Mohács és Vidéke, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-20 / 34. szám
1905 augusztus''20. Mohács és Vidéke — Személyi hírek. Charch Dezső, pécsi kir. ügyész csütörtökön a délutáni vonattal Mohácsra érkezett és megvizsgálta a kir. járásbirósági bűnügyi átalánypénztárt, a büntető ügykezelésre vonatkozó lajstromokat s a fogházat, ahol példás tisztaságot és mindent a legjobb rendben talált. A kir. ügyész pénteken este utazott vissza Pécsre. — Bolyarics Gábor helybeli gör. kel. szerb lelkész s a mohácsi kerület esperese ma reggel érkezik haza Gleichenbergből, ahol hat hetet töltött. — Uj táblabiró. A király Polgár Józsefet, a szabadkai kir. törvényszék elismert adminisztrativ tehetségű és nagy jogi tudású elnökét, városunk szülöttét, a budapesti kir. Ítélőtáblához biróvá nevezte ki. — Áthelyezés. A pécsi püspöki egyházmegye dr. Csizmadia Alajos dunaszekcsői és Hortobágyi József szebényi segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte. Nem akarjuk kutatni az okokat, — ez nem is tartozik jogkörünkbe — amelyek a káptalani helynök ő méltóságát arra indították, hogy dr. Csizmadia Alajost, — a hármas dr.-t (a kánonjogi, jogi és politikai tudományok doktorát, aki a tavaly megjelent „A bűnözés világa“ című nagy művével elsőrendű jogbölcsészeti tudóssá küzdötte föl magát — húsz évi káplánkodás után egy nagyobb segédlelkészi állomásról jóval kisebb és jelentéktelenebb állásra helyezze át. Ilyenembert nem kis falukon kellene foglalkoztatni, a pécsi püspöki jogliceumnál tanári széken lenne a helye. Reméljük, hogy az egyházmegye vezető körei olyképp fogják a kinevezendő püspököt informálni, hogy annak egyik első ténye lesz dr. Csizmadiát jogliceumi tanárnak kinevezni. — Névmagyarosítás. Nem régen már jeleztük azt a körülményt, hogy Blau Miksa és Blau Mór mohácsi lakosok névmagyarosításért folyamodtak! Mint most a hivatalos lapban olvassuk, a belügyminiszter megengedte, hogy Blau Miksa, valamint kiskorú gyermeke: Frigyes, és Blau Mór, valamint kiskorú gyermeke , Klára családi nevét „Bálint“-ra magyarosithassa. — Kinevezések a felső bíróságoknál. A király Sávér Kálmán volt pécsi kir. törvényszéki elnököt, később pécsi, legutóbb nagyváradi kir. főügyészt a nagyváradi kir. Ítélőtábla elnökévé és Tőttösi Béla pécsi kir. ítélőtáblás bírót a kir. Kúriához rendes biróvá nevezte ki. — Egy érdemes pap halála. Egyike a legérdemesebb papjainak a pécsi egyházmegyének halt meg f. hó 16-án Keszüben — Andrin Gergely esperes-plébánosban. Andrin esperes a nyolcvanas évek utolján Mohácson is volt káplán. Sokak emlékében él még az igazán puritán pap alakja. Buzgó lelkiatya és jeles népszónok hírében állott ő és mondhatjuk a mohácsi sokácoknak kedvence volt. 1889-ben került Keszübe plébánosnak, ahol híveinek igazán atyja volt mindenben. Hirtelen halálát szivszélhüdés okozta. Temetése f. hó 18-án délután 5 órakor ment végbe. A beszentelést Dr. Wurster József papnevelői igazgató végezte Molnár Márton pellérdi és dr. Vörös Nándor bodonyi plébános segédletével a németi kerület összes papsága jelenlétében. A püspöki aulát dr. Igaz Béla, a szemináriumot Körmendy Károly, a pécs városi papságot Károly Ignác apátplébános és Magenheim József apátplébános képviselték. A zirci rendház Nemes és Leger tanár tagjait küldte ki. A távolabbi papság közül Erőss Károly lőcsi plébános jelent meg. A kerületi tanítóság gyönyörű énekben búcsúzott el szeretett esperesétől. A plébánia hívei nagy számban üneplősen kísérték kisírt szemekkel a felejthetetlen lelkipásztort utolsó útján. Az igazán Jézus szíve szerinti papban szegény édesanyja egyetlen örömét vesztette. Nagy fájdalmát csakis a hívek mély részvéte enyhíthette. A keszü plébánia elüljárósága, ájtatos társulati hívei égő gyetyával kísérték Andrin nagy lelkének kihűlt porhüvelyét a keszüi közsírkertbe, ahol a földnek adták, ahonnan vétetett. Az engesztelő szentmisét már 18-án délelőtt