőlőhegyen egy nyílt pajta ge­rendáján egy fér­fit felakasztva találtak. Az eset a járási főszolgabírónak feljelentetvén, ez dr. Serli Sándor járásorvost bízta meg az orvosrend­­őri vizsgálat eszközlésével. E vizsgálat alkalmá­val a járásorvos megállapította, hogy az illető egyén — ki a nála talált cselédkönyv szerint 1849. évben Alsó Nyéken született s kinek neve Makay János — önmaga akasztotta fel magát, a mely feltevést még megerősíti az a körülmény, hogy többek elbeszélése szerint egy gyermek látta, midőn az illető a pajtán kívül egy fán kísérlette meg az elakasztást, de az e célra hasz­nált zsineg elszakadt. Sőt a pajta gerendáján is találtak hasonló zsineget, a­miből azt lehet kö­vetkeztetni, hogy a pajtában is így járt először és csak, midőn a sálját használta hurok gya­nánt, sikerült öngyilkossági szándékának végre­hajtása. — Fedeztetési állomások lettek 1892. évre járásunkban a következő községek: Dályok 3 ménnél,Duna Szekcső 2 ménnel és Német Boly 4 ménnel. És mégis az udvari haditanács nem rettent vissza a győzelem után intrigyát szőni ellene. Rászalták a zentai csatát és személyes ellensége­i Schilk József Lipót gróf megjelent Eugennél, s a haditanács nevében elkérte kardját; ő moso­lyogva nyújtotta azt át: „még gőzöl róla — úgymond — az ellenség vére, add át császárom­nak azon biztosításommal, hogy azt az ő szolgála­tára ismét felköthessem.“ Szerencsére Lipót császár és király igazságszeretete megmentette a törté­nelmet egy szönnyfolttól, mert azt mondta: „Mentsen Isten, hogy én a hőst, kinek karjai által engem Isten a legdicsőbb győzelemre mél­tatott, bárkinek birószéke elé állíttassam.“ Ba­logh megbízható adatok nyomán bebizonyítja, hogy e körülmények nem koholmányok, mint né­mely történész hiszi. Eugen I. Lipóton kívül I. József és III. Ká­roly magyar királyok alatt is szolgált. Kiváló érdeme a szavoyai hercegnek, hogy I. Józsefet engedékenységre bírta és kibékítette II. Rákóczyval és a felkelőkkel s igy megszün­tette a polgárháborút. Némelyek azt hiszik, hogy Eugen Slavonia és a bánság 1718-iki visszakap­csolása kérdésében a magyar közjoggal ellenkező tanácsot adott a koronának. Ha ez csakugyan igaz volna is, Eugent mentik állása, az akkori politikai viszonyok és ama körülmény, hogy nem ismerte eléggé hazánk közjogát. Kitűnő része volt a hercegnek, úgyszólván az ő érdeme egyedül az 1699. évi január­­26-án létrejött karlovici béke. Ha ezen és a zentai csa­tán kívül más érdeme nem is volna, Magyar- Báli selyemszöveteket 60 krtól 6 frt 35 kiig­méterjét — (körölbelül 300 különféle szik­- és mintában) — szétküld ruhák­ és darabonként bér- és vám­mentesen G. Henneberg gyártelep« [cs. és kir. udv. szállító] Zürich-ben. Minták postafordultával. Levelek portája 10 kr. Irodalom és művészet. A „Magyar Újság“ cím alatt új politikai és közgazdasági napilap indult meg Budapesten. Szerkesztője és tulajdonosa dr. F­e­n­y­v­e­s­s­y Ferenc országgyűlési képviselő. Programja: ha­zánk szabadelvű intézményei megerősítése és ugyanezen irányban való fejlesztése. Ebből az elvből önként folynak a programra többi pontjai. A törvényhozás terén: a parlamen­­tarizmus teljes érvényre jutása, kezdve a válasz­tások tisztaságától egészen addig, hogy az ez alapon alakult, parlamenti többség alkotmányos akarata, felülről vagy alulról jövő bármiféle aka­dályozással szemben döntő erővel bírjon. A köz­­igazgatás terén: a magyar állam meg­erősödése, az állami pártatlan akarat valóságos érvényesülésének biztosítása. Híve a lap a köz­igazgatási szervezet államosításának, de másfelől hatni fog, oly irányban, hogy a merev közpon­tosítás mellőzésével a célszerűen alkalmazott de­centralizáció elve érvényesüljön, hogy a törvény­­hatóságok, de főleg községek önkormányzati köre egyrészről tagíttassék, másrészről szabadabb feltételekhez fizessék , hogy az állam tisztvise­lői a kormány önkénye ellenében szolgálati sza­bályzattal és a független fegyelmi bíróságot szervező, a tisztviselő jogait a fegyelmi eljárás minden stádiumában