Mohács és Vidéke, 1908 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
1908 januiár 5. Mohács és Vidéke ban tudatos becstelenséggel Magyarország ellen foglaltatik, hogy ennek német polgárait fölbujtogassa, oly hazug és gonosz, álnok és alattomos, hogy a nemzetiségi vándorló próféták eddigi üzelmeit messze túlhaladja. Meghamisítja a magyar honfoglalásnak, ami kultúránknak, Magyarország nemzetiségeinek történetét, meghamisítja a nemzetiségek statisztikáját s a magyarsághoz való, országos alaptörvénnyel rendezett viszonyát. Ez miután az igazsággal nyílegyenest ellentétes, hazug tételeket állított föl, az állított rossz állapotokért a mindenkori kormánypártokat teszi felelőssé, amelyek „minden időben épp oly banda voltak, mint a 48-as párt“, sőt magukat a magyarországi németeket is, mert nem követelik jogaik tiszteletben tartását és nem törekedtek jó német képviselőket az országgyűlésre küldeni.“ Ezen szentirat szerint a magyarok „minden más népet, amelyik Magyarországon lakik, meg akarnak fosztani anyanyelvétől“. A német „nem bevándorló, hanem hódító, aki az országot a császári sassal díszített fekete-sárga zászló alatt, karddal a törököktől elhódította.“ Magyarország Ausztriának csak olyan kiegészítő tartománya, mint Erdély, Bánát, Szlavónia, stb. De elég a mutatványokból. Midőn azonban a szóntirat a magyarországi németeket tettlegességekre és nyelvüknek az iskolában, a községházán s a parlamentben, valamint az összes közigazgatási ágakban való tüntető használatára izgatja; midőn a magyar embertől való vásárlást kötelsségszegésnek mondja; midőn állítja, hogy az országban uralkodó nyomornak a magyarosítás az oka: a politikai elposványosodásnak ily beteges kinövéseit nem szabad egyszerűen vállvonogatással tudomásul venni, hanem mint egy ember a baj gyökereit kell kutatnunk. Az említett röpiratból több ezer példányt tartalmazó három ládával küldtek Bécsből a baranyavári járásba, de Jilly Viktor, a baranyavári járás főszolgabirája éberségének sikerült azokat elcsípni és elkobozni, amiről hétfőn jelentést is tett a vármegye alispánjának. Mivel pedig vármegyénknek mind a hét járásában, legnagyobb számmal pedig a mohácsi és pécsváradiban laknak németek, valószínű, hogy ezekbe is küldötték nagy halmazát a szóban forgó szenyiratnak, s igy szükséges, hogy a többi járások főszolgabirái is a legnagyobb éberséggel őrködjenek a fölött, hogy ez a nyomtatott maszlag eddig hazafias érzelmű németjeink kezébe ne kerüljön. — Vizkereszt. Holnap, januárius hó 6-án ünnepli az egyház a napkeleti három bölcsnek: Gáspár, Menyhért és Boldizsárnak emlékét, akik egy fényes csillag által vezetve, távoli országokból elmentek Betlehembe az újszülött kisded Jézust imádni s aranyat, tömjént és mirrhát vittek neki ajándékul. Magyarországon „vizkereszt“ ünnepének is nevezik, mert előestéjén a kától, egyházban vizet szokás szentelni. — A miniszterelnök kitüntetése. A király dr. Wekerle Sándor magyar miniszterelnököt az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés létrejötte érdekében tanúsított „céltudatos, fáradhatatlan és eredményes működéséért s azon hazafias odaadásért, amellyel a tárgyalásokat vezette és befejezésre jutatta, legmelegebb köszönetét fejezte ki és elismerésének „látható jeléül“ neki a Szent István rend nagykeresztjét adományozta. — A kir. Kúria ügyvédi tanácsa. Az igazságügyminiszter a m. kir. Kúriánál szervezett ügyvédi fegyelmi tanácsba a pécsi ügyvédi kamara által felterjesztett két tag közül Jagics József mohácsi ügyvédet nevezte ki. — Bucsubankett. Fényes bucsulakomát rendezett múlt vasárnap este ,a Kaszinóban egy, városunk társadalmának szine-javából álló úri társaság dr. Margitai Lajosnak, az újonnan megválasztott szolgabirónak tiszteletére. Körülbelül 40 főre rúgott az a díszes társaság, mely ez alkalommal a Kaszinóban egybegyült és képviselve volt benne városunk minden