Mohács és Vidéke, 1912 (31. évfolyam, 1-54. szám)

1912-09-01 / 37. szám

1912. szeptember 1. derízetlen konzorcium hamisítja, hogy a laikus ember sem képes a hamisítványokat a valódiak­tól megkülönböztetni, az Osztrák-Magyar Bank­­elhatározta, hogy október havában új százkoronás bankjegyeket bocsát ki. És mivel rengeteg összeg hamis buszkoronásokat is forgalomban vannak, a jegybank az uj százkoronások után új busz­koronásokat is fog kibocsájtani. — Ebmarás. Hajdinák Aladár, lapunk ki­adójának nyomdászsegédje vasárnap este haza felé­ tartván, útközben egy eb vette üldözőbe. Hajdinák az ebtől megszabadulni óhajtván, le­hajolt a földre kőért, hogy evvel azt elűzze. De alig ért keze a földhöz, odaugrott a kutya és megharapta a kezét. A Munkás betegsegélyző pénztár a Pasteur-ntézetbe utalta a megmart nyomdászsegédet. — Egy öreg rendőr halála. Tizennyolc évet szolgált a városnál Török János, hűségesen, míg életének 54-ik évében, szombaton meghalt. Vasárnap délután temették az öreg rendőrt, s temetésén, melyen Varga Zsigmond ref. lelkész szép gyászbeszédet mondott, a rendőr kartársain kívül még nagyszámú közönség is részt vett. — A rác­őttösi vörheny. Lapunk legutóbbi, vagyis augusztus 25-én megjelent számában hírül hoztuk, hogy a Ráctettösön föllépett vörheny­járvány szünefélben van. Ennek ellenére az egyik pécsi napilap keddi számában még egyre ír a járvány terjedéséről és a hatóságot vádolja, hogy nem akadályozza meg kellőképen a lakosságnak a betegekkel való érintkezését. Mivel nem szok­tunk valamit könnyelműen állítani, ime statiszti­kailag mutatjuk ki állításunk valóságát. A ver­heny júniusban lépett föl; ebben a hónapban 6, júliusban 17, augusztusban 13 megbetegedés történt; az augusztusi számból esik a hónap első felére 11, a második felére 2, augusztus 22-ike óta nem történt megbetegedés, tehát bátran ír­hattuk, hogy a járvány szünőben van. A hatóság is megtette kötelességét a járvány terjedésének meg­akadályozására. Vörös cédulát ragasztatott min­den házra, amelyben vörhenybeteg gyermek volt, minden ilyen ház elé őrt állított a beteggel, vagy családtagjaival való érintkezés meggátlására stb. Ha a tudatlan lakosság mégis megszegte a tiltó ren­delkezéseket s ekképpen gátolta a központi ható­ság üdvös intézkedéseinek végrehajtását, erről a hatóság mit sem tehet. — Vásár Németbólyban. Holnaphoz egy hétre, szeptember 9-én tartják Németbólyban a kisasszonynapi országos vásárt. — A lóverseny halottja. Az augusztus hó 29- iki budapesti lóversenyen nagy szerencsétlen­ség történt. A második futamban Szemere Miklós „Éjjel-Nappal” nevű lova elbukott és maga alá temette fiatal lovasát, Ungsorg Mátyás zsokét, aki oly szerencsétlenül esett, hogy koponyatörést szenvedett és egynegyed órára rá meghalt. Ung­sorg mohácsi gyerek, akinek atyja Vida Tibornál, mikor még versenyistállója volt, mint parádés kocsis volt alkalmazva. — Tűz. Eddigelé még ismeretlen az ok, hogy mitől gyuladt meg e hó 20-án Várdoróczon Berta Imre földműves istállója. A ház körül foglalatosko­dó házbeliek egyszerre csak azt vették észre, hogy vörös lángok nyaldossák körül az istálló tetejét. Az összefutott szomszédság segítségével hozzáláttak az oltáshoz, mégis az istálló, a takarmányos kamra, a kocsiszín a tűz martalékává lett. — Gondnokság alatt. A pécsi kir. törvény­szék Kovács Mária kölkedi lakost gyöngeelmi­ség miatt gondnokság alá