tartotta meg Stefan Artur ideiglenes adminisztrátor. A drága halott jellemzésére csak annyit írunk: a szegények gyámolukat, az iskolások rajongásig szeretett hitoktatójukat, a hívek lángbuzgalmú pásztorukat, a kerületi és az összes lelkészkedő papság példányképüket vesztették Andrin Gergelyben. Az Úr Jézus legyen az ő jutalma, és osztályrésze a mennyei korona. Nyugodjék békében! — Kinevezés. A pécsi kir. pénzügyigazgatóság Pakusz Károly mohácsi adóhivatali állandó dijnokot ugyancsak a mohácsi adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki. — Hadapródok fölavatása. E hó 18-án avatták föl a pécsi honvédhadapródiskolában a végzett növendékeket. Hatvannyolc ifjú tette le az esküt. A fölavatott új hadapród tiszthelyettesek közt van Várady Lajos, özv. Várady Lajosné mohácsi lakos fia is, aki a Mohács város által a millennium emlékére alapított évi 300 K ösztöndíjat élvezte. — Kellemetlen hajózás. E címen a „P. N.“ egyik múlt heti számában egy kissé kalandos hír jelent meg a szombati személyhajó útjáról. Ezt a híradást teljesen megbízható forrásból értesülve, a tényállásnak megfelelően a következőkben helyesbítjük : A „Radetzky“ gőzöst a D. G. T. óbudai hajógyárában folytonosan készenlétben és tartalékban tartja és azt oly esetekben, ha hirtelen egy személyszállító hajóra van szüksége, forgalomba hozza. Önként következik tehát, hogy ezen hajó teljesen jó karban van. Szombaton a „Radetzky“-t a mohácsi útra használták föl és hogy e célra teljesen alkalmas hajó, bizonyítja az a körülmény is, hogy ez a hajó a nagy vihar dacára este fél 11 órakor már Mohácsra érkezett. Itt azonban a vihar oly orkánszerűvé fejlődött, hogy abban a pillanatban, midőn az itteni helyi viszonyok miatt, a szokásos fordulatot aránylag kis helyen kénytelen volt megtenni, az erős viharban, amidőn a fordulatnál a hajó kormányára esik a vízfolyás teljes súlya, az a baleset fordult elő, hogy a kormányrúd a túlfeszítők által elhajtott és így a hajó kormányképességét elveszítette (Ez esetleg bármely más hajóval is megtörténhetett volna.) Minden bizonnyal bölcsebben cselekedett e pillanatban a hajó parancsnoka, hogy horgonyt vetett és megállt, mintha a nagy viharban és sötétségben a veszélyes kikötést kockáztatta volna meg. Az itteni révkapitányság szakszerű intézkedése folytán az alulról fél 12 órakor Orsováról érkező „Széchenyi“ gőzös parancsnoka a horgonyon álló „Radetzky“-t a kikötőhöz állította. A „Széchenyi“ gőzös nem a M. F. T. R. hajója, mint a P. N. említi, hanem a D. G. T-é. Az utasokra nézve minden bizonnyal kellemetlen volt a késedelmes kikötés, de a nagy eső és zivatarban egyébként sem hagyhatták volna el a hajót. A P. N. tudósítója elismeri, hogy a D. G T. a közönséggel szemben mindenkor a lehető leg legelőzékenyebb szokott lenni, amit mi is elismerünk és állítását szívesen megerősítjük. — Villámcsapás. Múlt szombaton késő este gyakori villámlás és dörgéstől kisért zivatar tombolt Németbólyban és környékén. Egyszerre oly nagy dörgés reszkettette meg a levegőt, hogy a legmélyebb álomba merült ember is ijedten riadt föl. A nagy csattanás azt látszott bizonyítani, hogy a villám becsapott így is volt, a villám becsapott a templom Tornyának a keresztjébe, onnan befutott a templom hajójába s ennek felső részét össze vissza hasogatta. A hajóból behatolt a Fájdalmas Szűz-kápolnába, ledobta az oltárról a keresztet s a gyertyatartókat, a földön levő pokrócot pedig kilökte a templomba. De a szeszélyes villám ennyi garázdálkodással sem elégedett meg, hanem még fölszökkent a kórusra, bezúzott két ablakot s az ablakfát pozdorjává törte. Mint halljuk, a németbólyi r. kát. hitközség most villámhárítóval fogja ellátni a templom tornyát. — A dályoki búcsú. Dályoki levelezőnk Írja : Kedden tartották meg a dályokiak a hagyományos Nagy-Boldogasszony napi búcsút. Valóságos népvándorlás szokott ezen a napon lenni Dályokon, mert nincs a környéken