Mohács, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1905 január 1.___________________ Mohács _______________________ váradi járásban lakó német ajkú nép veszi igénybe. Tömegesen mennek ki Németor­szágba, de leginkább a férfiak. Az asszo­nyok és a család hon marad. S különösen is téli hónapokban gyarapszik a kivándor­lók száma. Tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy a baranyai németség végkép­pen elhagyja hazánk földjét. Csak télre mennek ki, hogy pénzt keressenek s tömött erszénnyel térjenek vissza tavaszkor. Ná­lunk télvíz idején a falusi népnek elenyé­szően csekély a dolga. A német munkás természetű s a pécsváradi járásban nagy a szegénység. A németországi bányákban szívesen látott munkaerő a mi német né­pünk. Alkalmazzák őket s aránylag elég szépen is keresnek. Tavasszal megint haza­térnek s folytatják a mezei munkát s igy a tél se veszett kárba. Uj királyi erdőfelügyelő, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter 30-án arról érte­sítette Pécs sz. kir. város közönségét, hogy Halász Géza pécsi kir. erdőfelügyelőt saját kérelmére Budapestre helyezte át, (ahol a minisztériumhoz lesz beosztva), helyére pe­dig Páncél Ottót nevezte ki Pécsre kir. erdőfelügyelőnek. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valameny­­nyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József kese­­rűvizet. Kapható friss töltésben Bachrach Győző fűszer és csemege kereskedésében Mohács. A választók száma Baranyában. Az országgyűlési képviselő választók száma az 1905. évre összeállított választói névjegy­zék szerint vármegyénkben, kerületenként a következő: A szalántai választó kerület­nek 1905. évre 3831 szavazója van; a dár­dai választó kerületnek 3834; a szentlő­rincinek 3781; a sásdinak 3642 ; a mohá­­csinak 3590; a siklósinak 3089; a pécs­­váradinak 2874. Összesen 24.631 szava­zója van Baranyának, Libacső. Nagybecskereken az a szinte hihetetlen dolog történt, hogy a városon átvonuló vadludak a nagy köd miatt a dermesztő magasságban meggémberedtek és százával hullottak le a város utcáira, a házak udvaraiba. A közös kaszárnyában a bakák több mint száz vadludat szedtek össze, az utcában seregestől fogdosták a libákat az emberek s egy-két napig majd minden háznak jó pecsenyéje volt. Pisztrángikra kiosztása. A földmivelés­ügyi miniszter megbízta az országos ha­lászati felügyelőséget, hogy 2 millió pisz­trángikrát vásároljon és azt a közvizek benépesítésére helyeztesse el. Utóállitások az 1905. évben. Az 1905. évben Pécsett megtartandó vármegyei utó­állitások napjai a védtörvényi utasítás ren­delkezéseihez képest következőleg nyertek megállapítást: január 5. és 20., — február 6. és 20., — május 20., — junius 5. és 20., — julius 5. és 20., — augusztus 5., — szeptember 20., — október 5. és 20., — november 6. és 20., — december 5. és 20., Az utóállítások megtartásának helye: Pécs, Scholtz - féle sörcsarnok. Megkezdésének ideje mindenkor reggeli 9 óra. Választási mozgalmak Mohácson. A képviselőházat ismét elnapolták jan. 3-ig, amidőn fel fogják oszlatni. Ezt nemsokára követni fogja a választások kiírása és így könnyen érthető, hogy a vidéken már mindenütt mozgolódnak a pártok, szervez­kednek és lázas izgalommal munkálkodnak s készülődnek a küszöbön levő választá­sokra. Mohácson úgy a szabadelvű párt, mint az egyesült ellenzék dec. 29-én, csü­törtökön tartották meg előkészítő, illetve alakuló ü­­lésüket. Az egyesült ellenzék szervezkedése Mohácson. A mohácsi járásban mindig létezett igen erős ellenzék dec. 29 én a Herger-féle vendéglőben szervezkedő gyű­lést tartott. A községi választások dacára, ahol délután 3 órakor folyt a legnagyobb küzdelem, a gyűlésen mégis 200-300 vá­lasztó­polgár vett részt, főkép a központ­ból, de részben a vidékről is. A gyűlésen az előkészítő bizottság fölkérésére Varga Zsigmond, mohácsi ref. lelkész mondott igen tartalmas és lelkes beszédet, hatalma­san ostorozva a törvénytiprást, melyet a Tisza kormány elkövetett, magasztalva az ellenzéknek a nemzeti eszme és magyar alkotmány megmentése érdekében kifejtett hazafias működését és együtt­működésre, összetartásra hívta föl mindazokat, akik­nek a magyar nemzeti állam létezése és alkotmánya szívén fekszik. Hazafias szép beszédét lelkes éljenzés és zugó taps sza­kította meg nem egyszer. A megnyitó be­széd után dr. Andrics Tivadar mohácsi ügyvéd röviden, de tartalmasan­ indokolt határozati javaslatot nyújtott be. A javas­latot nagy lelkesedéssel, és