Mohács és Vidéke, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
Melléklet a „Mohács és Vidéke 1” 1901. évi I. számához. E sikerek főképp abban nyilvánultak, hogy szónoklatainak hatása alatt a jobbmóduak milliói adták össze fölösleges filléreiket a szegények számára, melyekből,mindenütt leginkább kenyeret, de egyéb élelmiszereket is vásároltak s azokat az éhezők közt kiosztották. Innét ered a szent Antal kenyere elnevezés. Már életében messze földön a szegények vigasztalója, az éhezők és nyomorgók apostola volt és igy nem csoda, hogy a szegények áldása és imája kisérte minden lépteit. Minél inkább terjed a valódi humanizmus, annál nagyobb tiszteletben részesül páduai szent Antal emléke. Nálunk a belvárosi plébániatemplomban a múlt év november hava óta lépett életbe páduai szent Antal különösebb tisztelete és az ő pártfogása alatt a szegények kenyerére való gyűjtés. Erre egy vallásos lelkű hívőnek, Wangel Anna urhölgynek áldozatkészsége adta meg a lehetőséget. Nevezett urhölgy ugyanis egy szép szent Antal szobrot ajándékozott a templomnak, melyet a misszionárius atyák a nyáron lefolyt misszió alatt megáldottak. A díszes keretet pedig, amelyben a szentnek szobra, karján a kisded Jézussal ékeskedik, Hoffmann asztalos készítette és ajánlotta föl díjtalanul a szent célra, nemkülönben a kőműves is ingyen végezte a behelyezési munkálatokat. A dicső szentnek hathatós közbenjárása jutalmazza meg áldozatkészségüket. A gyűjtés, illetve adakozás Keserics Ferenc esperes-plébános megindító szónoklatai és hathatós fölhívásai következtében meg is indult és tekintve a rövid időt, szép eredménynyel is végződött, amennyiben a szobor alatt elhelyezett perzselyben a két hónap alatt több mint 60 korona gyűlt össze, mely összegen Keserics Ferenc esperes-plébános kenyeret és tejet szerezvén be, azt Szilveszter napján a belvárosi iskola egyik helyiségében kiosztotta. Ugyancsak december hó 31-én délután 2 órakor a helybeli sz.-strénerendi zárdában hatvan szegény részesült a szent Antal kenyerében. Mentek a város széleiről, a kietlen düledező viskókból, kunyhókból, egyenként és csoportosan a szegények, éhezők százai. Legtöbbjüknek a hidegtől didergő, éhségtől kiaszott testét alig fedte valami csekélyke rongy. Köszönő szókat rebegve, szemeikben a hála könnyeivel fogadták a szegények a könyörületes lelkek adományát, imát küldve azokért a jó lelkekért, akik a szeretet és jótékonyság e nemes cselekedetéhez hozzájárultak. Mi is köszönetet mondunk a nemesszivü jótevőknek és egyben kérjük: ne feledkezzenek meg a jövőben sem szent Antal szegényeiről ! Szilveszter-estély. Víg kedélylyel, mulatós jó kedvvel lépte át a huszadik század küszöbét az a társaság, amely a Mohácsi Színpártoló Egyesület által december 31-én rendezett szilveszter-estélyre egybegyűlt. A mohácsi urak második otthonának, az öreg kaszinónak szürke levegőjét kicserélte a «sohse halunk meg »-féle hangulat derűje és virágfakadás lett a szívekben. A családi színezetű ünnep miatt ugyan sokan elmaradtak az estélyről és a táncosnők sorában egy kis hiány is mutatkozott, de a mindig kedves gardedámok odaálltak a sorba a csatarendbe. Tulajdonképpen az volt a terv, hogy tánccal kezdődik az estély, de nem úgy lett. Az ügyesen rendezett sorsjáték egészen lebilincselte a publikum figyelmét, úgy, hogy csak nagy nógatásra szegődött a fiatalság Terpszikhóré istenasszony szolgálatába. Közben a rögtönzött