Mohács és Vidéke, 1908 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
XXVII. évfolyam. ______ 1. szám Mohács, 1908 januárius 5. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség: Mohács, Kossuth Lajos utca 82 (74. szán)alatt. A lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratokat a szerkesztőig nem küld vissza. Telen szám 12. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. CV -1: Előfizetést dl: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Kiadóhivatal: Brandl János könyvnyomdája Mohácson. A lapmegrendelések és hirdetések ide küldendők. Egyes példányok itt kaphatók. Hirdetések újszabás szerint számíttatnak. Nyiltter petit sora 20 fillér. Telefonszám 67. Az újévben ismét fordult egyet az idő végtelennek látszó kereke. Egy év eltűnt a semmiségben minden örömével, szomorúságával, helyet adva az utána következett újévnek. Ha végigpillantunk a lefolyt éven, legkevésbé sincs okunk arra, hogy sajnáljuk az eltűnt időt. Kevés oly szomorú évünk volt, mint a letűnt 1907-ik év. Minden téren csak elégedetlenséget és kellemetlen érzéseket hagyott maga után. A politikai életben bizony nagy az elégedetlenség, sőt keserűség amiatt, hogy az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezésben foglalt nemzeti tartalmat súlyos áldozatokkal kellett megvásárolnunk és reánk maradt az eléggé súlyos természetű horvát konfliktus. Politikai küzdelmeinkbe belevegyült a gazdasági, ipari és kereskedelmi téren uralkodó pangás, a rossz gabonatermés, takarmányhiány s a végtelen drágaság, melynek hatását egyjan tünk is, mely itt-ott a eleveszi a hozvátyisti Scgurtzre. Élünk csöndesen, falusial üzdve a léttel, bízva egy alyre oly régóta nagy szükiózza-e az uj 1908-ik év az óhajtott jobb jövőt ? Vájjon azok a nagyfontosságú kérdések, melyeket a mai helyzet ural, megoldásra fognak-e jutni? Vájjon az a belső óhaj, mely mindnyájunk lelkét eltölti, terjedésbe fog-e menni? Lelkünknek minden érzése, szívünknek minden reménye óhajtja a várva-várt megoldást, mely minden téren egy jobb, szebb kor hajnalhasadását jelentené. Örömmel üdvözöljük az új esztendőt; örömmel üdvözöljük, mert reményeink teljesedésének ad újabb biztatást; lelkünket egy jobb, boldogabb jövő elkövetkeztével kecsegteti. Az ifjúság erőtől duzzadó, tettekre vágyó erejét véljük föltámadni az újévben, melynek szorgos munkája után várjuk a kalásztérlelő nyarat s a gyümölcstermő őszt. És midőn az ujesztendőben először megjelenő ezen számunk hasábjain olvasóinkhoz szólunk, jókívánságainkkal köszöntjük lapunk barátjait, szivünket áthatják az egymásrautaltság érzelmei és szivünkből kívánunk mind hazánknak, mind olvasóinknak és munkatársainknak boldogulást ebben az uj esztendőben ! TARCA: Dal a szilveszteresti kabaréról. Kedves redaktor úr, Hogy is gondol olyat, írjak hamarosan. De egy óra alatt! — Baj van a műhelyben, Lekésett a tárca, írjon mást, hisz benn van A kabátujjába’. Jól van redaktor úr, Legyen meg a kedve, S bár a lantom régen Be van már rekedve, Fölhangolom újra Egy másodperc alatt, Valami kis szikra Tán még benne maradt. No hát, hol is kezdjem, Diktálja csak kérem, Ejnye no, még most is Úgy pezseg a vérem, Mintha csak ott volnék Benn a nagyteremben . .. Nos, az egyes számok Jöjjenek hát rendben: Első szám prolog volt, Mondta Radó Frigyes, A prolog rövid volt, De velős és ügyes. Konferencier is Egyúttal ő vala, Ezen működésnek Sem volt árnyoldala. Zeneszám jött erre, Hej, de milyen zene! Mintha a szeráfok kórusa zengene. Miskolczi