Mohács és Vidéke, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-03 / 1. szám
evékenysége, bölcs rendelkezései Baranyavármegye nagybirtokosainak : Merczy gróf tábornagynak, Battyány Ádám horvátországi bánnak, Csáky Imre és Nesselrode Ferenc grófok és pécsi püspököknek vonzó például szolgált. — Eugen halála után a helyes uradalom a kir. fiskusra szállván, azt Mária Terézia 1748 ban édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Így került az a cs. és kir. család birtokába. Több év lefolyása után Mária Terézia a helyei uradalmat 1 200,000 írtért Albert szász-tescheni hercegnek és nejének, Krisztina főhercegnőnek adta el. Ezekről származott Károly főhercegre, az asperni hősre, ettől fiára, Albrecht főhercegre, a máig is élő kusztorzai győzőre, ki alatt gazdatisztjei kere szakértelme s ügybuzgó tevékenysége által az uradalomban világhírű mintagazdaság fejlődött. — Mohácsi iparosok és kereskedők kereseti adója. A járási főszolgabíró kimutatása szerint Mohácson, mint a mohácsi járás területén fennálló első fokú ipar hatóság székhelyén volt 1891. év végén 371 iparos és 82 kereskedő, kik összesen 7664 frt 18 kr kereseti adót fizetnek, melyből az iparosokra 4104 frt 72 kr. esik ; még pedig 3-an fizetnek 3 írton alul, 136-an 3 írttól 5 írtig, 104-en 5—10 írtig, 74-en 10—20 írtig, 46 an 20—50 írtig, 7-en 50—100 írtig és 1 fizet 100 írton felül kereseti adót. A 82 kereskedő kereseti adója 3559 frt 46 kr., melyből 10-en 5—10 írtig, 17 en 10—20 írtig, 33-an 20—50 frtig, 15-en 50—100 frtig és 7-en 100 frton felül fizetnek kereseti adót. — A múlt (1890-ik) évben az iparosok száma egygyel kevesebb, a kereskedőké pedig öttel több volt és összes kereseti adójuk 128 frt 95 krral többet tett ki, mint az idén. — Bíróválasztások: December hó 29 én Baaron Auth Andrást, 30 ám pedig Babarcon Kremer Antalt, Pócsán Mammer Jánost és Rác-Töttösön Kovjanits Milánt választották meg községi birákká. — Szivárvány, villámlás és dörgés december végén. Az elmúlt hét ritka szeszélyes időjárással köszöntött be. A karácsonyi kemény hideget vasárnap enyhe idő váltotta fel, melyet hétfőn esőzés követelt , e nap délutánján pedig gyönyörű szivárvány volt látható. Rákövetkező éjjel aztán gyakori villámlás és erős dörgéstől kísért nagy záporeső riasztotta fel az alvókat. — Öngyilkosság. Hétfőn a délelőtti órákban a mohácsi szőlőhegyen egy nyílt pajta gerendáján egy férfit felakasztva találtak. Az eset a járási főszolgabírónak feljelentetvén, ez dr. Serli Sándor járásorvost bízta meg az orvosrendőri vizsgálat eszközlésével. E vizsgálat alkalmával a járásorvos megállapította, hogy az illető egyén — ki a nála talált cselédkönyv szerint 1849. évben Alsó Nyéken született s kinek neve Makay János — önmaga akasztotta fel magát, a mely feltevést még megerősíti az a körülmény, hogy többek elbeszélése szerint egy gyermek látta, midőn az illető a pajtán kívül egy fán kísérlette meg az elakasztást, de az e célra használt zsineg elszakadt. Sőt a pajta gerendáján is találtak hasonló zsineget, amiből azt lehet következtetni, hogy a pajtában is így járt először és csak, midőn a sálját használta hurok gyanánt, sikerült öngyilkossági szándékának végrehajtása. — Fedeztetési állomások lettek 1892. évre járásunkban a következő községek: Dályok 3 ménnél,Duna Szekcső 2 ménnel és Német Boly 4 ménnel. És mégis az udvari haditanács nem rettent vissza a győzelem után intrigyát szőni ellene. Rászalták a zentai csatát és személyes ellenségei Schilk József Lipót gróf megjelent Eugennél, s a haditanács nevében elkérte kardját; ő mosolyogva nyújtotta azt át: „még gőzöl róla — úgymond — az ellenség vére, add át császáromnak azon biztosításommal, hogy azt az ő szolgálatára ismét felköthessem.