világpostahivatal ideiglenes alkalmazottjai forgolódtak a sóhajtozó leánykák soraiban, szólván azoknak : Egy-egy édes kis levél, A melytől a lányka keble Boldog érzelmekre kél.» Sajnos, hogy a világpostát be kellett szüntetni, mert volt az úri társaságba nem való egy két egyén, akik inkognitójukkal a képes lapokon rútul vissza éltek. A társaság éjfél után 1 óráig volt együtt. Az estélyen a következő hölgyek voltak jelen. ■*-Asszonyok : Andrits Tivadarné, özv. Freund Mórné, Freund Samuné, özv. Frommer Miksáné, Klombauer Antalné, Kramer Manóné, Krivitz Tamásné, özv. Lamács Józsefné, Littauer Józsefné, Littauer Mihályné, Lobi Mórné, Paunz Zsigmondné, Philipp Ferencné, Rozsnyai Béláné, Rosenthal Lipótné, Spitzer Gyuláné, Szinkovich Károlyné, Weisz Adolfné, Weisz Lajosné, özv. Wozsinszky Alajosné. Leányok: Freund Erzsike, Frommer Olga, Weisz Lia, Wolf Janka." Az estély tiszta; jövedelme körülbelül 140 korona. — Újévi Üdvözlések. A mohácsi kir. járásbíróság bírái, jegyzői és kezelő tisztviselői az uj év első napján testületileg tisztelegtek Materényi János kir. járásbirónál, a járásbíróság vezetőjénél. Az üdvözlő beszédet Tornai Gyula kir. járásbiró mondotta, meleg szavakkal tolmácsolván az egész személyzet szerencsekivánatait és ragaszkodását. Materényi János szives szavakkal köszönte meg az ovációt és hosszabb beszéde folyamán kérte, hogy a tisztviselői kar eddigi szeretetével és tapasztalt ügybuzgóságával az uj esztendőben is támogassa őt. Újév napján a főszolgabírói hivatal tiszti és kezelő személyzete is testületileg tisztelgett főnökénél, Szinkovich Károly járási főszolgabírónál. Rapun Aladár tb. főszolgabíró meleghangú üdvözletére Szinkovich Károly főszolgabíró ékes szavakban köszönte meg az iránta tanúsított figyelmet és viszont a tisztelgőknek is minden jót kívánt az uj esztendőre. — A vármegye közgyűlése. Baranyavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 14-én tartja évnegyedes rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyának előkészítése céljából az állandó választmány holnap — jan. 7-én — tart ülést. — Uj vármegyei tiszti főorvos. A főispán a nyugalomba vonult dr. Mende Lajos helyébe dr. Johann Béla pécsi gyakorló orvost és tb. vármegyei főorvost nevezte ki Baranya vármegyének tiszti főorvosává. — Áthelyezés: Jurcsek Géza csendőr-főhadnagyot, soproni szakaszparancsnokot — Bene Károly mohácsi posta- és távirdafőnök vejét — a honvédelmi miniszter Pécsre helyezte át. A »Sopron« című lap ez alkalomból nagyon elismerőleg ír a népszerű főhadnagy működéséről és — kivált a sajtó munkásaival szemben tanúsított előzékenységéről. — Az uj esztendő első halottjai. Az uj esztendőnek, s illetőleg az uj századnak első hallottjai városunkban: Petrin Imre takácsmester, ki újév napján este 6 órakor 61 éves korában, — és özv. Mnistik Lajosné szül. Simonkovics Lujza — Simonkovics Mátyás leánya —, ki ugyancsak újév napján este 8 órakor 36 éves korában hunyt el. Mind a két halottat csütörtökön délután 3 órakor temették el — a r. kat. temetőben. — Halálozás. Almuth Henrikné szül. Ábrahám Józefin múlt vasárnapra virradó éjjel 61 éves korában meghalt. Temetése másnap — december 31-én — délután 4 órakor ment végbe. Az izraelita sírkertben temették el. — Gazdasági cseléd jutalmazása Duna- Szekcsőn. A földművelésügyi miniszter Saslics Arszónak, a Jankovich-Bésán duna-szekcsői uradalmában 38 év óta híven, becsületesen szolgáló