szép lány meg ifjú menyecske, aki ilyenkor nem Dályokon táncolná a kólót. A napot mint hivő katolikusok istentisztelettel kezdték, melyet ősz plébánosuk, Matarics Péter tartott meg, a nagymisét megelőzőleg azonban magas szárnyalás szent beszédet mondott. A templomot a hivek zsúfolásig töltötték meg. A délutáni vecsernye után megkezdődött a mulatozás, a tánc. Dudás és tamburások húzták az egyik korcsmában, cigányok a másikban. így tartott ez estig, mikor aztán a sokácok is átvonultak Fischer András korcsmájába, hol cigányzene mellett kivilágos kivirradtig vállvetve járták a csárdást a helybeli iparosokkal. És mindez megtörtént most szép békességben és egyetértésben -- verekedés nélkül. Mintha legújabban valami más szellem szállta volna meg e népet. — Súlyos baleset. Tegnap — szombaton — reggel súlyos baleset történt Marson egy cséplőgépnél. Pott György nevű bári születésű egyén mint napszámos volt alkalmazva Strak József majsi lakos cséplőgépénél. Saját vigyázatlanságából baltába belekerült a dobba, mely azt a térdig leszakította. A szerencsétlen embert rögtön beszállították a mohácsi vármegyei közkórházba, ahol a kórházi orvosok az épp ott levő dr. Bolyarics Tihamér mohácsi orvos közreműködésével oly sikerülten amputálták a combnál a sérült lábat, hogy Pott György életben maradásához alapos a remény. — Nagy tűz Vörösmarton. Vörösmarton csütörtökön déltájban a cséplőgépből kipattant szikrától kigyuladt a cséplés alatt levő egyik búzaasztag és tömérdek gabona s szalma lett a tűz martaléka. A cséplőszekrény is elégett. Sok búza, zab, árpa, mint több gazda egy évi szakadatlan, fáradságos munkájának gyümölcse veszett kárba, amely nem térül meg, mert semmi sem volt biztosítva. Az oltásban a szomszédos csazas polgárok is segédkeztek. Cipész-szakmunka és gépkiállítás Pécsett. Vasárnap, hétfőn és kedden tartották Pécsett a cipész kisiparosok országos kongresszusát, melyen az ország különböző vidékeiről s a fővárosból háromszáznál több küldött vett részt. A kongresszussal egyidejűleg cipész-szakmunka és gépkiállítást is rendeztek, amelyre mintegy 280 kiállító küldötte be kiállítandó tárgyait. A bíráló bizottság két fő csoportba osztotta a kiállítókat. Az I. csoportba vette a főváros és szab. kir. városok czipészeit, a II. csoportba a szövetkezeteket, szakcsoportokat meg a vidéki kisebb városok és községek kiállítóit. A II. csoportban a következő mohácsi cipészeket tüntették ki: ezüstérmet nyert Dorn János; dicsérő oklevelet nyert: Szalay Sándor; elismerő oklevelet nyertek: Joachimsthal N. és Müllerlei Lajos. — A levelezőlapok címoldala. Mivel eddig is a külföldön meg volt engedve, hogy a képes levelezőlapok címoldalára is lehessen írni, sokan itthon, Magyarországban is a címoldalra írtak a címen kívül egyéb szöveget is. Csakhogy a magyar postahivatalok az ily levelezőlapokat megleletették s igy a címzett, ha elfogadta a levelezőlapot, bírságot fizetett. Magunknak is kellett ilyen bírságot fizetnünk. No de ezentúl nálunk is másképp lesz. Mert a kereskedelemügyi m kf. miniszter egyik legújabb rendelete szerint most már nálunk is szabad a levelezőlap címoldalára a címen kívül egyéb szöveget is írni. — Elismerés. A Juhász Ferenc tánctanár tanfolyamát látogató összes növendékek a következő sorok közlésére kérték föl szerkesztőnket: Elismerő nyilatkozat. Mi tánciskolai növendékek elismeréssel adózunk Juhász Ferenc tánctanár úrnak eddigi sikeres működéséért, aki aug. 5 óta tanít bennünket. Szakképzettsége s ennek alapján sikeres tanítása által már e néhány napi ittműködése alatt is kiváló eredményt ért el, mely eredmény elérésében segitette finom modora, tapintatossága s a bizalom tanítványai részéről. Miért is mi tánciskolai növendékek felbuzdulván Juhász Ferenc tánctanár úrnak odaadó fáradozásán, melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik táncolni óhajtanak. A tanítványok. — Megszűnt a pécsi bányászsztrájk. A