számottevő eleme, élénk tanúbizonyságot téve arról az általános szeretesről és tiszteletről, melynek a távozó szolgabiró közöttünk általán részese volt. Megjelent ott elsősorban Szinkovich Károly főszolgbiró s tisztikara testületileg, aztán az ügyvédi kar majdnem teljes számban, de városunk társadalmának többi osztályai is egytől-egyig képviselve voltak. Az asztalfőn az ünnepelt szolgabíró, jobbján Német Lipót, a Kaszinó elnöke, balján Szinkovich Károly főszolgabíró ült. Utóbbi nyitotta meg a tesztek sorát is azon a címen, hogy a távozó a törvényes és természetes atyja után hozzá mint hivatalbeli atyjához állott legközelebb és igy távozása a két atyát érinti legérzékenyebben. A tőle való válás kétféle érzelmet kelt mindkettőjükben: egyrészt örülnek azon, hogy a szorgalmas és ambiciózus ember munkáját a vármegye közönsége az uj választással kellőkép honorálta, másrészt fájdalmas érzést kelt bennük az a tudat, hogy ez a választás egyúttal el is szakítja őt körünkből, ahol képzettsége, tudása, szorgalma, egyenes jelleme és ambíciója miatt annyira megkedvelték. Ezzel a körülménnyel azonban meg kell alkudnunk, az életben az örömök sohse zavartalanok. Biztosíthatja azonban a távozót, hogy uj körébe magával fogja vinni mindannyiunk tiszteletét, becsülését és szeretetét, ami működése új körében bizonyára erősségéül fog szolgálni. Dr. Margitai szolgabíró kelt föl ezután, hogy köszönetét fejezze ki a megjelenteknek ezért az ovációért. Szép, megható szavakban vett búcsút szülőföldétől, családi és baráti körétől. Ez a búcsú azonban nem hosszú időre szól : továbbra is mohácsinak fogja érezni magát és igyekezni fog minél többször fölkeresni azt a kört, hol fiatalsága legszebb részét átélte. A következő szónok Német Lipót, a Kaszinó elnöke volt, aki a Kaszinó nevében búcsúztatta dr. Margitait. Az öregeknek — úgymond — mindig csak örömükre szolgál az, ha látnak törekvő fiatalembereket, akik majd a társadalomban az ő helyeiket lesznek hivatva átvenni. Ezért örömmel is támogatják pályájukon az ilyen ambiciózus fiatalokat, mint dr. Margitai Lajos, mert az ilyeneknek nyugodt lélekkel adhatják át helyeiket. Az ünneplő fölköszöntőkre aztán az ünnepelt atyja, Margitai Péter ügyvéd, lapunk szerkesztője is felelt azon a címen, hogy érzi, hogy fia ünnepléséből rá is sugárzik egy kis dicsőség. Tudja, hogy fia megválasztásánál az iránta érzett baráti vonzalom is fontos szerepet játszott és ezért e helyen is köszönetét fejezi ki. Fölköszöntőket mondottak még dr. Pártos Ottó, ki a távozó szolgabiró menyasszonyát és dr. Prakatur Tamás ki, dr. Margitai Lajos szüleit köszöntötte föl. Ezután vigpoharazás közben még soká éjfél után együtt volt a társaság, folytonos ovációkban részesítve az uj szolgabirót. — Uj hadnagy. A király dr. Miskolczy Gyula mohácsi ügyvédet a közös hadsereg tartalékában az 52. sz. gyalogezredhez hadnaggyá nevezte ki. — Szerb karácsony. Szerb ajkú, görög keleti vallásu polgártársaink a most következő kedden, szerdán és csütörtökön ülik Jézus születésének emlékünnepét, Nagykarácsonyt. — A Dunagőzhajózási Társaság köréből. Az I. cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság újonnan kinevezett magyarországi képviselője és forgalmi igazgatója és a mohács—pécsi vasút üzletigazgatója, csatári Csatáry Frigyes kir. tanácsos januárius hó 2-án foglalta el uj hivatalát. Ez alkalomból mind a két igazgatóság osztályfőnökei, Szlávik Gyula hajózási főfelügyelő és tisztikara, Réthy irodafőnök vezetésével szívélyesen üdvözölték új igazgatójukat, amire Csatáry meghatottan mondott köszönetet. — Tisztújítás Mohácson. Mohácson e hó 8-án délután 3 órakor a járás főszolgabirájának elnöklésével tartandó közgyűlésen történik az új képviselőtestület megalakulása s a választás alá eső elöljárók (a bíró kivételével) kijelölése. A másnap — januárius hó 9-én — reggel 8 órakor tartandó tisztújító széken ejtik