Mohács és Vidéke, 1912 (31. évfolyam, 1-54. szám)
1912-09-01 / 37. szám
1912. szeptember 1. derízetlen konzorcium hamisítja, hogy a laikus ember sem képes a hamisítványokat a valódiaktól megkülönböztetni, az Osztrák-Magyar Bankelhatározta, hogy október havában új százkoronás bankjegyeket bocsát ki. És mivel rengeteg összeg hamis buszkoronásokat is forgalomban vannak, a jegybank az uj százkoronások után új buszkoronásokat is fog kibocsájtani. — Ebmarás. Hajdinák Aladár, lapunk kiadójának nyomdászsegédje vasárnap este haza felé tartván, útközben egy eb vette üldözőbe. Hajdinák az ebtől megszabadulni óhajtván, lehajolt a földre kőért, hogy evvel azt elűzze. De alig ért keze a földhöz, odaugrott a kutya és megharapta a kezét. A Munkás betegsegélyző pénztár a Pasteur-ntézetbe utalta a megmart nyomdászsegédet. — Egy öreg rendőr halála. Tizennyolc évet szolgált a városnál Török János, hűségesen, míg életének 54-ik évében, szombaton meghalt. Vasárnap délután temették az öreg rendőrt, s temetésén, melyen Varga Zsigmond ref. lelkész szép gyászbeszédet mondott, a rendőr kartársain kívül még nagyszámú közönség is részt vett. — A rácőttösi vörheny. Lapunk legutóbbi, vagyis augusztus 25-én megjelent számában hírül hoztuk, hogy a Ráctettösön föllépett vörhenyjárvány szünefélben van. Ennek ellenére az egyik pécsi napilap keddi számában még egyre ír a járvány terjedéséről és a hatóságot vádolja, hogy nem akadályozza meg kellőképen a lakosságnak a betegekkel való érintkezését. Mivel nem szoktunk valamit könnyelműen állítani, ime statisztikailag mutatjuk ki állításunk valóságát. A verheny júniusban lépett föl; ebben a hónapban 6, júliusban 17, augusztusban 13 megbetegedés történt; az augusztusi számból esik a hónap első felére 11, a második felére 2, augusztus 22-ike óta nem történt megbetegedés, tehát bátran írhattuk, hogy a járvány szünőben van. A hatóság is megtette kötelességét a járvány terjedésének megakadályozására. Vörös cédulát ragasztatott minden házra, amelyben vörhenybeteg gyermek volt, minden ilyen ház elé őrt állított a beteggel, vagy családtagjaival való érintkezés meggátlására stb. Ha a tudatlan lakosság mégis megszegte a tiltó rendelkezéseket s ekképpen gátolta a központi hatóság üdvös intézkedéseinek végrehajtását, erről a hatóság mit sem tehet. — Vásár Németbólyban. Holnaphoz egy hétre, szeptember 9-én tartják Németbólyban a kisasszonynapi országos vásárt. — A lóverseny halottja. Az augusztus hó 29- iki budapesti lóversenyen nagy szerencsétlenség történt. A második futamban Szemere Miklós „Éjjel-Nappal” nevű lova elbukott és maga alá temette fiatal lovasát, Ungsorg Mátyás zsokét, aki oly szerencsétlenül esett, hogy koponyatörést szenvedett és egynegyed órára rá meghalt. Ungsorg mohácsi gyerek, akinek atyja Vida Tibornál, mikor még versenyistállója volt, mint parádés kocsis volt alkalmazva. — Tűz. Eddigelé még ismeretlen az ok, hogy mitől gyuladt meg e hó 20-án Várdoróczon Berta Imre földműves istállója. A ház körül foglalatoskodó házbeliek egyszerre csak azt vették észre, hogy vörös lángok nyaldossák körül az istálló tetejét. Az összefutott szomszédság segítségével hozzáláttak az oltáshoz, mégis az istálló, a takarmányos kamra, a kocsiszín a tűz martalékává lett. — Gondnokság alatt. A pécsi kir. törvényszék Kovács Mária kölkedi lakost gyöngeelmiség miatt gondnokság