gazdasági cselédnek 100 korona jutalmat és elismerő díszoklevelet adományozott. Ezt a jutalmat és oklevelet 1900. évi decz. 31-én adta át a kitüntetettnek, lelkesítő beszéd kíséretében Szinkovich Károly, járásunk főszolgabirája a vármegyei gazdasági egyesület két kiküldöttjének: Stajevits Jánosnak és Freytag Lajosnak, az uradalmi tisztikarnak, a község képviselőtestületének és elüljáróságának, valamint az uradalmi cselédségnek jelenlétében. A gazdasági egyesület nevében Stajevits János, az uradalom nevében Bátsmegyey Rezső számtartó mondott beszédet. Az ünnepelt könyezve köszönte meg a kitüntetést. — Csavargőzösünk a téli kikötőben. A Mohács város tulajdonát képező Mohács Margitta csavargőzöst az újév napján bekövetkezett nagy hideg következtében szerdán a Bezdán melletti »baracskai« téli kikötőbe vitték. Éppen jókor, mert másnap már zajlott a Duna. Az újévi üdvözleteket az »Első Mohácsi Jótékony Nőegylet« céljaira fordítandó adományokkal folytatólag megváltották még : Német Lipót 10 K, dr. Serli Sándor 4 K, dr. Rüll Béla és dr. Rüll János 2—2 K-val. .— A nőegylet elnöke általunk mond köszönetet a szives adakozóknak. — Jogász-táncestély. A pécsi püspöki jogakadémia polgársága f. hó 1- án a Nemzeti Kaszinó termeiben aJogász Segélyző Egylett javára nagyszabású táncestélyt rendez. Az estélyen a cs. és kir. 52. gyalogezred zenekara és Farkas Sándor bandája játszik. — Egyleti élet. A Mohácsi Földmivelők Olvasóköre ma délután 4 órakor tartja évi renrendes közgyűlését. Rendesen az újév napján szokta ugyan ezen törekvő egyesület közgyűlését megtartani — s ez az oka, hogy lapunk legutóbbi számában mi is az újév napját említettük föl az idei közgyűlés idejéül — de ezúttal a népszámlálás miatt a mai délutánra kellett a közgyűlés idejét elhalasztani. — Községi tisztújítás Herceg-Márokon. Herceg-Márok község elöljárósága a közgyám kivételével állásáról leköszönvén, Szinkovich Károly, főszolgabíró 1. évi januárius 4-én Herceg-Márokon rendkívüli tisztújító széket tartott. Megválasztották egyhangúlag bírónak Matievits Balázst, helyettes bírónak Knezevits Pált, esküdteknek Derventics Alajost és Kovács Lajost, pénztárosnak Balatinác Máriánt. A választmányi eljárás kifogástalan rendben és csendben folyt le. — Zajlik a Duna. Az újév napján bekövetkezett váratlanul hideg idő meghozta a jeget. Csütörtökön már megkezdődött Dunánkon a jégzajlás és hatalmas jégtáblák úsznak lassan méltóságteljesen lefelé a Dunán. Ha a mostani, rendkívüli hideg időjárás még egy-két napig eltart, valószínűleg beáll a Duna s ott, ahol eddig különböző vízijáróművek szelték a tajtékzó hullámokat: a Duna jégpáncélon kocsin és gyalogszerrel lehet majdan áthaladni egyik partról a másikra. — Vármegyénk műemlékei. A műemlékek országos bizottsága összeállított az országban bárhol található műemlékekről egy ideiglenes kimutatást, amelyet azzal a megkereséssel küldött el minden vármegyének, hogy azt — ha esetleg nem volna teljes —a községek által a valóságnak megfelelően igazíttassa ki s a benne nem foglalt műemlékeket vétesse föl. A kimutatás szerint Baranya vármegye területén a következő műemlékek vannak: Bán római kasztrum; Bátha kolostoralapzat ; (?) Batina (Kis-Kőszeg), Leányvár nevű rom; Baranyavár, római épület; Dárda, római töltés; Gyűd, r. hát, templom; Gyula (Pécs és Mohács közt), Pálos-zárda romjai; Hidas, várrom; Hosszú-Hetény, várrom; Kapos- Szekcső, római kasztrum