“ Szerencsére Lipót császár és király igazságszeretete megmentette a történelmet egy szönnyfolttól, mert azt mondta: „Mentsen Isten, hogy én a hőst, kinek karjai által engem Isten a legdicsőbb győzelemre méltatott, bárkinek birószéke elé állíttassam.“ Balogh megbízható adatok nyomán bebizonyítja, hogy e körülmények nem koholmányok, mint némely történész hiszi. Eugen I. Lipóton kívül I. József és III. Károly magyar királyok alatt is szolgált. Kiváló érdeme a szavoyai hercegnek, hogy I. Józsefet engedékenységre bírta és kibékítette II. Rákóczyval és a felkelőkkel s igy megszüntette a polgárháborút. Némelyek azt hiszik, hogy Eugen Slavonia és a bánság 1718-iki visszakapcsolása kérdésében a magyar közjoggal ellenkező tanácsot adott a koronának. Ha ez csakugyan igaz volna is, Eugent mentik állása, az akkori politikai viszonyok és ama körülmény, hogy nem ismerte eléggé hazánk közjogát. Kitűnő része volt a hercegnek, úgyszólván az ő érdeme egyedül az 1699. évi január26-án létrejött karlovici béke. Ha ezen és a zentai csatán kívül más érdeme nem is volna, Magyar- Báli selyemszöveteket 60 krtól 6 frt 35 kiigméterjét — (körölbelül 300 különféle szik- és mintában) — szétküld ruhák és darabonként bér- és vámmentesen G. Henneberg gyártelep« [cs. és kir. udv. szállító] Zürich-ben. Minták postafordultával. Levelek portája 10 kr. Irodalom és művészet. A „Magyar Újság“ cím alatt új politikai és közgazdasági napilap indult meg Budapesten. Szerkesztője és tulajdonosa dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő. Programja: hazánk szabadelvű intézményei megerősítése és ugyanezen irányban való fejlesztése. Ebből az elvből önként folynak a programra többi pontjai. A törvényhozás terén: a parlamentarizmus teljes érvényre jutása, kezdve a választások tisztaságától egészen addig, hogy az ez alapon alakult, parlamenti többség alkotmányos akarata, felülről vagy alulról jövő bármiféle akadályozással szemben döntő erővel bírjon. A közigazgatás terén: a magyar állam megerősödése, az állami pártatlan akarat valóságos érvényesülésének biztosítása. Híve a lap a közigazgatási szervezet államosításának, de másfelől hatni fog, oly irányban, hogy a merev központosítás mellőzésével a célszerűen alkalmazott decentralizáció elve érvényesüljön, hogy a törvényhatóságok, de főleg községek önkormányzati köre egyrészről tagíttassék, másrészről szabadabb feltételekhez fizessék , hogy az állam tisztviselői a kormány önkénye ellenében szolgálati szabályzattal és a független fegyelmi bíróságot szervező, a tisztviselő jogait a fegyelmi eljárás minden stádiumában megóvó fegyelmi törvénynyel biztosíttassanak ; — végre, hogy a közigazgatás terén felmerülő jog- és érdekviták a közigazgatási bíráskodás hatáskörébe utaltatván, a legfőbb fokú közigazgatási biróság a birói függetlenség minden attribitumával ruháztassék fel. A közoktatásügyi politikát különös figyelemben kívánja a lap részeszíteni s elő fog mozdítani minden oly reform-mozgalmat, mely a magyar szellemű tudományosság és nemzeti közműveltség emelését célozza, európainak és magyarnak kell lennie kultúrpolitikánknak. Az egyházi és vallási kérdésekben az öszszes egyházak törvényileg biztosított jogainak épségben tartását kívánja. A párbér, a kongrua és a kegyuraság intézményeit reformálni kívánja. Kereskedelmi politikánkban a szabad kereskedelmi és forgalmi irány hive