Mohács és Vidéke, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

6- oldal, a mag kivetése által. A gyökereket őszszel és tavaszszal lehet elültetni — egyszerűen befek­tetjük a földbe oda, a­hova kell. Igen hamar megfogamzanak, már az elültetés után való első évben hoznak gyümölcsöt s igen sok, hacsak nem örök időkre kitartanak. A magot tavasz­szal vetjük el , a magból nevelt növények szin­tén már az első év ősze felé lógnak gyümöl­csöt hozni. Úgy magot, mint gyökereket bár­mely nagyobb magkereskedésben lehet besze­rezni. Az új hazai óriási porc­ cseresznye. Vala­mennyi eddig ismeretes cseresznyefajták között a legnagyobb és legszebb. Pompás világos-pi­ros gyümölcsei elragadtató szépek és asztalra kitűnőek, a­mennyiben keményhúsúak és kelle­mes édességgel bírnak. A gyümölcs sokáig el­tartható. Nálunk e faj csak június végével szo­kott megérni, tehát a későn érő fajtákhoz szá­mítandó, a­minek oka kiváló nagysága és vas­tag húsa. Mint piacra való cseresznye bőven meg fogja fizetni a termelését, mivel termőké­pessége igen nagy és alakja és íze szinte utól­­érhetetlen. Bátran lehet tehát következtetni, hogy ez lesz gyümölcskertjeink egyik legkivá­lóbb kedvence. A fa erőteljesen nő és már ha­talmas ágai és leveleivel rámutat, hogy gyü­mölcsei is rendkívüliek lesznek. Óriási termő­­képessége pedig eredménye a késői virágzásnak, mely oly időbe szokott esni, a­mikor éjjeli fa­gyok és hidegebb időjárás egyáltalában már csak ritkaság számba mennek. E gyönyörű cse­resznyefajtát egy temesvári kerttulajdonos mag­ról nevelte a kertjében és több hírneves gyü­­mölcsészeti szakértőnek küldött gyümölcsöket megbírálás céljából. Mindannyian meg voltak lepve és kijelentették, hogy soha nagyobb és jobb cseresznyét nem láttak. Az ottani faiskolatulaj­donos, Mühle Vilmos ennek folytán megvette e cseresznyét s most már kereskedelmi forgalomba is hozza. Országunknak éjszakibb vidékein, hol e faj csak júliusban fog megérni, kétségtelenül a legkedveltebb cseresznye lesz. Akkor fog a piacra kerülni, a­mikor az egyéb fajták már mind elmúltak s ha ritka szépsége már igen nagy vonzóerővel fog bírni, úgy késői érése is azt fogja biztosítani, hogy legalább úgy fizes­sék, mint a legkorábbi cseresznyéket. Heim A. A szőlők trágyázása. Tételes törvénye a gazdálkodásnak, igy hát a szőlőművelésnek is, az okos számítás. Igaz, hogy a szőlőtelepítés kérdését, okulva saját kárunkon, ma már azt lehet mondani, hogy megoldottuk, mert ha a telepítés előtt leendő szőlőnk talaját annak kötöttebb vagy lazább összetételére nézve a forgatás által megismer­tük, a szénsavasméz tartalmára megelemeztet­­tük, — kiválasztottuk a neki való alanyfajtát, okszerűen elültettük, benemesítettük, eldöntöt­tük, szóval megtettünk mindent, hogy majdan örömünk legyen benne, de számoltunk-e a trá­gyára nézvést?! Hej, de sokakat fog a trágya kérdése megőszíteni ! Mert valljuk be, hogy igen sokan a telepitők közül a trágyára csak akkor gondoltak, mikor szőlőjük már 3—4 ter­mést hozott, hogy az ám, mintha az én szőlőm már nem hajtana oly buja vesszőket, mintha tavaly a fürtök tömöttebbek, teljesebbek lettek volna és mintha, — a többit nem meri mon­dani, mert látja, hogy az idén a kád nem fog már úgy telleni mint tavaly. Nem bizony, trá­gyázni kell. Ilyenkor aztán eszébe jut, hogy olvasta már valahol, hogy a válogatásnál, a kacsozás­nál, a csonkázásnál csak úgy lehányt