Mohács és Vidéke, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

n vwszat.vfj'v'i vele egy bokrot. Csakhamar célba vette a bok­rot és bele lőtt. A dörrenést jajkiáltás követte s minden a­ megrémült Thierwald a bokorhoz rohant, vadásztársát,­ Murin Gusztávot látta ott véresen tántorogni, mert a bokorban ő mozgott és vad helyett őt lőtte meg a vállán Thierwald Mihály. Ugyanis Murin, kinek puskája elé szin­tén nem került vad, letért a kiválasztott csa­pásról és más után folytatta a hajtást, így tá­madt a szerencsétlenség. — Ujszegedi nóták. Szommer Endre, Sze­ged városi zeneiskolai tanár előfizetést hirdet hét legújabb újszegedi nótára. A nóták ezek: 1. Uj Szegeden se városház, se templom . . . 2. Uj-Szegeden nem susognak a nyárfák ... 3. Uj-Szegeden van egy kis ház ... 4. Uj-Szege­den mi az újság? ... 5. Uj-Szegeden a tánche­lyen ... 6. Piros hajnal ... 7. Uj-Szegedi zöld erdőben . . . Előfizetési ára 2 korona, bolti ára 3 korona. A zenemű junius hóban jelenik meg. Az előfizetési pénzeket a szerzőhöz, vagy Gönczi I. József könyv- és zenemű kereskedő­höz (Szeged, Széchenyi tér) junius hó 15 ig kell küldeni. A mohácsi állami anyakönyvvezető értesítője — 1868. juniur 4-t­ől 11-én­­. — Születések: Csóka Terézia, Cs­apó János, Csollák János, Lipokotics Mánda, László Péter Pál, László Antal, Petre Erzsébet Házasságok kihirdetése: Wachs­­man Márkus és Klein Antoinette, Hartmayer László és Brief Karolin. Házasság­kötések: Fleischer Mi­hály és Klein Lina, Mutschler András és Müller Margit, Burány György és Csirocki Juliánna, Gylagyar József és Stefánovics Terézia. Halálozások: Hetényi Péter 2 éves, Stáhl Antal i1­s éves, Sárkity Istvánná 60 éves, Ivánác István 6 hónapos, Bein Károly 87 éves, Horváth Józsefné 52 éves, Ladányi Istvánné 83 éves, Kopriva Gizella, 1­ 4 éves. I legifjabb. ..Sajtóper. Tegnap tárgyalták a pécsi sajtó­­bíróság előtt a ltrakatár Vince dályoki lakos által Gubicza András ugyanottani lakos ellen, egy a Pécsi Naplóban megjelent sértő közlemény miatt indított sajtópert. Az elü­dtszék a vádlottat 8 szóval 4 ellenében becsületsértésben vétkesnek kimondotta s a bíróság 7 napi fogházra és a költségek viselé­sére ítélte. Prakaturt dr. Ilaics L. mohácsi ügyvéd képviselte. A mohácsi ti­ k. hitközségi képviselőtestület feloszlatása. A karlócai g.k.szerb állandó­ választmány határozata következtében a ma d. e. 10 órára kitű­zött ülésen oszlatják fel a mohácsi gör. kel. hit­község képviselő-testületét és közigazgatási bizott­ságát. A határozat végrehajtására Mohácsra jöttek: dr. Dimsics István ügyvéd és Nikolics Konstantin esperes, szentszéki tagok és megbízottak. A hit­község ügyeinek vezetésére — a feloszlatással egyidejűleg — végrehajtó­ bizottság lesz kinevezve, melynek megbízatása a képviselő-testület újból sza­bályosan leendő megválasztásáig fog tartani. En­nek a bizottságnak az elnökévé — mint halljuk — dr. Adrits Tivadar lesz kinevezve.___ Nyersselyem-básztruha * 42 frt 75 krig teljes öltönyhöz való kelme — Tussors és Shantung Prongees, valamint fekete, fehér és színes Hollieberg-sel­yemi 45 krtól 14 frt 65­­ krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Privátfogyasztók­­.ak postabér és vámmentesen valamint házhoz­­szállitva, — mintákat pedig postafordultával küldenek, Henneberg (S Selyemgyárai (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés, felvasóba kétszeres levélbélyeg ra­­gasztamló. — Irodalom és művészet. — A »Zenélő Magyarország« zongora- he­gedű zenemű folyóirat és most megjelent XI. füzete tartalmazza a következő zenemű újdonsá­gokat. I. Buday I. »Még azt mondja a biróné.« II. Fekete I. »A selmeci vásártéren« magyar dalokat. III. Scholtz I. »Mezei virágok« kerin­­gőt. «IV. Frid­e R. »Románc.