alá helyezte. — A jó szomszédok. Közös házban laktak Matkovics János és társai Monyoródon. A múlt hét elején aztán mint jó szomszédok a két család parázs veszekedéssel kívánt egymásnak nem szerencsés jó napot, hanem sok más mindenfélerosszat, amin aztán hajba, s harcra kaptak s alapos ütésekkel keresték meg egymás házát. A csendőrségnél megindult az eljárás ellenük. — Hamis váltó. E hó 16-án járt le Bősz Ádám kis-nyárádi lakos 120 koronás váltója a Mohácsi Takarékpénztárnál, azonban ő a váltóügyet nem rendezvén, a többi aláírókat szólította föl a takarékpénztár az összeg kifizetésére. Kisült ekkor, hogy Heréb Miklós, ifjú Kresz Vilmos és Eilingsfeld Péter aláírásai hamisak, s hogy a nevzettek mit sem tudnak a váltóról. Dr. Rüll Béla ügyésze utján följelentést tett a takarékpénztár Bősz ellen, ki beismerte, hogy a neveket ő írta a váltóra. Sőt a további vallatás alatt beismerte azt is, hogy már 1903-ban is igy tett egyszer, de ekkor nem tettek ellene följelentést, mert a takarékpénztárral kiegyezett. Az eljárás folyik ellene. — Elitélt udvarló. Dunaszekcsőn történt. Risztics János szigeti lakos ez év március hava 30- án a kútnál találkozván Illés Máriával, szomszédjának leányával, incselkedni kezdett a szemrevaló hajadonnal, olyannyira, hogy a leány kénytelen volt védekezni, amiből dulakodás támadt. Civódás közben a leányzó belépett egy kiálló éles kukoricaszárba, mely a bal lábán súlyos sérülést okozott. A leány szüleinek feljelentése következtében augusztus 26-án vonta felelősségre Risztics Jánost a pécsi törvényszék büntetőosztálya, mely a legényt gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondta ki és 2 napi fogházra meg 10 K. pénzbüntetésre ítélte, de a büntetést a fönforgó enyhítő körülményeknek fogva a büntető novella alapján fölfüggesztette. — Leleplezett szerelmi bájital árusító. Múlt vasárnapon, aug. 25-én este egy, a vonaton Mohácsra érkezett asszony Novákovics Vazul ügyeletes rendőrtől egy mohácsi református földmivesgazda lakása után tudakozódván, a rendőr észrevette, hogy a nő táskájában különböző kisebb gyógyszertári üvegek és csomagok vannak. A rendőr legott kihallgatta az idegen — Vincellér Jánosné nevű — nőt az orvosságok rendeltetése felől, aki beismerte, hogy az általa keresett embernek viszi azokat gyógykezelés céljából. A rendőr rögtön elkobozta a szereket, az asszonyt pedig a városházára kísérte rendszeres kihallgatás végett, amidőn is kitűnt, hogy a szóbanforgó gazda Pécsett fölkereste Vincellérnét és kérte segítségét. Ezért jött ki Pécsről Mohácsra, hogy személyesen kezelje amazt, sőt már 8 korona előleget vett tőle. A rendőrség a gyógyszereket átadta megvizsgálás végért Bálint Lajos gyógyszerésznek, aki megállapította, hogy a gyógyszerek hatásnélküli anyagok, az egészségre egyébként nem ártalmasak s a nép e gyógyszerekből szerzi egyikét-másikát sziveresitőnek, szivvidámitónak, sőt szerelmi báj- és csábitalnak is. A jelen esetben az utóbbi volt a cél. — Csendélet Darázson. Nagy táncmulatságot csaptak a múltkoriban a darázsi szöllő-hegyen Major András uram vendéglőjében, s a jókedvű fiatalság még a zárórakor sem akart széjjel menni. A cigányok azonban a kialkudott bérért csak eddig voltak hajlandók muzsikálni, miért is Hild György bement az ivóba s rászólt a cigányokra, hogy játszanak. Ez meg Kanizsai Istvánnak nem tetszett, fölkapott