Mohács és Vidéke, 1913 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

2 oldal, gyár nemzeti irányban való érvényesülése létkérdés reánk nézve. A mai tünetek, társadalmi, gazdasági és politikai téren, egyaránt a határtalan kiterjesztéstől óva intenek. (Befejező cikkely a jövő számban.) A politikai helyzet. Régi hagyomány a magyar közéletben, hogy az országos pártok újév napján testületileg fölke­resik vezéreiket, akik az üdvözlő szónok beszédére való válaszukban nyilatkozni szoktak a politikai helyzetről. Bizonyára voltak az ország polgárai közül többen, akik a pártvezérek új­évi nyilatkozatai nyomán az új esztendőben változást vártak a par­lamenti béke javára. Ezeket csalódás érte. A mi­niszterelnök is, meg gróf Tisza István házelnök is kívánatosnak tartják ugyan, hogy a választójog reformjának kérdése egyesítse az összes pártokat a parlamenti küzdelemben, de maguk is már ke­vés reményt fűznek ezen óhajuk teljesüléséhez, mert az ellenzék eddig a nemzeti munkapártnak minden előzékenységére csak visszautasítással fe­lelt s ez a reform csak uj ürügy a távolmaradásra azoknak az ellenzéki férfiaknak, akik még hóna­pokkal ezelőtt reputációjukat kötötték egy mérsé­keltebb megoldáshoz s erős támadással illették azt az álláspontot, melyet jelenleg elfoglalni lát­szanak. És igazuk van a nemzeti munkapárt ve­zéreinek, midőn az ellenzéknek a parlamenti küz­delemtől való távolmaradásától tartanak, a vá­lasztójog reformjának kérdésében is, amelyet pe­dig annyiszor sürgettek, mert a Kossuth-párt ér­tekezletén kijelentette gróf Apponyi Albert, hogy a békét a kínált alapon sem köti meg az ellenzék. Tudjuk is miért : csupa — az önzetlen hazafiság magaslatára emelkedni nem tudó — pártelfogult­ság, személyes gyűlölet és bosszú vezérli ez ellen­zéket elhatározásában. Hogy nincsenek megeléged­ve a reformjavaslattal­? Még nem egészen egy év előtt meg lettek volna elégedve. Hiszen Kossuth Ferenc most egy éve az újév napján nála tisztelgő pártjának az általános egyenlő és titkos választói jogra vonatkozólag ezt mon­dotta : »Most a függetlenségi eszmék újra veszélyeknek vannak kitéve. Ezek részben onnan erednek, hogy a ma­gyar nemzet érdeke által körvonalazott határt teljesen figyelmen kívül hagyó ultrademokrácia igyekszik a füg­getlenségi törekvéseket az ő saját érvényesülése érdeké­ben kihasználni, ami azért veszélyes, mert a független­ségi elvek alapföltétele, a magyar haza szeretete, a magyar nemzet történeti jogainak megvédése s a magyar államnak minden olyan kockázattól való megóvása, amely a történelmi magyarságot veszé­lyeztetné .. ." Ez nyilvánvaló megrovása volt a szociálde­mokráciával karöltve járó Justh-pártnak. Aztán ha valamilyen rendelkezés nem tet­szik, tessék a parlamenti vita keretében módosí­tásokat javasolni, hiszen a miniszterelnök újévi beszédében nyíltan kijelentette, hogy­­az alap­elvek sértetlen föntartása mellett igen szívesen kész a részletekben igen lényeges változtatásokba belemenni. Ez az álláspont nemcsak lehetővé, de kötelességévé is teszi, hogy a javaslattal szemben ne abszolút tagadással, hanem — ha tudnak — javító törekvéssel szóljanak hozzá. De ha már a belpolitikai béke helyreállását — sajnos — nem lehet remélni, annál örvende­­sebb a nemzetközi helyzet. Mert minden jel arra mutat, hogy a béke immár biztosítva van, annál is inkább, mert a közös osztrák és magyar mo­­narkia kívánalmai szövetségeseinek támogatásával teljesülnek. És jött egy fiú, aki tavasszal a színkör előtt fölvonás közben kétszer tüzet adott neki, aztán jött a pék, aki pénzért ad háziasszonyának kiflit és jött egy ember, akit a nyáron a Dunából hú­zott ki s ezen a címen kért újévi borravalót és jött a Pista, aki újév előtt két nappal megtalálta a zsebkendőjét és jött a boldog újévet kívánók egész légiója, akik a leghihetetlenebb és leglehetet­lenebb címen kértek, követeltek borravalót. Amikor látta a mi emberünk, hogy aludni úgy sem lehet, de borravalóban már a februáriusra fölvett