Mohács és Vidéke, 1916 (35. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-12 / 11. szám

1916 március 12. MOHÁCS ÉS VIDÉKE lélek tiéd volt szeretett, jó barátom, amely még rövid idő hosszú kálváriáját, lelki gyö­trelmek tortúráit, az elválás, lemondás szivet­­tépő, lelket sorvasztó kínjait szenvedte végig. Távol szeretteidtől, távol a szülőföld­től, távol attól a várostól, ahol az édes ott­hon, a nyugodalmas fészek, a hívogató tűz­hely várt reád s ahonnét naponkint esdeklő imádság s bánatos fohász szállt érted az éghez, idegen városban, idegenek között, de jólelkű, megértő, részvétteljes ápolók karjai közt lehelted ki nemes lelkedet ! Vili. Az atyai és testvéri szeretet elhozott ide városod csendes, árnyas temetőjébe. S itt a hős vértől pirosult gyászter . .. nemzeti nagy létünk nagy temetője mellett aluszod a dicsőültek édes álmát! .. . Hős mártír és művész lélek voltál! * * * Felejthetetlen Barátom! A kötelesség és betegség fogva tart. El nem mehetek sírod­hoz, hogy letegyem arra a kegyelet koszo­rúját. De fogadd e helyről szerény megem­lékezésemet mint szivem virágszálaiból font koszorút. És most a szenvedések e csendes helyéről hozzád száll az én lelkem s össze­ölelkezik a tieddel. S érzem, hogy ebben a pillanatban porladó szived mintegy visszhan­gozza az én szeretetemtől hevülő szivem dobbanásait. Aludj békével ott alant. Legyen könnyű a honi hant, mely téged mostan eltakar! Álmaid mi sem zavarja s a helyi virágszőnyeg takarja, melyben pihensz ok jó barát! . . Madár daloljon hantodon mindig lágy édes dallamot! Virágillat és madárdal, tied most ifjú hős halott! S te borongós esti szellő szállj le az ő sirhalmára. Permetező futó felhő hullass könnyet a porára. Vidd el néki üzenetem e fájdalmas csúf világból. . . Isten veled jó barátom! Tekints rám a túlvilágról! Sóstó, 1916. február 29. Schultz Imre, 52-es népfölkelő (sz. fővárosi tisztviselő.) A Vörös-Kereszt Egylet közgyűlése. A Magyar Szent Korona Országai Vörös­kereszt Egyletének mohácsi járási fiókja múlt vasárnap d. u. 3 órakor az önk. tűz­oltók őrtanyájának tanácskozási termében gyér látogatás mellett tartotta évi rendes közgyűlését. A Hargitai Péter elnök rövid beszéddel s a jelenlevők üdvözlésével a közgyűlést meg­nyitván, fölkérte a titkár távollétében Dankó József jegyzőt az évi jelentés felolvasására. A terjedelmes jelentésből a következő ada­tokat közöljük: A múlt évi közgyűlés óta az egyleti események legfontosabbja s egy­úttal legszomorúbbja a városunk és vidékünk társadalmának hazafias áldozatkészségével fölállított kórház föloszlatása volt. Ez az esemény a helyi sajtóban annak idején tár­gyaltatván, fölösleges, hogy ezúttal annak okairól újra megemlékezzünk. Egyébként a kórházban 274 sebesült és beteg katonát ápoltak, akik közül 137 mohácsi s 83 vidéki illetőségű, a többi pedig osztrák honosságú volt. A kórház beszüntetése után az egylet működésének fősúlyát a hadi jótékonyságra helyezte s e célból 1650 K-ért gyapjufona­­lat szerezvén be, ebből a katonák számára melegruhaféléket készítettek a mohácsi állami polgári iskola s a különböző feleke­zetű elemi iskolák leánynövendékei; az ily­­képpen készült s az illetékes helyre bekül­dött ruhafélék — az azon időbeli munka­bért is számbavéve, legalább is 4565 K ér­téket képvisel. — A rokkant és vak kato­nák alapjára persely­gyűjtést rendezett az egylet a helybeli templomok előtt, ami 1301 K 89 f-t eredményezett. — A fiókegylet tagjainak száma 387. Az évi jelentés tudomásul vétele után Krivitz Tamás pénztáros előterjesztette a bizottságilag már megvizsgált 1915. évi zárószámadást, mely a kórház létesítése s fentartására, valamint egyéb hadsegélyezési célokra még 1914-ben befolyt és kiadott összegek elszámolását is tartalmazva, tesz­nek a bevételek 33560 K 56 f-t, a kiadások pedig 24991 K 62 f, volt pénztári marad­vány 8568 K 62 f ill. ebből 5000 koronát hadikölcsön jegyzésre fordittatott 4853 K, s így maradt takarékpénztárba helyezett 3713 K 94 f.­­ Ettől elkülönítve a kórházi számadást, van ennél 21971 K 24 f bevétel és 12835 K 13 f kiadás. A f. évi előirányzat tárgyalása került ez­után sorra. A közgyűlés az előirányzatot 10163 K 94 f. bevétellel és 5020 K kiadás­sal álllapította meg. Ezután kisorsolták a választmányi tagok ú­j­át, a kisorsoltakat újra megválasztották. Ezzel a közgyűlés véget ért. BADER UFÓT MOHÁCS Rofos- és divatáru kereskedő. Van szerencsém a nagyérdemű vevőkö- B fl M­ö zönséget tisztelettel értesíteni, hogy a öblll !