egy sörös üveget s Hidl fejéhez dobta. Hild erre szó nélkül kiment, azonban kint összebeszélt egy két pajtásával, s a hazafelé igyekvő Kanizsait úgy elpufolták, hogy ez most a »László- kórházban várja meggyógyulását. — Verekedés a piacon. Három napig kocsmázott Lőrinc Ádám útkaparó egymásután, miért aztán társai, mert ezt már többször is megtette s a munka igy rájuk maradt, följelentették, mire a biró el is bocsájtotta a szolgálatból. Lőrincz ezt megtudván, ezért annyira megharagudott volt társaira, hogy múlt vasárnap 11 óra felé söprés közben, a nála levő lapáttal neki támadt társainak, de ezek az akkor is ittas állapotban levőt lefegyverezték, s igy senkiben sem tehetett kárt. — Régi haragosak már Popovics Miklós és Bojanin Cvetkó bolmányi lakosok, s nem mulasztottak el semmi alkalmat, hogy összevesszenek, így történt ez a múlt héten is. Popovics csendesen hazafelé ballagott a mezőről, s amikor Bojanin háza előtt ment el, egyszerre csak kiugrik a gazda s a kezében levő vasvillával egykétszer jól fejbevágta. Popovics följelentésére a csendőrség megindította az eljárást. — Rablógyilkosság a környéken. A gazdasági tekintetben Mohácsra gravitáló Rácmecske községben múlt szombaton rémes gyilkosság történt. Schäfer János rácmecskei lakos, vadászbérlő az említett napon délután vadászni ment az erdőbe, ahol ismeretlen tettesek agyonlőtték és magukkal vitték vadászjegyét meg pénzét. A rablógyilkosok után nyomoz a csendőrség. — Mire jó a szőlőkaró? Hazafelé mendegélt vasárnap Tatai Mihály nagybodolyai lakos a szőlőföldek között, mikor az egyik fa mögül előugrottak Major András és Major György s a náluk levő szőlőkarókkal jól elnásságolták Tatai uramat. Tatai följelentésére a csendőrség megindította az eljárást. Mohács és Vidéke A mohácsi állami anyakönyv vezető értesítője. Születések: Heyer István, Szűcs Anna, Major Sándor, Orbán Hildegárd, Grigorovics Julianna. Házasságkötések: Szűcs Péter és Sánta Julianna, Farkas János és Mezei Erzsébet. Halálozások: Török János, Varga István, Bosnyák István, Polgár Sándor István, Jáksits Józsefné. Irodalom. — Uj idők. A magyar családok kedvelt heti lapjának, az Uj Időknek élén Heltai Jenő művészet szépségekben gazdag humoros regényének, a »Family Hotel «-nek érdekes folytatását találjuk. Herceg Ferenc, a szerkesztő, vidám novellát írt »A jó feleség a fürdőben” címmel, Adorján Andor pedig a Bretagneról ír színes, elmés levelet. Elbeszélést közöl még a lap Erőss Dezsőtől (Árkádia) és Kárpáti Auréltól (Rogerné.) Verset Sas Edétől és Czóbel Minkától közöl e héten 5. oldal. a lap, míg a »Magyar Írók otthonukban” című rovatban Gárády Viktor méltatását találjuk. Balzac elmés és mély filozófiájú cikke a házaséletről, cikk az omnibuszról, számos érdekes kép és ötletes fejléc, stb. tarkítja még az e heti számot. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 5.korona. Kiadóhivatala VI. Andrássy ut 16. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági helyzet. A cséplési munkálatok még nem fejeződtek be mindenütt s így az eredmények még nem mindenhol ismeretesek, de remélhető, hogy a legközelebbi hivatalos termésjelentésig még hátralevő két hét alatt a cséplés az ország legnagyobb részében befejezést nyer, úgy hogy akkor már nagyobbára végleges terméseredmények lesznek közölhetők. Erre való tekintettel az e hó 19-én összeállított és a múlt vasárnapi lapokban közzétett hivatalos jelentés nem is foglalkozik a gabonafélék termésének eredményével, hanem csak a két fő kapásnövény — a kukorica és burgonya — terméskilátásával. A gazdasági tudósítóktól a földmivelésügy miniszteréhez érkezett jelentések alapján az idén 51 millió métermázsa szemes kukorica és 53 millió métermásza burgonya várható. Ez a remélt eredmény kukoricában 16 millió métermázsával, burgonyában mintegy 9 millió métermázsával haladná meg az 1911-ik év terméshozamát. A szemeskukorica termésátlagát kataszteri holdanként 1186 métermázsára, a burgonyáét 4984 métermázsára becsülték, amely átlag mind a két nemben jóval meghaladja a tavalyi terméseredményt. Baranya vármegyében 1 millió 67.262 m.mázsa szemeskukorica remélhető, 210.841 métermázsával több, mint tavaly volt. A kataszteri holdankénti átlag 11*30 mmázsa, valamivel kisebb, mint az 1911. évben volt. Ez az eredmény állandó meleg időjárás esetén jó közepesnek mondható. Baranya vármegyében 810.513 métermázsa burgonyatermés várható ; 164.014 métermázsával több, mint tavaly volt. A kataszteri holdankénti átlag 49-50 métermázsa, tehát szintén valamivel kisebb, mint a múlt évben volt. Tehát közepes termésre van kilátás. Babban, káposztában, meg dohányban jó közepes termés várható. A szőlő a korábbi jégverések, a peronoszpora, lisztharmat és szőlőmoly kártételei folytán igen sokat szenvedett. A bő esőzések folytán a peronoszpora még rohamosabban terjedt. Ez a körülmény, meg a több helyen beállott rothadás az eddigi gyönge kilátásokat még jobban csökkenti. Elvétve a Dunántúl s az Alföld néhány megyéjében elég szép terméssel is biztat, de általában véve a helyzet rosszabbodott. Gabonaforgalom — piaci árak. Mohács, 1912. augusztus 31. Élénk üzlet mellett nagy forgalom fejlődött ki, csökkenő árak mellett. Árak: Búza .. Kétszeres Rozs . Árpa . Zab . Bab K10-50—60 50kilónként» 9-50 2- »» 9-—· 9-80—10.—· · 9.30—40» 11-80—12-—» Lóbab . . » Vadrepce . . » Tengeri » Burgonya zsákja 9-20—30 650—70 9-80 3-— » » » » Szerkesztői Szenetek. Orion. Nekünk már csak »hegy« a szőlőhegy is. A mohácsi, mint afféle sikföldi magyar, beéri az alacsonyabb földháttal és hegynek látja azt a dombláncot is, amelynek nincsenek 100—200 méternél magasabb külön kiemelkedései. Azt mi is tudjuk, hogy a hegy tudományos megállapítás szerint az ennél magasabb csúcsoknál kezdődik. Ami pedig a csúcs fogalmát illeti, tudtunkkal itt sincs általános és pontos megkülönböztetés az orom fogalmától, pedig a magyar nyelv épen a csúcsok különböző alakjaira nézve nem igen búslakodik kifejező szavakban. Ezért csak helyeselni lehet kiváló tudósunknak, Cholnoky Jenőnek azt a nézetét, hogy az orom —a minden oldalról hasonló lejtőjű igazi csúcstól eltérően — ép magyar nyelvérzék szerint olyan hegytetőt jelent, amelynek egyik oldala szembetűnően meredek, másik oldalról pedig szelíd esésű, lankás lejtő. Ilyen a Gellérthegy, amely tehát nem csúcs, hanem igazi orom. Schiller és Goethe nyelvében az idevágó fogalomjelzők közt (Spitz, Kopf, Kulm, Belchen, Horn, Kogl) éppúgy nincs meg a teljes biztosságú finom megkülönböztetés, mint az Alpesek svájci franciáinak rengeteg sok csúcsszava között. Pedig arrafelé a tömérdek turistának finom érzéke van a nüanszok irányában. Nem kell csodálkozni tehát, hogy különösen az alföldi magyar nem a legnagyobb következ