fizetési előleget is már majdnem egészen elherdálta, kiugrott az ágyból, gyorsan magára kapkodta a ruháját és indult kifelé, hogy meg­szökjék hazulról, mert hátra van még sok hátra­lékos boldog újévet kívánó. Jól sejtette. A küszö­bön egy kócos inasgyerekbe botlott bele, aki imigy köszöntötte rá az uj esztendőt: — Szépen tisztelteti a gazdám, a Weisz szabó, hogy fizesse ki az adósságát, mert ha nem fizet a tekintetes úr, hát végrehajtást csinál és­­ boldog újévet kivánok. Ezzel nyújtotta is már az adományt váró gyerek a szétterjesztett tenyerét. N ahol van fiam a februáriusi fizetési elő­legemből megmaradt 31 fillér és kotródj haza. Mondd meg a gazdádnak, ne fárassza ide a végre­hajtót, mert elvittek előle mindent a boldog újé­vet kívánók. Ezzel fölgyűrte a téli kabátja gallérját és rohant a kaszinóba hitelbe reggelizni . Kálmán bizonyosan jó szívvel lesz hozzá s a sok jókíván­ság és a nagy fosztogatás után hitelezi neki a kávé árát. És többször ismételte : — Jól kezdődik az uj esztendő, ezzel a legszebb nappal. (*+y) Mohács és Vidéke 1913. januárius 5. Tallózás a népszaporodás számmezőiről. Ellőttünk fekszik legújabb beszámolója a faji erőanyag nyilvántartóinak és a nemzeti vér­keringés vigyázóinak. Az ország október havi népmozgalmát tárgyazó füzet számmezőiről az alábbi érdekes adatokat böngésztük össze. Mohács. Városunk október havi mérlege aktív volt. Az idei néptermés tehát jobb a tavalyinál. De ez a megállapítás csak október hóra vonat­kozik, mert ha az idei 10 hónapot a tavalyival hasonlítjuk össze, a folyó évben némi visszaesés tapasztalható, a­mennyiben a múlt évi 38 főnyi gyarapodással szemben az idén csak 32 főnyi szaporodás mutatkozik. Folytatódik tehát a termé­kenység eleven erejének lassú elhanyatlása. Szem­léltetően bizonyítja ezt a velünk egylélekszámú helyek néptermésével való egybehasonlítás. A tíz havi szaporulat volt: Mohácson 32, Mezőköves­den 142, Eperjesen 158, Nagykárolyban 161, Hajdúnánáson 179 Ungvárott 195, Munkácson 206, Kiskundorozs­­ín 213, Hajdúszoboszlón 214, Magyarkanizsán 240, Kiskunmajsán 298 és Diósgyőrött 303. E túlnyomórészt magyar helyek a néperő áldást hozó bőségének olyan duzzadását mutatják, hogy Mohács kirívó vérszegénysége ilyen adatok­kal szemben csak lesújtó lehet. Pécs. Vármegyénk székvárosa október hónapban megint közel járt hozzá, hogy meddőségi bizo­nyítványt kapjon az országos statisztikai hiva­taltól. Néptermési mérlege csak úgy tud aktív állásra szert tenni, ha az idegeneket levonjuk az elhaltak számából. Volt ugyanis : élve születés .... 102 (tavaly 82) halálozás (idegenek nélkül) 93 ( » 64) szaporodás . . . . 9 ( » 18) A múlthoz képest tehát hanyatlás mutat­koznék, de kedvezőbb a kép, ha a folyó év tíz hó­napját az előző év hasonló időszakával mérjük össze. Tavaly október hó végéig Pécs mindössze csak 9 főnyi szaporulatot ért el, amivel szemben az idén 60 főnyi szaporodás jelzi a helyzetjavu­lást. Nem győzzük azonban újra és újra hang­súlyozni, hogy a szaporodásnak ez a mértéke fölöttébb szerény és dicsekedésre épen nincs ok a Mecsek alján. Ha Pécs a természetes szaporo­dás lendítő emeltyűjét el nem vesztette volna fölvirágzásának tényezői közül, ma már az egyéb­ként megállapítható fejlődésnek előretörő idén sokkal tovább jutott volna. Nem lehet ugyanis észre nem venni, hogy a kisebb pannon verseny­társak állandóan túlszárnyalják a Dunántúl metro­polisát természetes szaporodás dolgában. A tíz havi szaporulat volt: Pécsett 60, Kaposvárott 181, Szombathelyen 233, Székesfehérvárott 285, Győrött 330 és Sopronban 338. Baranya vármegye. Vármegyénk október havi népmozgalmáról e számok adnak képet. Az eredmény tehát kedvezőbb, amit a születési arány javulásának lehet köszönni. Meg kell azonban állapítani, hogy a szaporodás aránya élve született . . 36 (tavaly 28) meghalt helybeli 23 ( 1­20) szaporodás . . 13 ( 2­8) élve született . 768 (tavaly 673) meghalt . . 512 ( » 496) szaporodás . 256 ( » 177) vagyis esett 1000 lélekre : élve születés . 