a lap. A födmlnvelési és iparpolitikai kérdéseknek a közgazdasági belterjes fejlesztesetése és a hazai ipar emelése és terjesztése szempontjából egybehangzó megoldását. Szóval a közgazdasági érdekeinket érintő összes ügyeinknek szabadelvű irányban való megoldása képezi programmja egyik lényeges pontját. Az igazságügy terén sürgetni fogja a bírói szervezet fokozatos kiépítését és annak oly átalakítását, mely az eljárási reformok életbeléptetését lehetővé teszi és egyúttal a bírák és bírósági személyzet anyagi helyzetét javítván, azok függetlenségét fokozza. Sürgetni fogja a polgári peres eljárás reformját, mégpedig a szóbeliég és közvetlenség elveinek alapul vétele mellett, de akkér, amint ezt a hazai viszonyok megkívánják , a magánjogi törvénykönyvnek megalkotását. A jogi alkotás terén szakítani kíván az elmúlt évtizedek jogi politikájával, amely abban állott, hogy idegen törvényeket szó szerint ültettek át. Követelni fogja, hogy a közeljövő nagy alkotásai nemzeti jelleggel bírjanak, az állami életbe szervesen beillesztessenek és a nemzeti jogérzet alapjává váljanak. A felmivelésügy körébe átutalt vízszabályozás kérdéseiben sürgetni fogja folyóink szabályozásánál egy egységes rendszer megállapítását és annak szigorú megoldását. A ló- és állattenyésztés terén ezen intézmények továbbfejlesztését kívánatosnak tartja. Ezenkívül kiváló súlyt helyez az apróbb termelési ágak ápolására s újak teremtésére, különös tekintettel a szegényebb néposztály megélhetésének megkönyebbítésére. Végre sürgetni fogja az annyira szükséges mezőrendőri törvény megalkotását. A pénzügyek terén támogatni fog minden törekvést, mely az államháztartás egyensúlyának fentartására és szilárdítására irányul. Sürgetni fogja az adók egyenletes és arányos felosztását, különösen pénzrends/z erünknek, a valutának az arany alapján keresztül viendő állandó és immár elodázhatlanná vált rendezését, a regálé sérelmes egyedárusági értékesítésének, a monopóliumnak megszüntetését. Hitelrendszerünk fejlődését figyelemmel kíséri. Közreműködni kíván a magyar pénzpiac függetlenítésében, hogy az jelentőségéhez mérten érvényesüljön az európai piacok sorában. Támogatni fogja a magyar földmivelésnek, az ipar és kereskedelemnek gyors, könnyű és olcsó hitelt kérő igényeit. Horvátország irányában a testvéri érzületet ápolni fogja és Horvátország autonóm jogait és politikai nemzeti jellegét tiszteletben tartandja. (Az előfizetési feltételeket I. mai számunk hirdetési rovatában.) — Keveset ígér, sokat ad. A „Képes Családi Lapok“ szerkesztősége karácsonyi ajándékul minden előfizetőjét egy három kötetes díszesen kiállított regénynyel lepte meg, azt díjtalanul és bérmentve küldvén meg minden előfizetőjének anélkül, hogy bármit is előre ígért volna. A regény V. Gaál Karolin ismert írónőnknek legkitűnőbb műve : „A mai férfiak“ címmel s a regény elolvasása után csak újabb dicsérettel illethetjük azon érdekfeszítő és elegáns irályu művet. Amint halljuk, az 1892. évben a „Képes Családi Lapok“ szerkesztősége minden előfizetőjét egy díszes emlékkönyvvel szándékozik meglepni. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára negyed évre 1 frt 50 kr. s ha tekintetbe veszszük, hogy a most jutalmul adott mű 3 forint értékű, továbbá évente a lap mellett 4 egyenkint 1 frtaértékü regény adatik mellékletül s igy a regények értéke már magába véve 7 frt s emellett maga a heten kint megjelenő lap ingyenes divatmellékletével oly kitűnően van szerkesztve, hogy magában is megéri a 6ártot, akkor csak újabban s melegen ajánlhatjuk a mostani előfizetési idény alkalmából a „Képes Családi Lapok“-at. A kiadóhivatal Budapesten van, Nagykorona utca 20. sz. — Megjelent a dr. Toldy László fővárosi főlevéltárnok által most már IV. évfolyamában szerkesztett Törvényhatósági Naptár 1892 re. A nagy 4 rétű, 700 (hétszáz) sárs nyomású lapra terjedő naptár a legkivább összes hazai naptáraink között, sőt úgy terjedelmére, mint tartalmának bőségére és megbízhatóságára — 6000 helyről vette a szerkesztő a legújabb adatokat — csinos kiállítására és hallatlanul olcsó árára nézve felülmúlja az összes külföldi naptárakat is. A szerkesztő ez új évfolyamot tetemesen bővítette a múlt évihez képest, annyira, hogy vetélkedik az átkos országos tiszti címtárral, sőt több száz lapra terjedő oly anyag van benne felhalmozva, mi sehol másutt fal nem található. Különösen ki kell emelnünk a nagyközségek és körjegyzőségek rovatát. Amellett sok száz közországra vonatkozó érdemeit és hasznos szereplését kétségbevonnunk nem lehet. Ő szerette is a magyarokat, azt állítva, hogy a magyarnak nem kerül nagy erőfeszítésébe azzá lenni, a mi akar , s e vonás nemesnél és nem nemesnél közös, ő a magyart vitéz és jószivü nemzetnek ismerte, melyre az uralkodó mindenkor bizton számíthat ; és a kiket csak irigyeik kevertek az uralkodónál hűtlenségi gyanúba. Eugent ellenségei, a többek között Tedesci, Nimptsch báró és St. Thomas őrgróf, Károly császár és királynál is hűtlenségi gyanúba akarták hozni, azonban Eugen rájött a dologra s a bűnösöket megbüntették. Emberszeretetét jellemzi jelmondata : „ki a legyőzötteken boszul áll, gyalázatos dolgot művel, a katonai becsületre nem méltó.“ Kitűnő itélőtehetséggel bírt, „belátott Európa történelmi és politikai fejlődésének jövőjébe; megjósolta a franciák túltengését, az orosz és porosz hatalom emelkedését, a római-német birodalom, Itália (a régi), valamint a hollandi republika és Lengyelhon felosztását, a jezsuita rend felbomlását és a pápai hatalom irányatlását.“ XIV. Lajos így írt róla: „Eugen herceg minden uralkodó és államférfiú utolérhetlen példányképe.“ A magyar nemzet Eugen kitűnő érdemeire való tekintettel és hálából az 1712-iki 130. törvénycikk I. szakasza szerint : „Ennélfogva a karok és rendek említett örökös herceg urat . . . (örököseit) ... az ő meghívásuk előrebocsátásával, az ezer aranyból álló dij lefizetése nélkül, Magyarország más egyéb igazi és kétségtelen nemeseinek sorába ülés és szavazatjoggal — lángoló szeretettel beavatjuk.“ De végre e világtörténeti hős is jobblétre szenderült. Midőn a herceg még ravatalán feküdt, irta Károly császár és király Daun gróf főhadvezérének: „Eugennek tegnap bekövetkezett halála a legnagyobb csapás, mely egész uralkodásom alatt engem ért és monarchiám népeit.“ A világtörténelem összhangóan úgy ítélt felette, hogy az Osztrák Magyar Monarchia és a római német birodalom nagy halottjában elvesztő legkitűnőbb hadvezérét, legjelesebb államférfiét, minővel fennállása óta valaha bírt, ki e második hazájának nagyobb szolgálatot tett, mint elötte, vagy utána a mai napig bárki más.“ A műhöz függelékül van csalódvá az 1715. évi magy. országgyűlés I. dekrétumának 130. cikke, továbbá kiegészítését képezi a könyvnek az 1697 ik évi hadjárat és a zentai csata tervrajza. Ezzel befejeztem Balogh Károly György derék munkájának ismertetését. Tervbe vett új történelmi művéhez pedig sok kitartást és sikert kívánok, szemül meg lévén győződve, hogy ahol az előttem fekvő mű termett, onnan még sok hasznosat és szépet várhat és nyerhet történetirodalmunk Beregy Lászlót