« Ezen olcsó ze­nemű folyóirat havonta kétszer megjelenő min­denkor 10- 10 oldal zenét tartalmazó füzetei a legújabb s legjobb választékát hozzák a modern és aktuális magyar dal, műdal, szalon-tánczene, kupiék s hegedű darab újdonságokból. Hat fü­zet egy negyedévben ! Irt Előfizethetni a »Ze­nélő Magyarország« kiadóhivatalában Budapest, VI. Csengery­ utca 62/a. — Csöndes­­étek Törökök dúlása, a néme­tek garázdálkodása és a kurucvilág ezerféle iz­galmai végkép kimentették az országot. A for­rongások, a küzdelmek idejére csöndes évek következtének. Az egész nemzetre valami mély­séges letargia borult, olyan volt, mint a fárad­­ságtól összerogyott ember, kinek tagjai elzsib­badnak és akinek szemére nehéz, kábitó álom nehezedik. Dermedtségéből csak egyszer rezzen fel az ország, midőn a Pero-féle parasztlázadás közgazdaság. Hova forduljon a gazda ta­nácsért. Szólás mondás, de régi példabeszéd: a ma­gyar embernek nem kell tanulni, elég ha gon­dolkozik. S gondolkozott is a magyar gazda sokáig, közbe közbe a kártyát is megkeverve, a­m­íg el nem érkeztek a nyolcvanas évek mos­toha gazdasági viszonyai, a­míg a búza ára le nem szállott 6-7 forintra. Akkor azonban elér­kezett a cselekvésnek az ideje, az egyszerű gondolkozás már nem volt elég a megélhetésre. Kezdtünk kísérletezni, nem volna e hasznosabb búza helyett cukorrépát, burgonyát, cikóriát stb termeszteni. Sőt egyesek kísérletet tettek arra nézve is, nem lehetne-e két kalászt termeszteni ott, a­hol eddig csak egy termett. Szóval me­zőgazdaságunk új korszakba lépet. Az elfogu­latlan szemlélőnek el kell ismernie, hogy me­zőgazdaságunk óriásán fellendült az utóbbi 20—25 év alatt s bizonyos, hogy nagyon elmaradt az a gazda, ki ez idő alatt bruttó jövedelmét meg nem kétszerezte. Csak az a kérdés ezek után, vájjon olyan-e már ma a mi gazdasági rendszerünk, a­mely a tökéletesség netovábbja, a­melyen többé javí­tani, lendíteni nem lehet, a­melyen a lehető legnagyobb bruttó és nettó jövedelmet szolgál­tatja. Sajnos, e kérdésekre nemmel kel felel­nünk.­­ Elismerjük ugyan, hogy gazdasági vi­szonyaink különösen az utóbbi évtizedben na­gyot lendültek, annak dacára a tökéletestől na­gyon de nagyon messze vagyunk. Kezd ugyan már a mi gazdaközönségünk fogékony lenni az újítások iránt is, de a legtöbb esetben nem számítással újít, hanem azért, mert í­rja az újí­tást másnál is, de nem tudja, hogy az újítás a­melyet más jónak talál, jónak fog-e bizonyulni az ő viszonyai között is, mert nem vett ma­gának fáradságot, hogy a szóban forgó újítást kiismerje, tanulmányozza, mielőtt alkalmazná. A kezelésünk alatt álló birtokról nem ké­szítünk üzemtervet, s így nem tudhatjuk, nem lehetne e birtokunkat jövedelmezőbben kihasz­nálnunk, nem tudjuk, eleve mennyinek kell lenni a bruttó bevételnek és kiadásnak, mennyi­nek a tiszta haszonnak. De sőt ha váltó gazda­ságot űzünk is, a váltó úgy van beállítva, hogy le­h­ető legnagyobb hasznot már csak ezért sem érhetünk el. Ösmerek gazdaságot — nem egyet — hetes formával, a­hol az első évben meg lesz ugyan trágyázva a talaj, de azután hét éven keresztül egy szem trágyát sem kap, búza pedig a negyedik és hetedik­ében jön bele. Hogy az ilyen váltó gazdaság a talajt tönkre teszi, s fél annyit sem ad mint a­mennyit he­lyesebb kezelés mellett adhatna, azt mindenki­nek tudnia kell, a­ki némi úgynevezett tudo­mányos gazdasági ismerettel is bír. Ne vonjuk kétségben, hogy egy birtoküzem­­tervet kidolgozni, annak, a­ki nem sokat foglal­kozik gazdasági tudománynyal és írásos mun­kákkal, igen nehéz, de meg van adva a mód és alkalom ilyen üzemtervet ok­oz érte, azzal so­kat foglalkozó egyénekkel díjtalanul kidolgoz­tatni. A magyaróvári gazdasági akadémián, a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsmonostori gazdasági tanintézeteken tanácsadó bizottság van gazdasági ügyekben fölállítva, mely bizottságnak feladata bárkinek és gazdasági ügyekben díjta­lanul felvilágosítást, tanácsot adni. Akár üzem­tervet kell valamely birtokról készíteni, akár állattenyésztési növénytermelési stb. ügyben kell tanácsot adni, ezek a bizottságok a legna­gyobb szakértelemmel díjtalanul adják azt meg, s így a gazdának csak egy levelet kell