Mohács és Vidéke, 1912 (31. évfolyam, 1-54. szám)
1912-01-01 / 1. szám
1912 január 1. benéssé változott azon kommentár nyomán, melylyel a főjegyző a lemondás bejelentését kisérte. A bíró részint magánügyeivel, részint azzal okolta meg lemondását, hogy a választóknak beléje helyezett bizalmának nem képes megfelelni, mert ő az elöljáróság vállaira nehezedő sok dolgot nem tudja elvégezni, kevés segítséget talált elüljáró társaiban az esküdtekben, mert ezek csak akkor jelentek meg a városházán, ha magánügyeik megengedték s igy nem vállalhat felelősséget a város külső gazdasági ügyeinek vitele tekintetében. Fölkér József főjegyző a lemondást tartalmazó beadvány fölolvasása után kötelességének tartván bizonyos részleteket is a képviselőtestület tudomására hozni, megálapította, hogy általában nagy zavar uralkodott a városházán, az elüljárók távolmaradása folytán hetekig nem lehetett tanácsülést tartani a folyó ügyek elintézése és különösen a kifizetendő pénzek utalványozása céljából. Nagy megdöbbenést okozott a helyzetnek ez a föltárása, annyira, hogy az egyik képviselő egyenesen fölhívta az esküdteket, hogy ha magánügyeik miatt akadályozva vannak elüljárói kötelességeik teljesítésében, kövessék a bíró példáját, mondjanak ők is le, s adjanak helyet olyanoknak, akik inkább képesek megfelelni kötelességeiknek. Hát itt nagy hiba van. Hiba van először a beosztásban, a munkafölosztásban, de a főhiba a rendszerben van. Ha a nagyközségi rendszer mellett akarunk maradni, csakis olyan bíró lesz képes feladatának megfelelni, aki nem él iparának, üzletének jövedelméből, aki minden ügyét állásának szentelheti s akit magángazdasága teljesen nélkülöztet. De hány ilyen ember van és kérdés, van-e ilyen egy is? És ha van, vállalkozik-e a bírói állásra? Mégis csak rákényszerítenek bennünket a viszonyok, hogy a nagyközségi szervezetből kibontakozzunk és rendezett tanácsú várossá alakuljunk.* A bíró távollétében Kovács István helyettes bíró délután 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést, melynek következő volt a lefolyása. A városi bérház építőjének — benyújtott kereseti kimutatása alapján — 23000 koronát utalványoztak ki. Ezután előterjesztette az előadó főjegyző a tűzoltó őrtanya és szertár újjáépítése tárgyában a kiküldött bizottság javaslatát. A bizottság a tűzoltótestület parancsnoksága által annak idején bemutatott tervet csakugyan redukálta és az őrtanyaparancsnok lakásának elejtésével szertár, istálló, iroda, tanácskozó terem, a tűzoltók részére laktanya s egy kis mosdó szobából álló őrtanyai szertárnak a készült terv szerint való sürgős újjáépítését javasolja. Az építkezés előirányzott összege 29634 korona. Az előadó főjegyző indítványára a közgyűlés a bizottság javaslatát elvben elfogadta és utasította az elüljáróságot, hogy a tervet és költségvetést fölülvizsgálat végett küldje meg az államépitészeti hivatalnak, a fölülvizsgálat után tegye ki 15 napi közszemlére s az igy teljesen előkészített ügyet vegye föl az ezennel 1912. évi januárius hó 30-ára kitűzött közgyűlés napirendjére. Majd pedig elfogadta a közgyűlés vita nélkül a Bosnyák Andrástól a szigeti út céljaira vásárolt földnek a város nevére való átíratására szükséges nyilatkozatot; — hozzájárult a főjegyzőnek ahhoz a javaslatához, hogy a város folyamodjék a II. Lajos csavargőzösnek, mint vámtárgynak engedélyezéséért; — fölvette Károlyi Józsefet a községi kötelékbe — 20 korona települési dij ellenében, és némi vita után az előadói javaslat ellenére megtagadta Rásity Vidoszava illetőségét. Hosszabb