• 1 U ID a v I G 145 rőfös- és divatáru raktárának felét megvettem s úgy azt, mint saját áruimat is, s saját üzletemben‘/rbL^rSm. Tisztelettel Báder Lipót. 1 1 KÜLÖNFÉLÉK. ❖ ❖ Az uj mohácsi járásorvos. Mint a »P. N.« múlt vasárnapi számában olvastuk, Szily Ta­­más Baranya vármegye főispánja a dr. Lőwy Jakab nyugdíjba vonulása folytán­, megürese­dett mohácsi járásorvosi állásra dr. Vida Lajos mohácsi községi és tiszteletbeli járás­orvost nevezte ki. Mindenki, aki közlétünket figyelemmel kíse­ri, kell, hogy elismerje, hogy dr. Vida Lajos sok évi községi orvosi működésével teljes buzgalommal és lelkiis­meretességgel dolgozott városunk közegész­ségügyi viszonyainak javításán, még­pedig nem siker nélkül. Különösen, úgyszólván önfeláldozó tevékenységgel támogatta a nagy kolera idejében az ázsiai rémnek városunk területéről, mint kikürtölt hírhedt kolerafé­szekből való kiirtását célzó fölöttes hatóság erélyes működését. Meggyőződésünk, hogy, új, bővebb hatáskörű állásában is a tőle megszokott buzgósággal, humanizmussal és köteleségtudással fog hivatása teljesítésében eljárni. Katonai előléptetés. A király Bátsmegyey Géza honvéd huszárfőhadnagyot — Báts­megyey Rezső dunaszekcsői uradalmi szám­tartó fiát, — századossá nevezte ki. A város a népkonyháért. Mohács város községi képviselőtestülete e hó 8-án tartott közgyűlésén az Első Mohácsi Jótékony Nő­egylet által föntartott népkonyha lakbérének födözésére — Stajegits János, Krombauer Antal és Schmidt Károly meleg pártoló föl­­szólalására — egyhangúlag 400 K-t szavazott meg. Kitüntetés. Őfelsége a király Bothkor László hercegszőllősi körállatorvosnak, aki jelenleg mint tartalékos állatorvos az északke­leti harctéren működik, utóbbi minőségében tett kiváló szolgálatáért az arany érdemke­resztet a vitézségi érem szalagján adomá­nyozta. Az eképpen kitüntetett állatorvos tudvalevőleg özv. Freytag Lajosné dunaszek­csői lakos veje, Vallásos­ est. Az első vallásos estét a Mo­hácsi Földmivesek Olvasókörében március hó 9-én este 6 órakor tartották. A kért helyiség zsúfolásig megtelt közönséggel. Köz­ének nyitotta meg az est műsorát. Ezután ima, majd szebbnél szebb alkalmi szavalatok, bibliamagyarázat és ünnepi beszéd követke­zett ; a két utóbbit Varga Zsigmond lel­kész tartotta. Szavaltak : Varga Jolánka IV. polg. isk. növendék, Pap István II., Varga Sándor, Koczka István I-s. polg. isk. tanu­lók, Samu Erzsébet és Ács Mária VI, Hor­váth Juliánna és Kismándor Erzsébet V-ik elemi iskolai tanulók. Közben a leányének­kar »Rákóczy kesergőjét« énekelte két hangra harmonium kísérettel. Utolsó szám volt a »Himnus«, melyet a leánykar a kö­zönséggel együtt énekelt. — A 2-ik vallá­sos­ est március 16-án ugyancsak este 6 órakor lesz. A város háborús jótékonysága. Mohács város községi képviselőtestülete e hó 8-iki közgyűlésén a Bolgár Vörös Keresztnek s a török Vörös Félholdnak egyenkint 100-100 korona segélyt szavazott meg. Mint rokkant kicserélve, Angyal Gábor helybeli mészáros és hentes polgártársunk fia, ifj. Angyal Gábor múlt évi április 11-én az uzsoki szoros galíciai oldalán lefolyt üt­közetben a 19. honvéd gyalogezred 9-ik századával orosz fogságba került. A Tschitta melletti antipichai (Szibéria) fogolytáborba került s innen küldötte aggódó szüleinek hogylétéről szóló levelező­lapjait. Azt irta a fiú, hogy egészséges. Mivel az utóbbi időben a fiú sorai elmaradtak, az apa távirati után kért tudósítást. E hó 5-én a szülők az anti­pidhai postairodától azt a távirati választ kapták, hogy Angyal Gábor f. évi januárius 2-án mint rokkant kicseréltetett. Lesz tehát viszontlátás, de az e fölött való örömöt meg­keseríti a rokkantság szomorú tudata, holott szerető fiuk — úgy látszik — azért, hogy szüleinek ne okozzon fájdalmat, mindig azt írta, hogy ő egészséges. .. Ez is hősiesség ! Hősi halál. Drexler György, Baár, lőseb­­ből származó vérmérgezés, meghalt 1915. dec. 3-án a laibachi tartalékkórházban. Sauer Ferenc, Hercegszabar, sebmerevgörcs, meghalt 1915. ápr. 25-én a besztercebányai megfigyelő állomáson és Kovács András (huszár). Hercegmárok, lőseb, meghalt 1915. júl. 7-én a debreceni törzstartalékkórházban. Fiatal leánykák háborús jótékonysága. Az utolsó farsang napjain tizenhárom gaz­dasági ismétlő iskolás leány, névszerint : Antoni Etelka, Balázs Erzsike, Balázs Ró­­zika, Belverác Erzsike, Liszt Mariska, Lu- 3. oldal

Next