meg a választ. — Nemeslelkü adomány. Mohácsi Német Lipót, mint a Mohács-Kerületi I. Katona Hadastyán Betegsegélyző Egylet fővédnöke, a következő levelet intézte Szingstein Jánoshoz, mint az egyesület elnökéhez : Mohács, 1908 január hó 2-án. Igen tisztelt elnök ur! Azt a nemes célt, amelyet egyletük megvalósítani hivatva van, a magam részéről is tehetségemhez képest előmozdítani kívánván, küldök ezennel 100, azaz száz koronát, azzal a kéréssel, hogy ezt a száz koronát felében a tagok betegsegélyezési és temetkezési járulékainak fedezésére, fejében pedig az elhunyt tagok özvegyeinek segélyezésére létesitendő alaphoz csatolni szíveskedjék. Áldást kívánva az egylet működésére, maradtam hazafias üdvözlettel Német Lipót védnök. E követésre méltó tett önmagát dicséri. — A mohácsi kereskedő ifjak egyesületének zártkörű táncmulatsága. Az idei farsang egyik kimagasló eseménye lesz az a zártkörű táncmulatság, melyet a Mohácsi Kereskedő Ifjak Egyesülete 1908 január 18-án az Iparosok Olvasóköre összes helyiségeiben rendez. Mint már e helyen említettük, városunk előkelő kereskedői és ifjai is élénk részt vesznek a bál sikerének előmozdításában. A vigalmi bizottság szorgalmasan tartja üléseit s költséget nem kimélve arra törekszik, hogy az estély minden tekintetben fényes és szórakoztató legyen. A közönség körében az estély iránt nagy az érdeklődés és kívánjuk is, hogy lelkes buzgóságukat siker koronázza. A meghívók a napokban küldetnek szét. — Humánus gondolkozásu munkaadó. Szép példával járt elő a humanizmus és a munkásszeretet terén most Szilveszter estéjén özv. Landauer Józsefné és társa gőzmalom cég. Ugyanis, az említett estén a nevezett munkaadó az irodába hivatta a gyár összes munkásait, ahol először is Brkits Dávid cégtárs, majd pedig Landauer Vilmos igazgató szép beszédben méltatták munkásaik szorgalmát, gazdájukhoz való vonzódásukat és tisztességes munkáshoz illő gondolkodásukat, mivel az elmúlt évben két ízben is sztrájkra akarták őket csábítani lelketlen izgatók, de a derék munkások nem hallgattak az izgatókra. E szép tettükért mindketten köszönetüket fejezték ki a munkásoknak és kérték hogy a jövőben is hasonlóan cselekedjenek. Már e szavak hallatára is nem egy munkásnak köny csillogott a szemében, de fokozta örömüket fiatal igazgatójuknak az a kijelentése, hogy újévi ajándékul az alkalmazottak közt 2500 koronát oszt ki. Természetes, hogy a munkások szívesen és nagy lelkesedéssel fogadták ezt kijelentést és nem győztek eleget hálálkodni. — Szabadtanítás Mohácson. Újév napján délután 5 órakor a Mohácsi Kát. Legényegyletben Keserics Ferenc apátplébános elnöklete mellett szűkebb körű értekezletet tartottak a Mohácson f. hó 26-tól kezdve f. évi április hó 12-ig bezárólag vasárnaponkint megtartandó szabad előadások tárgyában. Az előadások sorrendje és az egyes előadók névsoráról, valamint az előadandó tárgyakról, legközelebb fogunk beszámolni. Gratulálunk a szép és hazafias vállalkozáshoz, amelyre már most fölhívjuk Mohács város és vidékének társadalmát. — Mohácsi gyermektelep. Megemlékeztünk arról annak idején, hogy a gyermekmenhelyek országos főfelügyelője, Ruffy Pál miniszteri tanácsos és dr. Gobbi Gyula, a pécsi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa az ősszel itt jártak, hogy Mohácson gyermektelepet létesítsenek. A szándék megvalósul és már f. hó 4-én megkezdette a pécsi menhely a mohácsi gyermektelep benépítését, amennyiben Kiing Mihálynéhoz két árva fiút (6 és 4*/2 éves) és Kiing Mátyásnéhez egy 41, év körüli árva leányt adott gondozásba. — Borfogyasztók figyelmébe. Az 1908. évre szóló borfogyasztási egyezségi tárgyalásokat a mohácsi elüljáróság a községháza kis tanácstermében folyó hó 6. 