vitát idézett elő az ártézi kút fúrásának ügye. A kút már 450 m, mély s a fúrás már 12000 koronába került, anélkül, hogy a kívánt célt elértük volna. A kiküldött bizottság az ártézi kutat okvetlenül szükségesnek tartván, a képviselőtestület utólagos jóváhagyása reményében elrendelte további 50 méter mélyre való fúrását. Az előadó főjegyző az ügy részletes ismertetése után kifejtvén, hogy városunknak egészséges ivóvízzel való ellátása a lakosság elsőrendű közegészségügyi szükséglete, kéri a közgyűlést a bizottsági javaslat elfogadására. Majd pedig fölvetett kérdésre előadja, h hogy a kormány által utalványozott 10000 segélyt még nem lehetett fölvenni, mert azt a belügyminiszter mélykutak fúrására engedélyezte. De ő már megtette a kellő lépéseket arra nézve, hogy a miniszter ettől a föltételtől elálljon és az említett összeget ártézi kútfúrás céljaira való fölhasználására engedélyezze, sőt az erre irányuló folyamodványát az alispán a legmelegebben pártolva terjesztette föl. Többen szóltak a tárgyhoz. Német Lipót azt javasolja, hogy ne csak 50 méternyi újabb fúrást rendeljen el a képviselőtestület, hanem legalább 200 méternyit s erre egyszerre történjék újabb alku a kútfúróval. Végül a közgyűlés elfogadta a bizottsági javaslatot a Német Lipót által indítványozott módosítással. A szegényházi ápolónő kérelmére s az előadó főjegyző javaslatára a közgyűlés — tekintettel az élelmiszerek megdrágulására — az élelmezési díjat egyénenként és naponkint 72 f-ről 80 f-re s a szolgálati díjat havi 30 K-ról 36 K-ra emelte föl. A pénztár rovancsolásról szóló jelentést tudomásul vette a közgyűlés. A közölt napirend utolsó tárgya volt Schmidt Antal bíró lemondása. Jelen tudósításunk bevezető részében már szóvá tettük a fölmerült mozzanatokat. Személyi dolgokról lévén szó, nem akarunk a tárgynál tovább időzni, hanem még röviden fölemlítve, hogy a közgyűlés utasította az elüljárókat kötelességeik hű és pontos teljesítésére, közöljük azt a határozatot, hogy a képviselőtestület elfogadta a bíró lemondását és utasította a főjegyzőt, kérje a főszolgabírót a biróválasztás mielőbbi kitűzésére. Mohács és Vidéke Visszapillantás az 1911-iki év gazdasági eredményére. Amennyiben az 1911-iki gazdasági év teljesen bevégződött, sőt az őszi vetésekkel már belenyúl az 1912-ikibe, teljes jogosultsággal elmondhatjuk róla nézetünket, egyúttal konstatálhatjuk megelégedésünket avagy elégedetlenségünket. Nagy általánosságban szólva nem elégített ki bennünket, noha itt-ott, egyik-másik terményben elég szép eredmény mutatkozott, azonban a főbb terményeket tekintve, bizony-bizony elég szűk esztendő volt ez, mit a folyton emelkedő drágaság eléggé bizonyít. Az a helyzet, hogy a mi vidékünkön egyik-másik gazdasági növény tenyésztése illetve termelése valamicskével jobb eredménnyel járt, nem lehet irányadó, mert azzal szemben az ország túlnyomó részében, úgy az Alföldön, mint a hegyvidékeken alig termett valami. Egyes kisebb helyek jobb termési eredménye az országos terméssel szemben nem sokat változtat az átlagos eredményen. Ezenkívül vannak egyes növénynemek, melyeket egy idő óta nálunk alig termelnek, mint : mák, lencse, sárgarépa, zöldség stb. pedig van hozzá elég jó talajunk és éghajlatunk. Ily rendszertelen termelés mellett nem is csodálkozhatunk, ha termények ára nagyban emelkedett, ami csak arra alkalmas, hogy a folyton növekvő áremelkedést elősegítse, előmozdítsa. Észrevételeinket, megjegyzéseinket az egyes növénynemeknél mondjuk el, miket az alábbiakban sorolunk elő: 1. Gabonaneműek : A búza. Holdankint (1200 Q-ölet számítva) 8—10 méter mázsa (k q) termést adott, melynek szalma termése kielégítő volt. A rozs, amennyiben korában érik, mint a búza, aránylag 9—12 q között váltakozott. A zab holdankint 9—10 q adott s mivel ára 14—16 korona között váltakozott, kitűnőnek mondható. Szalmatermése is igen jó volt , mert holdankint megadta a 20 q-t és q kint 6—8 korona árban igen keresett póttakarmányul szolgált. A kukorica holdankint 9—10 q-t adott és 15—16 korona árban igen kelendő volt. Az ó-kukorica hallatlan magas árban ment, q-kint 20—21 koronájával. Árpa holdankint 6—7 q között. A fehéret sörgyártásra 18—20 korona között fizették, a többit 15—16 koronájával. 2. Takarmánynemüek : A széna, mely esőhiány miatt csak szűken termett s igy holdankint nem adott többet 10 g-nél, mely 5, később 6 korona árban kelt. Sarjú már csak ennek fele volt. Bükkönyöszab holdankint 28 g. Lóher, lucerna termése igen kevés, melynek ára hallatlan magas volt. A mi vidékünkön zöld állapotban nem szokták adni-venni, ha azonban métermázsánkint számítanék, úgy zöld állapotban is fölülhaladta volna a 3 koronát. A lóbab esőhiány miatt holdankint 5—6 g-t adott. Baltacin. Nálunk egyátalán nem termelik, pedig a ferde fekvésű, egyéb növénytermelésre alig használható, sovány talajokat ezzel jól lehetne kihasználni. 3. Egyéb növények: A bab, mit nálunk csak mint melléknövényt a kukorica között termelnek, alig adott 2—3 g-t. Ára, mert kevés termett az esőhiány miatt, eleinte 24, később 30 korona volt. A burgonya, közepes és közepesen aluli termést adott. Holdankint 100 —120 g-t. Métermázsánkint a sárga 7 koronával, a rózsa 5 K-val igen keresett volt , mert innét vidékre igen nagy mennyiségűt elszállítottak. A kender, mely mint fonalas növény s igy mint fontos iparnövény vidékünkön nincs eléggé felkarolva, pedig nagyon megérdemelné és jövedelmezőség dolgában is bőségesen kifizetné magát. Csakis házi célokra igen kis mértékben termelik. Sokan csak magjáért vetik s igy mint kendermag literenkint 14—18 fillérjével élénk kereslet tárgya volt. A len. Nálunk egyáltalán nem termelik , mert sok munka van vele. Ha már e növény nem örvendhet jobb felkarolásnak, bár a kendert termelnék gazdáink nagyobb mérvben. A cirok. Mint takarmánynövényt e vidéken nem termelik, csakis a mesgyéken szobaseprűkészítés céljából látni itt-ott s igy egy-egy seprű ára 30 fillérre emelkedett. A napraforgó. Szintén a mesgyék mentén látható, pedig olajdús magváért, mely baromfi etetésre igen kitűnő, nagyobb felkarolást érdemelne. 4. Konyhanövények : A zöldbab, igen szűken termett és esőhiány miatt hamar megkeményedett, megszálkásodott. Kilogrammonként 20—26 fillér árban kelt. A cukorbab. Hüvelyes állapotban 20—30 fillér , kikopasztva 40—60 fillér, sőt a legkorábbiak még ennél is magasabb árban keltek. A vöröshagyma csak közepes termést adott. A fokhagyma már jobban fizetett. Zöldség és sárgarépaigen hitvány termést adott. Mivel e két növény sikeres termelése mély művelésű, forgatott talajt igényel, gazdáink ezt nem akarják tenni, ezek miatt saját földműveseink is a kupuszinaiak által termelt gyökereket vásárolják, ami elég helytelen állapotra mutat. A cékla és vörösrépa. Népünk inkább saját céljaira termeli, eladásra igen ritka esetben. Csak akkor ad el belőle, ha véletlenül igen nagy terméshez jut. A vörösrépa, mint salátapótló növény nyer még némi megbecsülést. A saláta már nagyobb felkarolásban részesül s az északi szelektől védett kertekben s egyéb helyeken elég kiterjedten termelik. Szára 100—120 fillér volt. A zeller, nálunk