abcug Tisza­­­abcug Percei! felkiáltásokkal egyhangúlag elfogadták. Azután megválasztották a kö­vetkező tisztikart és a központi intéző bizottságot: elnök dr. Medgyessy Béla, alelnökök : dr. Konc Adolf, Varga Zsigmond, Auber Károly, dr. Réder Ká­roly, Lepatz István, jegyzők: Kisszely Andor, Beck Alajos, Márton János; vezető bizottsági tagok: Jagics József, dr. Andrics Tivadar, dr. Auber Tivadar, Auber Vilmos, dr. Bolyarics Tihamér, Brkics Dávid, Kész Pál, Herger Alajos, Kovács Lajos, Kacsko­­vics János, Jeszenszky Gyula, Schmieder József, Popovics Gergely, Vincsek János, Tadics János, Hummel Ignác, Leovics Já­nos, Leovics Károly, Placer Károly, Szo­­kody Pál, Simon Gyula, Tertinszky Gyula, Sziebert Ferenc, Szekeres Sándor, Pap Jó­zsef, László Illés, Szabó András, Vaszics Mladen, Milivojevics János. A megválasztott elnök megköszönve a bi­zalmat, lelkes összetartásra hiván föl az ellenzéket, a százas bizottság megalakítá­sát kérte — mely teendőt a gyűlés a ve­zető bizottságra ruházott — s a gyűlést feloszlottnak nyilvánitá. Erre fölharsant a magyarok imája az „Isten áldd meg a ma­gyart“ s ezt követte: „Kossuth Lajos azt üzente“ s az egybegyűltek ama biztos reménnyel oszoltak szét, hogy az egyesült ellenzék ebben a járásban legyőzhetetlen. A szabadelvű párt ugyanaz­nap este a „Korona“ vendéglőben tartotta ülését meg­lehetős­en , in párthívek jelenlétében. Né­meth Lipót, Baranya vármegye szabadelvű pártjának elnöke is megjelent a gyűlésen, melyre tíz tagú küldöttség hívta meg Sta­­jevics Jánost, a kerület jelenlegi képviselő­jét. A gyűlést Margitai Péter pártelnök nyitotta meg, s miután vázolta a jelenlegi helyzetet, Stajevics Jánost ajánlotta újólag jelöltül, amihez az egybegyűltek lelkes él­jenzéssel járultak hozzá. Stajevics János erre köszönetet mondva a megtisztelő bi­zalomért, bejelentette a pártnak, hogy programmbeszédét január 8-án tartja meg. E gyűlésen ki is egészítették a pártot. A jelenvoltak lelkes hangulatban oszlottak szét a gyűlés után. A tél. Nemcsak a kalendárium, hanem a lefolyt héten beállott hideg időjárás is bizonyság rá, hogy csakugyan bent va­gyunk a télben. Erre mifelénk nem borítja ugyan még hó a földet, de a csípős hideg tanúskodik arról, hogy a tél ismét kemény legény akar lenni. A Dunán pénteken szin­tén megjelentek a jégtáblák és kisebb-na­­gyobb darabokban haladtak lefelé. Nem­sokára bizonyára nagy jégtáblák is fog­nak jelentkezni s ha ezután tartós hideg marad, csakhamar beállhat a Duna. De hát nagyon jól van ez így, mert kívánatos, hogy minden a maga idejében legyen és a tél is csak tombolja majd ki magát minél erősebben, nehogy húsvétra is jusson a fehér takaróból. Akkor már nem kérünk belőle. Tűz. Dunaszokcső­n karácsony napján ki­­gyuladt Farkas József odavaló lakosnak szalmatetejü istállója, amely részben le­égett, s több gazdasági eszköz is a lángok martalékává lön. A kár 100 korona, mely azonban biztosítás folytán megtérül. Iparhatósági megbízottak választása. December hó 29-én, csütörtökön d. u. ej­tették meg a városházán az 1905. évi iparhatósági megbízottak választását. A választáson Szinkovich Károly főszolgabíró elnökölt, míg a jegyzőkönyvet Herger Já­nos városi aljegyző vezette. Megválasztot­ták: Auber István, Trebitscher Gyula, Her­ger Alajos, Schmieder Vilmos, Kohn Manó, F­ischhof Lajos, Jóst Jakab, Rosenthal Izidor, Weisz Vilmos, Bárány Lajos, Klaschka Má­tyás, Lacher János, Mojzes Ferenc, Leovits János, Sperl István, Brkits Dávid és Toldy Károly. Tömeges magzatelhajtás. Hol itt, hol ott üti fel fejét a nemzetgyilkosságnak ez a legbiztosabb eszköze, a magzatelhajtás. Egész falukat, sőt vidékeket terhel ez az iszonyú bűn, melyre nemcsak bűnös leányok, de igen sokszor férjes asszonyok is vetemednek. Legújabban Németbóly köz­ségben 16 asszony és leány ellen irányult a magzatelhajtás gyanúja. Besúgás folytán értesült a németpólyi csendőrség két ottani bába üzelmeiről, melynek alapján a vizsgála­tot megindították. Ennek folyamán kitűnt, hogy körülbelül 16 németbólyi és szajki leány és egy csomó férjes nő fordult Igmund Ádámné és Ali Nándorné bólyi bábákhoz, kik már 5—6 év óta folytatják ezen üzel­­meiket. Bekísérték a bábákat és a gyanú­sítottakat a mohácsi járásbírósághoz, hol a vallatás során Igmundné és­­több érdekelt leány beismerte bűnét, Aliné azonban tagad, de többen ellene vallottak. A vallomásokból kitűnt, hogy tűzgyökérrel pusztították el a rendesen 3—4 hónapos méhmagzatokat. A 5

Next