Sándorné Ült a zongoránál, Hét határban szebbet Dehogy is találnál! A nyirettyűt pedig A Hergerth kezelte, Hej, ha az illenék Úgy az én kezembe, De sokért nem adnám, Bizony-bizony mondom, Azzal oszlatgatnám A bajom’, a gondom’. Most a monológ jött S jött a nagy figyelem, Mert ilyen szám minden Bokorban nem terem. Mondta Kaufmann Blanka, Kiről tudjuk kérem, Hogy ő nagy művésznő Biz’ ezen a téren. Volt is akkora taps, Hogy rengett a terem, Nekem is piroslott Tapstól a tenyerem, És nehéz szerepét Úgy tudta emellett, Hogy súgni ő neki Egy betűt sem kellett. Kuplékat énekelt A Weinacht Ferike, Vagy húsz strófát mondott Csak úgy egyszeribe’. A Mayer Mariska Zongorán kisérte, Péven kaptak ők is Elismerést érte. Férfimonológ jött, Oly kitűnő fajta. Nagyokat kacagtunk Folyton-folyvást rajta. Nemzeti politikánk erősbödése. Belső nyugtalanság, irigység, gyűlölet háborgatja politikánk életét. A pártok között még mindig nem dőltek le a válaszfalak: farkasszemet néznek egymással, hogy megsemmisítsék egymást s egyedül uralkodjanak. A béke , a nemzeti erő és hatalom fonása igy némi pint a látre. Ha a politika a dogmákat szolgálná és nem a nemzeti exigenciákat teljesítené, forradalmat és kényuraságot rejtene egy kalap alá. Vagy az egyik párt erősödik a többiek rovására és előáll a zsarnokság, vagy pedig egymást fogják lenyűgözni, megemnisíteni és megszületik a fejetlenség. Roppant tévedés, hogy a függetlenségi párt vetélytársa, a volt szabadelvű pártnak illetőleg a mostani átmeneti középpártnak, melyet alkotmánypártnak neveznek. A szabadelvű párt, mint a Deák-párt örököse, szintén a jogfolytonosság ösvényén indult meg. De midőn később fölállította ortodoxszabályul a 67-es alap változhatatlanságát, a nemzet ellene fordult s elbuktatta. A mostani, többségben levő függetlenségi pártnak a programmja nem bontakozott ki. A 48-as programm ma meg nem valósítható, mert ha erőszakoljuk, jönnek a konfliktusok; az arany középúton, a jogfolytonosság ösvényén kell haladnunk, amely ösvényen az ország szellemi, erkölcsi és anyagi ereje fejlődhetik, erősödhetik és előre mehet a nemzeti állam teljes megépülése felé. S haa függetlenségi párt erőszakolja — a még most — kivihetetlen programmját, fölidézheti a konfliktusokat, amelyek az országot a szegénység, megalázás és gyalázat örvényébe sodorják. A függetlenségi párt nagy többsége a nemzeti reakció eredménye: felelet a haladó kormány erőszakos és alkotmányellenes politikájára. Az ország ma megnyugodna egy tiszta erkölcsű, nemzeti irányú, úgynevezett 67-es Deák-politikában. S hogy a hatvanhetes politika még kielégítheti a hazafias önérzetet, példa rá a függetlenségi vezérférfiak, kik 67-es felelős kormányzatban vannak. A függetlenségi párt elveinek fönntartásával bátran állást foglalhat az alkotmánypárt mellett, mert ennek politikája egy tisztességes, megvalósítható, nemzeti kormányzás — Magyarország szuverenitásának és függetény-Jarancsici vírlapjáta határozott föntartásával. Az első posszibilis és politikailag lehetséges függetlenségi programmot Deák alkotta meg Ausztriával, Magyarország szuverenitásának fönntartásával, a paritás alapján. Ne csináljanak a dogmák konfúziót: minden politika hazafias és függetlenségi politika, amely az ország érdekét tartja szem előtt s előre viszi azon az úton, amely a magyar nemzeti államiság teljességéhez vezet. Saját erőnket bénítjuk és fejlődésünket akadályozzuk, ha a pártokat egymás ellen állítjuk. A jelenlegi koalíció, mely a legkülönböb