Dunagőzhajózási társaság pécsi és pécsvidéki szénbányáiban hetek óta tartó sztrájk végre szerdán véget ért Ezen a napon ugyanis a sztrájkoló munkások legnagyobb része ismét munkába állott. A sztrájk csak kis mértékben akasztotta meg a bányák szállítási képességét s a megrendeléseknek csak kis hányada szenvedett csorbát, mert a mohácsi széntelep nagy készletéből tettek eleget úgy a pécsi, mint a más vidékbeli megrendeléseknek. Annak azonban, hogy a szocialista vezéreknek sikerült a nagyobbrészt jólétben élő bányamunkásokat sztrájkra izgatni, a nagyközönség issza meg a levét, mert a szén ára a sztrájk következtében okvetlenül emelkedni fog. — Elgázolás. Ifj. Handler János kisnyárádi lakos hétfőn délelőtt 11 és 12 óra közt Mohácson, a Kardos Kálmán utca és Deák tér sarkán gabonával telt kocsijával elgázolta özv. Jaksics Pálné szül. Zsuzsics Klára mohácsi lakost és 16 napig gyógyuló testi sértést okozott rajta. A csendőrség az esetről jelentést tett a pécsi kir. ügyészségnek. — Uj kőszénbánya vármegyénkben. Mint halljuk, a dombóvár—báttaszéki vasútvonal mentén s a szászvári kőszén anya tőszomszédságában fekvő 9000 kataszt. hold kiterjedésű herceg Eszterházyféle vaszari tirádáimig kárászt s magyaregregyi községi területeken kőszénre nagyobb arányu kutatásokat eszközöltek, amelyek oly jelentékeny széntelepülés föltárására vezettek, hogy a budapesti kir. bányakapitányságnál a bányaadományozási eljárás már folyamatban van és rövid időn belül itt is egy nyolcezer vagyon évi termelésre berendezett bányaüzem fog létesülni. Evvel a bányaüzemmel kapcsolatban agyagáruk és mész gyártására melléküzemeket is fognak létesíteni. — Előmunkálati engedély meghosszabitása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer előmunkálati engedélyt adott további egy évre az Eszéki Lófogató Közúti Vasut Részvénytársaságnak egy, az eszéki lóvasut valamely alkalmas pontjától kiindulólag az eszéki drávai kocsihíd felhasználásával Bellye, Laskó, Albertfalu, Hercegszőllős, Csuza és Vörösmart községek érintésével az állami, illetve törvényhatósági úttesten Kiskőszegig vezetendő egy méter nyomtávolságú közúti vasútvonalra. Az első szanatórium. Nem a bőség szarujából, hanem kisebb-nagyobb adományokból, amelyeket a magyar nő szerető szive gyűjtött, fölépül Gyulán a Lugos nevű erdőben pornélküli, alkalmas helyen száz betegre az első népszanatórium, amely 1906. őszén rendeltetésének átadatik. Az agilis József főhercegszanatórium egyesület most már általános és zajos rokonszenvnek örvendve, további célokat tűzött ki: az ország más helyén szanatóriumok állítását. — Egy hajó belesete. Majdnem végzetes baleset történt a lefolyt héten a Vaskapu csatornájának fölső szakaszán. A Vakapunál a szabályozás óta alacsony vízálláskor a közlekedéssel járó veszélyek oly nagyok, hogy az állam külön vezetőket, úgynevezett „bootsmann“-okat tart e csatorna szakaszán Drenkovától Orsováig, akik a hajó rendes kormányosa és kapitánya helyett a hajót vezetik. Arra járt a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság „Margit,, nevű személyszállító hajója. Az első veszedelmes szikláknál a hajó utasai egyszerre erős lökést éreztek, melyet egy tompa mély reccsenés követett. A lökés oly erős volt, hogy a hajó álló utasai mind elestek. Utána hangos kiabálás, jajveszékelés, a II. osztályú utasok egymáson keresztül tódultak föl a fedélzetre, mert a hajó orrán támadt léken keresztül a víz rögtön mintegy egy méternyire töltötte meg a termet. Amidőn a bajt észrevettték, eszeveszetten rohant a közönség az egyedüli mentőcsolnakhoz. Egy pillanat alatt megtelt remegő utasokkal. Mintegy 8 — 10 ember lehányta magáról a ruhát, beleugrott a Dunába és életét úszással igyekezett megmenteni. Ezek szerencsésen mind elérték a partot. A sülyedő hajó a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezett a parthoz és végre is ott ülhetett meg a sziklás szerb 5. oldal.