7. és 8. napjain fogja megtartani; — és pedig 6-án és 8-án csak délelőtt 8-tól 12 óráig, 7-én azonban egész napon át. — Változások az egyházmegyében. A megyés püspök Szalcer Sándor bátai plébánost januárius 1-jével plébániája vezetésétől fölmentette és Földes Dezső báttaszéki káplánt ideiglenes adminisztrátornak Bátára küldötte. Továbbá ideiglenes adminisztrátornak küldötte Máriakéméndre Folnegovics György beremendi káplánt, majd pedig a következő káplánokat helyezte át: Szadek Mihályt Harkonevcéről Beremendre, Tihanyi Jánost Püspökszenterzsébetről Báttaszékre, ifj. Horváth Jánost Püspökbogádról Püspökszenterzsébetre, Deutschbauer Istvánt Márikéméndről Püspökbogádra, Mindszent Vilmost Pécsváradról Máriakéméndre. — Új vasutak. Hétfőn délelőtt 10 órakor ült össze Koszits Kámill alispán elnöklete alatt Baranyavármegye vasutügyi bizottsága, hogy a tervbe vett helyiérdekű vasutak kiépítéséhez való pénzbeli hozzájárulás nagyságát újból megállapítsa s a vármegye januáriusi közgyűlésének javaslatot tegyen. Az ülésen részt vettek Mohácsról: Német Lipót, Stajevics János, Keserics Ferenc, Varga Alajos, Margitai Péter és Szinkovich Károly. Erre a gyűlésre azért volt szükség, mert a közgyűlés feliratára a kormány — tekintettel a megváltozott viszonyokra — a törvényhatóságnak a helyiérdekű vasutakhoz való hozzájárulása tárgyában korábban hozott határozatát föloldotta s újabb határozathozatalra utasította a vármegye közönségét. A kormány leadott rendeletében azt mondja, hogy a pécs-miholjáci vasutat az állam építi ki, mindazonáltal kéri a kormány az e vonalra megszavazott hozzájárulásnak az állam számára való föntartását. Az alispáni javaslat erre az, hogy a vármegye a pécs-miholjáci vasútra, mint amely államvasút lesz, semmivel se járul; az így fölszabaduló 82.000 koronát a vármegye három más, tervbevett vonalára adja; mégpedig a pécs—bátaszéki vasútra a múltban megszavazott 220.000 koronát most 300.000 koronára emeli; a bátaszék—mohács—pélmonostori, vagyis mohácsvidéki vasútra az engedélyes által legújabban kért 150.000 koronát s végül a drávavölgyi vasútra 200.000 koronát ad. Összesen 650.000 korona hozzájárulást hoz az alispán javaslatba. — Dr. Egry Bélát, Mándy Sámuel, Német Lipót, Pakuszy Gyula, Jeszenszky Ferenc és Kontra János fölszólalásai után alaposan megvitatva az ügyet, a bizottság egész terjedelmében elfogadta az alispán határozati javaslatát azzal, hogy a vállalkozók a vasútépítést egy év alatt tartoznak megkezdeni s oly kiegészítéssel, hogy a vármegye közönsége, amennyiben a hozzájárulás összegét a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok miatt nem tehetné le az esedékesség idején, az összeg után 41/gu/o kamatot fizet. Az alispán tárgyalni fog a pénzintézetekkel s úgy rendezi az ügyet, hogy a vármegye közönségének pótadója egy fillérrel se emelkedjék. — Iparos bál. A Mohácsi Általános Ipartestület az ipartestületi székház alapja javára, f. évi februárius hó 1-én az Iparosok Olvasóköre összes termeiben bált rendez. A rendezőbizottság már most serényen munkálkodik, hogy az egyes társadalmi köröket összpontosítsa egy igazán kellemes és otthonias estére. A részletes műsort a legközezelebbi számban közöljük. — A vármegye téli közgyűlése. Baranyavármegye törvényhósági bizottsága e hó 13-án tartja rendes (téli) közgyűlését. A napirend érdekesebb tárgyai lesznek a többi között: az alispán évnegyedes jelentése, az alispánnak a dr. Barna Lajos sásdi közjegyző által az őszi rendes kögyűlésen hozzája intézett s a főispán ellen irányuló interpellációra adott és akkor tudomásul nem vett válasza, az egyes szakbizottságok és választmányok újraalakítása, a vármegye területén tervezett h. é. vasutak segélyezése, stb. — Egy fiatal asszony halála. Sey László vaiszlói gyógyszerészt — néhai Sey Lajos, volt mohácsi főszolgabíró, utóbb vármegyei főjegyző fiát — súlyos csapás érte, a legsúlyosabb, amely férfit csak érhet. Neje, szül. Benkő Margit e hó 2-án tüdőgyuladás következtében meghalt. A fiatal, alig 26 éves asszony halála megrendítően hatott Mo- 3. oldal.