helyezte. — A jó szomszédok. Közös házban laktak Matkovics János és társai Monyoródon. A múlt hét elején aztán mint jó szomszédok a két család parázs veszekedéssel kívánt egymásnak nem sze­rencsés jó napot, hanem sok más mindenféle­­rosszat, a­min aztán hajba, s harcra kaptak s alapos ütésekkel keresték meg egymás házát. A csendőrségnél megindult az eljárás ellenük. — Hamis váltó. E hó 16-án járt le Bősz Ádám kis-nyárádi lakos 120 koronás váltója a Mohácsi Takarékpénztárnál, azonban ő a váltó­ügyet nem rendezvén, a többi aláírókat szólí­totta föl a takarékpénztár az összeg kifizetésére. Kisült ekkor, hogy Heréb Miklós, ifjú Kresz Vil­mos és Eilingsfeld Péter aláírásai hamisak, s hogy a nevzettek mit sem tudnak a váltóról. Dr. Rüll Béla ügyésze utján följelentést tett a takarékpénztár Bősz ellen, ki beismerte, hogy a neveket ő írta a váltóra. Sőt a további vallatás alatt beismerte azt is, hogy már 1903-ban is igy tett egyszer, de ekkor nem tettek ellene följelentést, m­ert a takarékpénztárral kiegyezett. Az eljárás folyik ellene. — Elitélt udvarló. Dunaszekcsőn történt. Risztics János szigeti lakos ez év március hava 30- án a kútnál találkozván Illés Máriával, szom­szédjának leányával, incselkedni kezdett a szemre­­való hajadonnal, olyannyira, hogy a leány kény­telen volt védekezni, amiből dulakodás támadt. Civódás közben a leányzó belépett egy kiálló éles kukoricaszárba, mely a bal lábán súlyos sé­rülést okozott. A leány szüleinek feljelentése kö­vetkeztében augusztus 26-án vonta felelősségre Risztics Jánost a pécsi törvényszék büntetőosztálya, mely a legényt gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondta ki és 2 napi fogházra meg 10 K. pénzbüntetésre ítélte, de a büntetést a fönforgó enyhítő körülmények­nek fogva a büntető novella alapján fölfüggesztette. — Leleplezett szerelmi bájital árusító. Múlt vasárnapon, aug. 25-én este egy, a vonaton Mohácsra érkezett asszony Novákovics Vazul ügyeletes rendőrtől egy mohácsi református földmivesgazda lakása után tudakozódván, a rendőr észrevette, hogy a nő táskájában külön­böző kisebb gyógyszertári üvegek és csomagok vannak. A rendőr legott kihallgatta az idegen — Vincellér Jánosné nevű — nőt az orvosságok rendeltetése felől, aki beismerte, hogy az általa keresett embernek viszi azokat gyógykezelés céljából. A rendőr rögtön elkobozta a szereket, az asszonyt pedig a városházára kísérte rend­szeres kihallgatás végett, amidőn is kitűnt, hogy a szóbanforgó gazda Pécsett fölkereste Vincel­­lérnét és kérte segítségét. Ezért jött ki Pécsről Mohácsra, hogy személyesen kezelje amazt, sőt már 8 korona előleget vett tőle. A rendőrség a gyógyszereket átadta megvizsgálás végért Bálint Lajos gyógyszerésznek, aki megállapította, hogy a gyógyszerek hatásnélküli anyagok, az egész­ségre egyébként nem ártalmasak s a nép e gyógyszerekből szerzi egyikét-másikát sziveresi­­tőnek, szivvidámitónak, sőt szerelmi báj- és csábitalnak is. A jelen esetben az utóbbi volt a cél. — Csendélet Darázson. Nagy táncmulatsá­got csaptak a múltkoriban a darázsi szöllő-hegyen Major András uram vendéglőjében, s a jókedvű fiatalság még a zárórakor sem akart széjjel men­ni. A cigányok azonban a kialkudott bérért csak eddig voltak hajlandók muzsikálni, miért is Hild György bement az ivóba s rászólt a cigányokra, hogy játszanak. Ez meg Kanizsai Istvánnak nem tetszett, fölkapott egy sörös