zöldhajtá­sokat a munkásokkal a szőlő egyik sarkába kell hordatni, azt kupacokba rakni s kevés föld­del betakarni, hogy legyen belőle — trágya. De hát ezt elmulasztotta megparancsolni, most hát nincs komposzt trágya. Pedig hát egy-egy vágócskát azzal is meg lehetne most javítani. Bizony, mi még messze vagyunk a kínaiaktól — no hát a trágyagyűjtés és megbecsülés te­kintetében is. Csak a napokban olvasom, hogy Mór kör­nyékén valóságos trágyavásár van. Egy-egy szekér trágyáért a szőlőbe fuvarozva 10—12 koronát is fizetnek. Nálunk pár év előtt még lehetett potom áron trágyát, jó, érett trágyát venni,­­ ma már 2 bor, egy sokac kocsival, a­melyen nincs több, mint 2 jó magyar talics­kával. Megfizetjük tehát a trágyát drága pénzen, de azért nem mindegy, hogy a trágya-trágya, mert a szőlő a talajból különösen nitrogént, káliumot és foszfort szed legtöbbet, tehát ezen három fő tápanyagát kell, hogy visszaadjuk a talajnak. A szőlőnek ezen három fő tápszere benne van a jó istállótrágyában, de vigyázzunk, hogy csak korhadt, érett állapotában használ­juk, ellenkező esetben gyökérbetegségeket vihe­tünk vele a szőlőbe. A jó gazda már őszszel behordatja szőlő­jébe a tágyát, de hát nem mindenki jó gazda, azért mégis van szőlője, — nem mindenki hor­­dathatja őszszel szét a trágyát, azért még­is Mohács és Vidéke van bora, — de hogy mi módon trágyázzuk be szőlőinket ha csak most is, — azt a jövő számban. Szajkó. A talaj okszerű megmunkálására vonatkozó szabályok. A talaj okszerű megmunkálása képezi leg­hatalmasabb eszközét a gazdaság jövedelmező­ségének. Okszerű megmunkálás alatt talajunk olyan állapotba való hozását értjük, melynél fogva az a kultúrnövények termelésére a legal­kalmasabb, azoknak fejlődését a legjobban biz­tosítja. Az okszerű megmunkálás pedig áll a szántások, boronálások és hengerezések helyes keresztülviteléből s a különböző trágyaanyagok helyes alkalmazásából. Ezekről óhajtunk az aláb­biakban szólani, tudván azt, hogy jó tanácsainkat szívesen veszi minden gazda. Kezdjük tehát a szántáson. Sokan a szántás tulajdonképeni célját nem is ismerik. Tudják azt, hogy a talajt meg kell porbanyitani, de hogy miért, azzal tisztába nin­csenek. Felsoroljuk ez okból ama célokat, me­lyek a szántással karöltve járnak. Képezheti a szántás célját a gyomnak kevesbítése, a trágyá­nak alátakarása, a szántóföldnek a vetőmag befogadására való alkalmassá tétele, a nedvesség konzerválása stb. E különböző célok szerint a szántás kivitele is különböző. Ha a gyom keves­bítése és trágya alátakarítása a cél, akkor a szántásnak sekélynek kell lenni, mert a szerves anyagnak fölbomlása csak akkor mehet végbe tökéletesen, ezzel gátoljuk meg az altalaj víz­nek gyorsabb elpárolgását, ezáltal szaporítjuk talajunkat kész, fölvehető növényi tápanyagok­kal. Ha szántóföldünket a vetőmag befogadására akarjuk alkalmassá tenni, akkor közép mélyen kell szántani, mert e szántással készíthetünk oly magházakat, melyek a vetőmag legkedvezőbb alátakarását lehetővé teszik. S végül ha a ned­vességet akarjuk konzerválni, talajunkat a téli fagy porbanyitó hatásának óhajtjuk kitenni, s a termelésben nyersebb talajréteget is be akarunk vonni, akkor mélyen szántunk. Egy további sza­bály a szántásnál az, hogy ismételjük azt mind­annyiszor, ahányszor a talaj valamely szántás után megeredt és az ismétlésnél a szántásnak lehetőleg más irányt adjunk. A boronálásnak