megóvó fegyelmi törvény­nyel biztosíttassanak ; — végre, hogy a közigaz­gatás terén felmerülő jog- és érdekviták a köz­igazgatási bíráskodás hatáskörébe utaltatván, a legfőbb fokú közigazgatási biróság a birói füg­getlenség minden attribitumával ruháztassék fel. A közoktatásügyi politikát különös figyelemben kívánja a lap részeszíteni s elő fog mozdítani minden oly reform-mozgalmat, mely a magyar szellemű tudományosság és nemzeti köz­műveltség emelését célozza, európainak és ma­gyarnak kell lennie kultúrpolitikánknak. A­z egyházi és vallási kérdésekben az ösz­­szes egyházak törvényileg biztosított jogainak épségben tartását kívánja. A párbér, a kongrua és a kegyuraság intézményeit reformálni kívánja. Keres­k­e­d­e­l­m­i politikánkban a szabad kereskedelmi és forgalmi irány hive a lap. A f­ödmln­velési és ipar­politikai kérdéseknek a köz­­gazdasági belterjes fejlesztesetése és a hazai ipar emelése és terjesztése szempontjából egybehangzó megoldását. Szóval a közgazdasági érdekeinket érintő összes ügyeinknek szabadelvű irányban való megoldása képezi programmja egyik lénye­ges pontját. Az igazságügy terén sürgetni fogja a bírói szervezet fokozatos kiépítését és annak oly átalakítását, mely az el­járási reformok életbeléptetését lehetővé teszi és egyúttal a bírák és bírósági személyzet anyagi helyzetét javítván, azok fü­ggetlenségét fokozza. Sürgetni fogja a polgári peres eljárás reform­ját, még­pedig a szóbeli­ég és közvetlenség el­veinek alapul vétele mellett, de akkér, a­mint ezt a hazai viszonyok megkívánják , a magánjogi törvénykönyvnek megalkotását. A jogi alkotás terén szakítani kíván az elmúlt évtizedek jogi politikájával, a­mely abban állott, hogy idegen törvényeket szó szerint ültettek át. Követelni fogja, hogy a közel­jövő nagy alkotásai nemzeti jelleggel bírjanak, az állami életbe szervesen be­illesztessenek és a nemzeti jogérzet alapjává vál­janak. A felmivelésü­gy körébe átutalt vízszabályozás kérdéseiben sürgetni fogja folyó­ink szabályozásánál egy egységes rendszer meg­állapítását és annak szigorú megoldását. A l­ó- és állattenyésztés terén ezen intéz­mények továbbfejlesztését kívánatosnak tartja. Ez­enkívül kiváló súlyt helyez az apróbb terme­lési ágak ápolására s újak teremtésére, különös tekintettel a szegényebb néposztály megélhetésé­nek megkönyebbítésére. Végre sürgetni fogja az annyira szükséges mezőrendőri törvény megalko­tását. A pénzügyek terén támogatni fog minden törekvést, mely az államháztartás egyen­súlyának fentartására és szilárdítására irányul. Sürgetni fogja az adók egyenletes és arányos fel­osztását, különösen pénzrends/z erünknek, a valu­tának az arany alapján keresztül viendő állandó és immár elodázhatlanná vált rendezését, a re­gálé sérelmes egyedárusági értékesítésének, a monopóliumnak megszüntetését. Hitelrendszerünk fejlődését figyelemmel kíséri. Közreműködni kíván a magyar pénzpiac fü­ggetleníté­sében, hogy az jelentőségéhez mérten érvényesüljön az európai piacok sorában. Támogatni fogja a magyar föld­­mivelésnek, az ipar és kereskedelemnek gyors, könnyű és olcsó hitelt kérő igényeit. Horvát­ország irányában a testvéri érzületet ápolni fogja és Horvátország autonóm jogait és politi­kai nemzeti jellegét tiszteletben tartandja. (Az előfizetési feltételeket I. mai számunk hirdetési rovatában.) — Keveset ígér, sokat ad. A „Képes Családi Lapok“ szerkesztősége karácso­nyi ajándékul minden előfizetőjét egy három kö­tetes díszesen kiállított regénynyel lepte meg, azt díjtalanul és bérmentve kü­ldvén meg minden előfizetőjének anélkül, hogy bármit is előre ígért volna. A regény V. Gaál Karolin ismert írónőnk­nek legkitűnőbb műve : „A mai férfiak“ címmel s a regény elolvasása után csak újabb dicséret­tel illethetjük azon érdekfeszítő és elegáns irályu művet. Amint halljuk, az 1892. évben a „Képes Családi Lapok“ szerkesztősége minden előfizető­jét egy díszes emlékkönyvvel szándékozik meg­lepni. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára negyed évre 1 frt 50 kr. s ha tekintetbe vesz­­szü­k, hogy a most jutalmul adott mű 3 forint értékű, továbbá évente a lap mellett 4 egyenkint 1 frtaértékü regény adatik mellékletül s igy a regények értéke már magába véve 7 frt s emel­lett maga a heten kint megjelenő lap ingyenes divatmellékletével oly kitűnően van szerkesztve, hogy magában is megéri a 6­ártot, akkor csak újabban s melegen ajánlhatjuk a mostani előfize­tési idény alkalmából a „Képes Családi La­­pok“-at. A kiadóhivatal Budapesten van, Nagy­­korona utca 20. sz. — Megjelent a dr. Toldy László fővárosi főlevéltárnok által most már IV. évfolyamában szerkesztett Törvényhatósági Naptár 1892 re. A nagy 4 rétű, 700 (hétszáz) sár­s nyomású lapra terjedő naptár a legkivá­­bb összes hazai naptáraink között, sőt úgy terjedelmére, mint tartalmának bőségére és megbízhatóságára — 6000 helyről vette a szerkesztő a legújabb adatokat — csinos kiállítására és hallatlanul olcsó árára nézve felülmúlja az összes külföldi naptárakat is. A szerkesztő ez új évfolyamot tetemesen bő­vítette a múlt évihez képest, annyira, hogy vetélke­dik az á­tk­os országos tiszti címtárral, sőt több száz lapra terjedő oly anyag van benne felhal­­mozva, mi sehol másutt fal nem található. Kü­lönösen ki kell emelnünk a nagyközségek és körjegyzőségek rovatát. Amellett sok száz köz­országra vonatkozó érdemeit és hasznos szerep­lését kétségbevonnunk nem lehet. Ő szerette is a magyarokat, azt állítva, hogy a magyarnak nem kerül nagy erőfeszíté­­sébe azzá lenni, a mi akar , s e vonás nemesnél és nem nemesnél közös, ő a magyart vitéz és jószivü nemzetnek ismerte, melyre az uralkodó mindenkor bizton számíthat ; és a kiket csak irigyeik kevertek az uralkodónál hű­tlenségi gya­núba. Eugent ellenségei, a többek között Tedesci, Nimptsch báró és St. Thomas őrgróf, Károly császár és királynál is hűtlenségi gyanúba akar­ták hozni, azonban Eugen rájött a dologra s a bűnösöket megbüntették. Emberszeretetét jellemzi jelmondata : „ki a legyőzötteken boszul áll, gyalázatos dolgot mű­­vel, a katonai becsületre nem méltó.“ Kitűnő itélőtehetséggel bírt, „belátott Európa történelmi és politikai fejlődésének jövőjébe; megjósolta a franciák túltengését, az orosz és porosz hatalom emelkedését, a római-német biro­dalom, Itália (a régi), valamint a hollandi re­publika és Lengyelhon felosztását, a jezsuita rend felbomlását és a pápai hatalom irányat­lását.“ XIV. Lajos így írt róla: „Eugen herceg minden uralkodó és államférfiú utolérhetlen pél­dányképe.“ A magyar nemzet Eugen kitűnő érdemeire való tekintettel és hálából az 1712-iki 130. tör­­vénycikk I. szakasza szerint : „Ennélfogva a ka­rok és rendek említett örökös herceg urat . . . (örököseit) ... az ő meghívásuk előrebocsátásá­val, az ezer aranyból álló dij lefizetése nélkül, Magyarország más egyéb igazi és kétségtelen nemeseinek sorába ülés és szavazatjoggal — lán­goló szeretettel beavatjuk.“ De végre e világtörténeti hős is jobblétre szenderült. Midőn a herceg még ravatalán fe­küdt, irta Károly császár és király Daun gróf főhadvezérének: „Eugennek tegnap bekövetke­zett halála a legnagyobb csapás, mely egész uralkodásom alatt engem ért és monarchiám né­peit.“ A világtörténele­m összhang­óan úgy ítélt fe­lette,­­ hogy az Osztrák Magyar Monarchia és a római német birodalom nagy halottjában el­vesztő legkitűnőbb hadvezérét, legjelesebb állam­férfiét, minővel fennállása óta valaha bírt, ki e második hazájának nagyobb szolgálatot tett, mint elötte, vagy utána a mai napig bár­ki más.“ A műhöz függelékül van csalódvá az 1715. évi magy. országgyűlés I. dekrétumának 130. cikke, továbbá kiegészítését képezi a könyv­nek az 1697 ik évi hadjárat és a zentai csata tervrajza. Ezzel befejeztem Balogh Károly György derék munkájának ismertetését. Tervbe vett új történelmi művéhez pedig sok kitartást és sikert kívánok, szemül meg lévén győződve, hogy ahol az előttem fekvő mű termett, onnan még sok hasznosat és szépet várhat és nyerhet történet­­irodalmunk B­e­r­e­g­­­y L­á­s­z­l­ót

Next