üveget s Hidl fejéhez dobta. Hild erre szó nélkül kiment, azonban kint össze­beszélt egy két pajtásával, s a hazafelé igyekvő Kanizsait úgy elpufolták, hogy ez most a »László- kórházban várja meggyógyulását. — Verekedés a piacon. Három napig kocs­­mázott Lőrinc Ádám útkaparó egymásután, miért aztán társai, mert ezt már többször is megtette s a munka igy rájuk maradt, följelentették, mire a biró el is bocsájtotta a szolgálatból. Lőrincz ezt megtud­ván, ezért annyira megharagudott volt társaira, hogy múlt vasárnap 11 óra felé söprés közben, a nála levő lapáttal neki támadt társainak, de ezek az akkor is ittas állapotban levőt lefegyverezték, s igy senkiben sem tehetett kárt. — Régi haragosak már Popovics Miklós és Bojanin Cvetkó bolmányi lakosok, s nem mu­lasztottak el semmi alkalmat, hogy összevessze­nek, így történt ez a múlt héten is. Popovics csendesen hazafelé ballagott a mezőről, s amikor Bojanin háza előtt ment el, egyszerre csak ki­ugrik a gazda s a kezében levő vasvillával egy­­kétszer jól fejbevágta. Popovics följelentésére a csendőrség megindította az eljárást. — Rablógyilkosság a környéken. A gaz­dasági tekintetben Mohácsra gravitáló Rácmecske községben múlt szombaton rémes gyilkosság tör­tént. Schäfer János rácmecskei lakos, vadászbérlő az említett napon délután vadászni ment az er­dőbe, ahol ismeretlen tettesek agyonlőtték és magukkal vitték vadászjegyét meg pénzét. A rabló­­gyilkosok után nyomoz a csendőrség. — Mire jó a szőlőkaró? Hazafelé men­­degélt vasárnap Tatai Mihály nagybodolyai lakos a szőlő­földek között, mikor az egyik fa mögül elő­ugrottak Major András és Major György s a náluk levő szőlőkarókkal jól elnásságolták Tatai uramat. Tatai följelentésére a csendőrség megin­dította az eljárást. Mohács és Vidéke A mohácsi állami any­akönyv vezető értesítője. Születések: Heyer István, Szűcs Anna, Major Sándor, Orbán Hildegárd, Grigorovics Julianna. Házasságkötések: Szűcs Péter és Sánta Julianna, Farkas János és Mezei Erzsébet. Halálozások: Török János, Varga István, Bosnyák István, Polgár Sándor István, Jáksits Józsefné. Irodalom. — Uj idők. A magyar családok kedvelt heti lapjának, az Uj Idők­nek élén Heltai Jenő művészet szépségekben gazdag humoros regényé­nek, a »Family­ Hotel «-nek érdekes folytatását találjuk. Herceg Ferenc, a szerkesztő, vidám no­vellát írt »A jó feleség a fürdőben” címmel, Ador­ján Andor pedig a Bretagneról ír színes, elmés levelet. Elbeszélést közöl még a lap Erőss Dezső­től (Árkádia) és Kárpáti Auréltól (Rogerné.) Ver­set Sas Edétől és Czóbel Minkától közöl e héten 5. oldal. a lap, míg a »Magyar Írók otthonukban” című rovatban Gárády Viktor méltatását találjuk. Bal­zac elmés és mély filozófiájú cikke a házaséletről, cikk az omnibuszról, számos érdekes kép és ötle­tes fejléc, stb. tarkítja még az e heti számot. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 5.­korona. Kiadóhivatala VI. Andrássy­ ut 16. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági helyzet. A cséplési munkálatok még nem fejeződ­tek be mindenütt s így az eredmények még nem mindenhol ismeretesek, de remélhető, hogy a legközelebbi hivatalos termésjelentésig még hátra­levő két hét alatt a cséplés az ország legnagyobb részében befejezést nyer, úgy hogy akkor már nagyobbára végleges terméseredmények lesznek közölhetők. Erre való tekintettel az e hó 19-én összeállított és a múlt vasárnapi lapokban közzétett hivatalos jelentés nem is foglalkozik a gabona­félék termésének eredményével, hanem csak a két fő kapásnövény — a kukorica és burgonya — terméskilátásával. A gazdasági tudósítóktól a földmivelésügy miniszteréhez érkezett jelentések alapján az idén 51 millió métermázsa szemes kukorica és 53 mil­lió métermásza burgonya várható. Ez a remélt eredmény kukoricában 16 millió métermázsával, burgonyában mintegy 9 millió métermázsával ha­ladná meg az 1911-ik év terméshozamát. A sze­meskukorica termésátlagát kataszteri holdanként 11­86 métermázsára, a burgonyáét 4984 méter­mázsára becsülték, amely átlag mind a két nem­ben jóval meghaladja a tavalyi terméseredményt. Baranya vármegyében 1 millió 67.262 m.­­mázsa szemeskukorica remélhető, 210.841 méter­mázsával több, mint tavaly volt. A kataszteri holdankénti átlag 11*30 mmázsa, valamivel kisebb, mint az 1911. évben volt. Ez az eredmény ál­landó meleg időjárás esetén jó közepesnek mond­ható. Baranya vármegyében 810.513 métermázsa burgonyatermés várható ; 164.014 métermázsával több, mint tavaly volt. A kataszteri holdankénti átlag 49-50 métermázsa, tehát szintén valamivel kisebb, mint a múlt évben volt. Tehát közepes termésre van kilátás. Babban, káposztában, meg dohányban jó közepes termés várható. A szőlő a korábbi jégverések, a peronosz­­pora, lisztharmat és szőlőmoly kártételei folytán igen sokat szenvedett. A bő esőzések folytán a peronoszpora még rohamosabban terjedt. Ez a körülmény, meg a több helyen beállott rothadás az eddigi gyönge kilátásokat még jobban csök­kenti. Elvétve a Dunántúl s az Alföld néhány me­gyéjében elég szép terméssel is biztat, de általá­ban véve a helyzet rosszabbodott. Gabonaforgalom — piaci árak. Mohács, 1912. augusztus 31. Élénk üzlet mellett nagy forgalom fejlődött ki, csökkenő árak mellett. Árak: Búza .. Kétszeres Rozs . Árpa . Zab . Bab K10-50—60 50kilónként» 9-50 2- »­­» 9-—· 9-80—10.—· · 9.30—40» 11-80—12-—» Lóbab . . » Vadrepce . . » Tengeri » Burgonya zsákja 9-20—30 650—70 9-80 3-— » » » » Szerkesztői Szenetek. Orion. Nekünk már csak »hegy« a szőlőhegy is. A mohácsi, mint afféle sikföldi magyar, beéri az alacso­nyabb földháttal és hegynek látja azt a dombláncot is, amelynek nincsenek 100—200 méternél magasabb külön kiemelkedései. Azt mi is tudjuk, hogy a hegy tudomá­nyos megállapítás szerint az ennél magasabb csúcsoknál kezdődik. A­mi pedig a csúcs fogalmát illeti, tudtunkkal itt sincs általános és pontos megkülönböztetés az orom fogalmától, pedig a magyar nyelv épen a csúcsok külön­böző alakjaira nézve nem igen búslakodik kifejező szavak­ban. Ezért csak helyeselni lehet kiváló tudósunknak, Cholnoky Jenőnek azt a nézetét, hogy az orom —­a minden oldalról hasonló lejtőjű igazi csúcstól eltérően — ép magyar nyelvérzék szerint olyan hegytetőt jelent, amelynek egyik oldala szembetűnően meredek, másik ol­dalról pedig szelíd esésű, lankás lejtő. Ilyen a Gellérthegy, amely tehát nem csúcs, hanem igazi orom. Schiller és Goethe nyelvében az idevágó fogalomjelzők közt (Spitz, Kopf, Kulm, Belchen, Horn, Kogl) éppúgy nincs meg a teljes biztosságú finom megkülönböztetés, mint az Alpe­­sek svájci franciáinak rengeteg sok csúcs­szava között. Pedig arra­felé a tömérdek turistának finom érzéke van a nüanszok irányában. Nem kell csodálkozni tehát, hogy különösen az alföldi magyar nem a legnagyobb következ

Next