írni az tör ki, mint a vihar alól elpattanó tűz, hogy egy-két lobogás után újra elhamvadjon, mert a szegény parasztnépnek újra fegyvert ad kezébe az elkeseredés, újra erőszakkal próbálja magá­ról lerázni a szörnyű terheket melyeket urai, a nemesek, raknak kíméletlenül vállára , az adót, a hadisegélyt a paraszt fizeti. És mindezek fe­jében nem kívánna az ő együ­gyűségében egye­bet, mint egy kis földet, melyről elmondhassa, hogy az övé, hogy tudja, miért fárad, miért gyötrődik. Ez a vágy az, melyet a lázítók ve­szedelmes tűzzé szítanak benne, ez a vágy az, mely a lázadások alkalmával vaddá, kegyetlenné teszi és ez a vágy az, melyért aztán akasztás­sal, kerékbe töréssel bűnhődnek, így történt ez a Pero-féle lázadás után is. A nemesség akasz­tófával és kerékbetöréssel akarta meggyógyítani ama sebeket, melyeknek fájdalmát csak egy kis méltányosság és engedékenység csillapíthatta volna. A »csöndes éveknek«, a jelzett lázadás­nak az érdekes történetével, továbbá Mária­ Te­­réziának a nép érdekében tett intézkedéseivel foglalkoznak Benedek Elek, a Magyar nép múltja és jelenje című pazar díszszel kiállított hatalmas munkájának és most megjelent 13-ik és 14 ik füzetei, melyek úgy az előadás módja, mint a tősgyökeres magyaros stílus és történeti ala­posság tekintetében, a legszigorúbb kritika igé­nyeit is felülmúlják. Az Athenaeum kiadásában megjelenő munka egy-egy füzete 30 krajcárért kapható, illető intézet igazgatóságához, hogy 4 legjobb és teljesen kimerítő választ kapjon. Tanuljunk, haladjunk, hogy gyarapodjunk.­­ • ' Pia. I árjegyzék. M a r g i t a i Pété?. Blsn ií Jai-- s • ». I u U / H • . 1*1 •'» • Mohácson, 1898. évi junius hó 4­p.n tartott hetivásárról. Búza.......................... 12.80t- 1,2.20 Kétszeres......................................11.20 Rozs . ...............................11.— Árpa........................... -1D.— • Zab.....................................- -e._ • Kukorica szemes . . . . 5.20 Burgonya zsákja..................... Nyilt­ tér.*) Minthogy a tavasz előrehal­adásával,­­ csecsemőt,gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fogadott ÁGNES-forrásunk vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert olcsó igen kellemes és tiszta ivóvíz lé­vén, a tavaszi és nyári évszakokban ked­velt élvezetszerkén­t szerepel, másrészt, mert dús szén­savtartalmánál fogva, spe­cificus óvószer is a tipic­us, cholera és a gyermekek tiph­oid-szerű tavaszi nyári hasmenése ellen. Ehhez járul még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon­ veszélyes hurutos bélhántalanak ellen, míg szoptatója e víz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bél­hurutot gyermekeknél és fenőttekn­él­ gyógyítja. Kellemesen hatván be szénsava-­ nál fogva a gyomor és bél idegeire ; ;­' gyermekek lázas megbetegedéseinél pedig nélkülözhetetlen, ható, húgyhajtó és a szomjat csillapító hatásánál lógva. '[ . (-’fi — I ■] Kedvelt bor* íj. 24­6 A mohai Ágnes forrás kezelősége Főraktár: lidesiiiily I». r« Ufv­íntvík­i szállít.( BUDAPEST, V. Erzsébet-ter 8 Kapható minden gyógytárban fűszer kereskedésben es vendéglőben ) Ezen rovat adat köz­ötti kert frti*d~w*eg,t»t no ni vállal *­/.•*» v. Eladó. Mohácson az Arany János utczában az 1201. szám alatti ház a hozzá tartozó kerttel és a göröghegyen lévő mintegy 2 holdnyi, eddig szellőül használt terület szabad kézből azonnal eladó. Venni szándékozók özvegy Kiss János­nénál, az eladandó házban vagy a közvetlen eladó Kiss József gazd. tanint. tanárnál Keszthe­lyen közellebbi fölvilágosítást nyerhetnek. És UJ latkósarok elastisch betéttel (P­itert Kroha­m.) A világ legjobb patkója. A ló síkos talilim siklása, vagy bukása élj­esen ki van zárva. Prospektus kívánatra Ezenkívül a legnagyobb rakt.,a valódi orosz, angol és amerikai galosnik, valamint mindennemü gummiáru technikai és háztartási célokra Angol amerikai gummiáru rakfár Krehann és Wydra Bécs I. Hemugasse 4. Első speciális és lósport-üzlet,1

Next