célja a talaj felületes ap­rítása, egyengetése és tisztítása s e célt csak akkor érhetjük el, ha talajunk a nyirkosságnak egy bizonyos kedvező fokával bír. Ha talajunk nagyon száraz akkor a hatás kevés; ha pedig na­gyon nedves akkor a hatás rossz, mert az állatok a földet összetiporják és ez­által a levegőnek a talajba való férkőzését gátolják. A boronálás iránya, lehetőleg ellentétes legyen a szántáséval. A hengerlés célja a talaj összetömítése, mi­által előmozdítjuk a víznek az alsóbb rétegek­ből a felsőbb rétegekbe való fölszivárgást. De a henger egyúttal a rögök elaprítására is szol­gál. Hogy e célt tökéletesen érhessük el, a ta­laj nyirkossági állapotát kell figyelembe ven­nünk ugyanazon okokból kifolyólag, mint a boronálásnál. A­mi végül a trágyázás kérdését, illetve annak helyes alkalmazását illeti, itt nem an­nyira az istállótrágyáról óhajtunk szólani, mert hiszen annak alkalmazását minden gazda tudja, hanem említést akarunk tenni a műtrágyáról, mint a­mely trágya mindinkább elterjedtebbé kezd válni, de sok helyen nem a legjobb ered­ménynyel , mert nem tudják, nem ismerik annak hatását, s az azzal való bánásmódot. Tulajdon­képpen három oly műtrágyánk van, melyről azt mondhatjuk, hogy általános keresletnek örvend, t. i. chilisalétrom, a szuperfoszfát és a kálisók. A chilisalétrom legenydús trágya, s használható kitűnő sikerei bárminő növénynél akkor, ha azok fejlődésében hátramaradást észlelünk. Katasztrá­­lis holdanként 40—55 kilogrammot kell belőle el­szórnunk fejtrágyaként oly időben, midőn előre van kilátásunk. A szuperfoszfát foszforsavdás trágya, s különös sikerrel alkalmazható gabona­féléknél, pl. búza, rozs, árpánál, továbbá tenge­rinél, burgonyánál, cukor- és takarmányrépánál. Használata a termelésnek úgy mennyiségére, mint minőségére nézve előnyös. A holdankénti termés­többlet 120 kg. szuperfoszfát elhintésével gabonaféléknél­ 2—3 hektoliter, répaféléknél 30—40 mm. Ősszel kell kiszórni ősszi vetemé­­nyek alá, tavaszszal tavaszi vetemények alá, mindkét esetben a vetőszántás előtt, úgy hogy a vetőszántással a talajba kebeleztessék. A ká­lisók már ritkábban használtatnak, mint a chilisa­létrom, vagy a szuperfoszfát: nem azért, mintha hatástalanok lennének, hanem mert talajaink ká­liban a legtöbb esetben sem szűkölködnek. Mindazonáltal homoktalajokon, továbbá tőzeges réteken elszórásuk igen ajánlható. Az elhintés idejéül akár az őszt, akár tavaszt választhatjuk. 1901. februárius 17. Piaci árjegyzék. Mohácson, 1901. évi februárius hó 16-án tartott hetivásárról­ k. f. Tiszta búza.............................14.­ Kétszeres ...............................12.60 Rozs ..........................................12.80 Árpa.................................. . II.80 Kukorica­­............................10.40 Zab............................................IO.— Burgonya zsákja . . . . . I.— Bab............................................16.— Kendermag................................16.— Széna­­ kocsi........................12.— Álomszalma kocsija .... 4.