30 (tavaly 26­2) halálozás... 20 ( » 19­3) szaporodás . . 10 ( » 6­9) (10) még mindig messze alatta áll az országos (17) és különösen a tiszabalparti (23­3) aránynak, s csak egy vármegye (Gömör és Kishont) tüntet föl még a baranyainál is alacsonyabb szaporodási arányt (6). Legdúsabb volt a néptermése Ugocsa (27-5), Máramaros (27), Torda-Aranyos (25'6), Csongrád (25), Heves (24'8), Bihar (24'8),Szabolcs (23.7) vármegyéknek. A magyar birodalom. A Szent István koronájához tartozó országok területén volt. Arányszámban kifejezve volt, azaz 1000 lé­lekre esett, élve születés 36'6 (tavaly 34'9) halálozás . . 19'6 ( » 22.9) szaporodás . 177 ( » 12) Az idei október egyike a legdúsabb hóna­poknak néptermés dolgában, amióta magyar földre süt a nap. _____________________ élve születés . 65721 (tavaly 61774) halálozás . . 34729 ( » 40714) szaporodás . 30­398 ( » 2­060) KÜLÖNFÉLÉK. Karácsonyi jótékonyság. Karácsony a szeretet ünnepe. A szeretet ér­zetétől áthatva működnek karácsonykor a társa­dalom hivatásos jótékonysági szervei. A különböző asztaltársaságok, nőegyletek, árvaházak megnyitják jótékonyságuk zsilipjeit szegény gyermekek fölruhá­­zása és szegény emberek segélyezése alakjában. Úgy oszlik meg a társadalmi rend igazságossága, hogy az is meg van elégedve, aki meleg ruhát, meleg ételt kap, az is, aki a vele járó köszönetét szerényen elvállalja. Bizonyára ezekben is a szív működik, az igazi szeretet jótékonysága. De hány, elég jó mód­ban levő társadalmi egyén tartja magát távol az ilyen hivatásos jótékonysági ténykedés támogatá­sától. Pedig az az igazán megható, valódi jóté­konyság, amely megvonja saját szája elől a maga által is keservesen megkeresett fillérekből azt, amit szíve meghatottsága szerint jótékonyságra áldoz. Két kis­gyermek, akinek atyja már előbb meghalt, anyját pedig elvitte a nyomorúság né­hány nappal karácsony előtt a sírba, idegen sze­gény család alacsony zurdikjában várta azt a szent ünnepet ruha nélkül, remény nélkül, nem tudva, hogy mi lesz sorsa, nem ismerve, hogy van jólét is a világon. Az egyleti jótékonyság nem láthat, nem tudhat meg mindent, sokszor hiányoznak is neki az intenzív segítségre a szükséges eszközök s igy ki kellett vinni a két kis poronty panaszát a piacra. Kit talál szivén a különleges nyomoru­­sági eset ? Néhány, munkánál görnyedő cipész­segéd rakja össze filléreit, egy hajnalig föntszalad­gáló pincér siet elő adományával, megjelenik egy csöpp kis gyermek a város széléről a maga fillé­reivel, a tengődő kisiparos a maga koronájával, meg a nyilvános mulatóhely leányai összerakott aranyukkal . . . És végül betörekedik a messze tanyáról a mestergerendás, agyagföldes putrik egyszerű szű­rös lakói közül egy pár, a tanyai ember az ő asszonyával, tudakozódni a két poronty után, akiknek senkijük, semmijük nincsen, fölfogadják örökbe, mert nekik sincsen senkijük, se kicsi, se nagy ; de a két karjuk keresményét szeretettel meg akarják osztani. Ebbe az egyszerű, szegény világba így su­gárzik be a karácsonyi szeretet jótékonysága .. . Azt hinné az ember, hogy csak ott, azok körében teljesítik a társadalmi kötelességek robot­ját, ahol kedélyes társaságban csendül a pohár, szellemes szórakozások mellett folyik a kártyajáték, szól a cigányzene, mindennapos a hazárdjáték, a pezsgő . . . — Vizkereszt. Holnap, hétfőn üli az egyház vizkereszt ünnepét azon három napkeleti bölcs, »három királyok« tiszteletére, kik egy csillag által vezetve, messze keletről Betlehembe vándoroltak a kisded Jézust imádni és aranyat, tömjént meg mirrhát vittek neki ajándékba. Az irás szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt a nevük. Egy­házi nyelven Epifánia a holnapi ünnep neve. Minden háziasszony érdekében! Csak oly ládika és csoma­gok, melyek a kávédaráló védjeggyel vannak ellátva, tartalmazzák túlszár­­nyalhatatlan és régóta bevált „Valódi“ : Franck­­-ot, a honi gyárból Kassáról. Azért nagyon ajánlatos, gondos figye-­­ lem a bevásárlásnál!

Next