nyomai;Kopács, r.k. templom ; Kölked, római kasztrum maradványa; Kővágó-Szőllős, római temető; Mánfa, r. k. templom ; Pécs, székesegyház; őskeresztény kubikulum, faragványos kövek a püspöki múzeumban, Mindenszentek temploma, keresztelő kút, török mecset (kórházi templom), belvárosi plébánia-templom., Ágoston-rendiek zárdája, városfalak és bástyák, tetyei romok, Havi-Boldogasszony temploma, Jakab-hegyi földvár és Pálos-zárdarom, Siklós vára, török mecset. — A kimutatásban Ugyan nem foglaltatik, dk a műemlékek bivottságának intenciója szerint fölveendők abba a mohácsi járásból. Somberek község, melynek határában régi templom romjai láthatók és Duna- Szekcső, hol régi vár nyomai és egyéb romok találhatók. — Helyreigazítás. Azoknak az úrasszonyoknak a névsorából, a kik az Első Mohácsi J. Nőegylet karácsonyi teauzsonnájára süteményt küldtek, sajtóhibából kimaradt Andrits Tivadarné és özv. Frommer Miksáné neve. Ezt oly megjegyzéssel igazítjuk helyre, hogy a nőegylet választmánya által a nemesszivü adakozóknak kifejezett köszönet a fönnebb nevezett két úrasszonyt is illeti. — Közlekedési akarály. A magyar államvasutak igazgatósága az Erdőd és Gombos vasúti állomások közt a Dunán át való gőzkompközlekedést az erős jégzajlás miatt beszüntette. — Korcsmárosok és italmérők figyelmébe. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter egyik legújabb rendeletében kimondotta, hogy a korcsmárosok és italmérők a pénzügyigazgatóságtól nyert italmérési engedély alapján csupán a megjelölt szeszes italok kimérésével foglalkozhatnak ; ily engedély alapján tehát semmiféle ételt vagy élelmiszert, illetve másnemű árucikket iparszerüleg ki nem szolgálhatnak és nem árusíthatnak. Az az italmérő, ki az italmérésen kívül élelmi cikkeknek keresetszerű eladó ügetve haladt a csikorgós havon. Mélyen belevágta magát az ülésbe és fásultan tekintett szét a hófödte tájon. És ezen az utón szörnyű terv fogamzott meg agyában és ezután kis időre rendületlen nyugalommal ült a kocsijában, nem gondolva már semmire. A siket éjbe belenyillal néhány vontatott, keserves ugató hang és a két paripa előrehegyezett füllel poroszkál, vájjon nem-e farkas . Jóska elunta magát a bakon, fáradtságos munka árán kicsihol és pipára gyújt. Csodálja, hogy az uraság nem fanyalodik rá ebben a kietlen egyformaságban. Pedig azt hiába várja. Bár türelmes, amíg hazáig nem érnek. A küszöbnél Bodolay nem is várja, hogy elébe jöjjenek. Maga nyitja ki a kocsi ajtaját és komoran kiszáll. Határozott léptekkel tart lakosztályának, de kis leánya hálószobájából világosság szűrődik elő. Szive nagyot dobban és hirtelen arra irányozza lépteit. A neszfogó, süppedékes szőnyegen óvatosan lépked, nehogy fölriadjon a gyermek. Mikor a nyoszolyához ér, valami fojtogató érzés arra készteti, hogy szétvonja a függönyt. Ott fekszik a gyermek, félig betakarva és álmában mosolyog. Bodolay lehajol hozzá és megcsókolja mindkét orcáját. A gyermek fölébred, rámosolyog és halkan pusmog valamit. Aztán ismét lezárja a szempilláit és édesdeden elszunnyad. És az imént még erős férfi, ki oly szilárd léptekkel tartott szobája felé, most térdre rogyik. Kebléből zokogás tör elő, csukló, szaggatott zokogás. Az ébredő nap ily helyzetben találja, amint leánya ágya előtt térdel, fejét a szék támlájára hajtva. Az angyalarcú baba pedig álmában dehogy tudja, hogy mosolyával egy életet mentett meg. Atyja életét . . . Gosztonyi Jenő.