— Szerkesztői üzenetek. Jobb lenne. . . . Nem foghatjuk rá, hogy rossz, ám azt se, hogy jó. Van valami a versben, a­mi nem elégíti ki azokat, a­kik mindenekelőtt poézist keresnek a dalban. Kap­tunk már hangulatosabb nótát is a tollából. A jelenből. Mielőtt közölnék, beszélni szeretnénk a szerzővel a tárca érdekében. Polgárdi. Csak nem akar hűtlen lenni a lírai költé­szethez ? A kinek szive van s hozzá még poéta is, az sohase röstelje, hogy van szive. Várjuk tehát a közvetlen sorokat, melyeknek a szívben van a gyökerük. Sőt nem csak várjuk, hanem megkívánjuk. Üdvözlet! F. M. A­ki haragszik, annak nincs igaza. Ez ősi igaz­ság, kiváltkép, ha haragra semmi ok sincs. Azt, hogy a Kő­rös partján nincs szerelem, mi nem mondtuk ; barátnője tehát, a­ki egy kőrösmenti ifjúról álmodozik, nem duzzoghat. Az ellen a föltevés ellen pedig, mintha »mi szerintünk« önbe, kedves kisasszony, nem lehetne szerelmesnek lenni, a legheve­sebben tiltakozunk. Ezt nem állítottuk. Hogy is képzelhet ilyesmit felőlünk ? Meg vagyunk győződve, roppantul meg vagyunk győződve az ellenkezőről. Lássa, mi fogadni mer­nénk, százat teszünk egy ellen, hogy ön előtt már térdet haj­tott és szívesen térdet hajt az a fránya, büszke férfi-nép! Kí­vánunk, tiszta szívből kívánunk nagy diadalokat. — A­mi a kérdéseket illeti, a régi reverenciával válaszolunk most is azokra. 1. Mi a véleményünk az Ocskay brigadérosról ? Meg van-e hamisítva benne a történelem ? Dehogy van ! Ez a szín­darab olyannyira »nemzeti«, a hazafi­ szerelemnek oly művészi, lelkes hirdetője és tanítója, hogy még az iskolában is példa­képe lesz a magyar történeti drámának. 2. Összeillik-e egy 34 éves férfi és egy 18 éves leány? Összeillik. 3. Kit tartunk jobb színésznőnek, Küry Klárát-e, vagy Fedák Zsuzsát ? Egy­előre az előbbit, a­miből még nem következik, hogy Fedák Sári, a­ki ritka művészi talentum, kellő gyakorlat után túl nem fogja szárnyalni mostani vetélytársát. 4. Megnézheti-e egy leány Tolsztojnak »A sötétség hatalma« című drámáját ? Ez a dráma az alsó néposztály családi életének sötét viszonyait festi a legrealisztikusabb színekkel. A dráma e jellegét kiemelvén, a mamára bízzuk a döntést. 5. Szabad-e fiatal leánynak nagy társaságban cigarettáznia ? Szabad, de nem szép. Fogadja üd­vözletünket és juttasson belőle a . . . mintarajziskolának is. M­a­r­g­it­a­i P­é­t­e­r Brandl János felelős szerkesztő, lapkiadó. Nyik­tor, KÁT,DOB. E. első pécsi fűzőkészítő tisztelettel értesíti a nagyérdemű hölgyközönsé­get, hogy f. hó 18-án Mohácsra érkezik és kéri a nagyérdemű hölgyközönség becses párt­fogását. r___/ LATKÉPES LEVELEZO-LAPOK MŰVÉSZI KIVITELBEN ÉS JUTÁNYOS ÁRON KAPHATÓK BLANDL JÁNOS —■) —4 'fov. PAPIRKERESKEDÉSÉBEN. Pályázati hirdetmény. A »Mohácsi Kölcsönös Segélyzőegylet« mint szövetkezetnél üresedésbe jött pénztárosi állásra ezennel pályázat hirdettetik. Javadalmazás: évi 1000 K fizetés és 200 K lakbér. Pályázók kérvényekben kimutatni kötele­sek szakképzettségöket, ezen minőségben eddig eltöltött gyakorlatukat s azt, hogy védkötele­­zettségüknek eleget tettek. Előnynyel birnak, kik eddig már gyakorlaton voltak s a kik a magyar és német nyelven kivül a horvát nyel­vet is bírják. A pályázati kérvények az intézeti igazga­tóságnál 1901. évi márciu­s hó 1-ig adandók be, az állás pedig legkésőbb 1901. évi már­cius hó 15-ig lesz elfoglalandó. A megválasztott köteles évi fizetésének megfelelő összeget, tppo­a­l állásának elfogla­lása előtt, az intézet pénztáránál készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban óvadékul letenni. A megválasztott egyelőre csak ideiglene­sen alkalmaztatik s jártasságától függőleg fogja az igazgatóság véglegesíteni. Kelt Mohácson, 1901. évi februárius hó 8-án. AZ IGAZGATÓSÁG.

Next