egynémely kertben látható, csakis zöld leveleiért tartják. Magát a növényt a kapuszinai termelőktől vásároljuk. Káposztafélék: Korai kelkáposzta fejenkint 10—20 fillér között. Késői fejeskáposzta százankint 6—7 korona árban bőven volt kapható. A mák igen szűk termést adott és igy literje 1 koronára szökött fel, ami hallatlanul magas ár. Nálunk a mák termelése hanyatlóban van s emiatt a jó talaj mellett is más vidékről jut el hozzánk. A paradicsom termése közepes volt kígja 10—12 fillér, mégis az almaparadicsom volt a keresett. A paprika zölden, mérőzsákonkint 3 korona. Törött állapotban literje 80 — 100 fillér között. Ugorka szintén darabonkint 4—6 fillér, később másfél fillér. A kararáb darabonkint 2—3 fillér. A torma gyökerenkint 4—5 fillér. A tök, főzni való, egyenkint 20—30 fillér között. Úri tök, sütni való dobja 40—50 fillér. Laboda azaz speit, kilónkint 48—50 fillér. 5. Egyéb élelmi cikkek. A tojás csak szűken jutott piacra, mert a tyúkok nem igen tortak. A tojástermelést fokozhatjuk, ha tyúkjaink részére állandóan homokot tartunk és többször zabot adunk nekik. A tej literenkint 20—24 fillér , a túró kilogrammonkint 24—30 fillér között. A tejfel literenkint 80—100 fillér között. A vaj kilónkint 2 kor. 60 és 2‘80 között. Ezen élelmi cikkek ára, mióta az állatállomány folytonosan fogy, rohamosan emelkedik. A sok-sok falusi tejszövetkezet tej, túró és vajtermelését nem mi, hanem nagyobbrészt külföldiek kapják, mely ok miatt a vaj ára nagyban emelkedett. A sajt. Piacunkon sajtot ritkán látunk, kereskedőink messze vidékekről közvetítik , miért is magas áron kel. Nagy ritkán látható birkasajt 160—180 fill.árban. 6. Szárnyasok: A tyúk, páronként 4—6 korona. Csirke 2 korona. A liba, illetve lúd, sovány darabja 2 40 korona ; kövér : kilogrammonként 120 korona. Kácsa sovány, páronként 360—400 korona. Tömött, illetve kilója 100. Pulyka: Nálunk igen ritkán, csak elvétve tenyésztik, őszi időtájban Szerbiából hajtanak hozzánk. Ára páronként 6—7 korona. 7. Gyümölcsfélék : A szőlő klg.-onként 30—40 fillérjével. Kár, hogy a korai szőlőfajokat piaci eladásra szőlőtermelőink nem termelik, pedig ez nagyon kifizetné magát. Az alma igen szűk termést adott s igy annak az ára igen magas volt. Kilónként ősszel 20—24 fillérjével élénk kereslet tárgyát képezte. Körte szintén kevés termést hozott s igy kilója 20—30 fillérre emelkedett. Kojszi. Nálunk alig termett, mivel virágzáskor nagyon alkalmatlan idő járt és emiatt kilónként 40 fillérre szökött föl az ára. Francia barack. Csak itt-ott termelik, mivel fája pár év alatt elpusztul, miért is igen drága volt. Darabja 6—10 fillér. Cseresnye. A környékbeli községek meszes talaján eléggé jól termett, literjekint 16—20 fillér. A meggy. Eléggé jól termett, sokan még meggybort is készítettek belőle. Literje 8—10 fillér volt. Kár, hogy finomabb nemesebb faját, a spanyolmeggyet kiterjedtebben nem termelik. A dió. Nyolcadonként 3 korona. A gesztenye. Literenkint 16—20 fillér. Nagyobb fajtája a maróni, kilónként 40—60 fillér között. A szilva fajonként és literenként 16—20 fillér között. 8. Húsfélék: Marhahús kilója 160 fillér, borjú 176, sertés 176, birka 1korona, zsír 180, szalonna L60 fillér. 10. Élő állatok : Szarvasmarha növendék 1 éves drb 200 korona, 2 éves 2—400 korona. Borjas tehén darabja 300—500 korona. Lóigás 1 éves csikó 200, 2 éves 400—500, 3 éves 500—600 korona. Sertés: sovány hizlalni való kilója 2—3 korona között; kövér életsúlyban 180—200 kor.Juh: kinőtt páronkint 40 kor. Bárány darabonként 4 — 10 korona. 3. oldal.