Mohács, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1905 január 1.___________________ Mohács _______________________ váradi járásban lakó német ajkú nép veszi igénybe. Tömegesen mennek ki Németországba, de leginkább a férfiak. Az asszonyok és a család hon marad. S különösen is téli hónapokban gyarapszik a kivándorlók száma. Tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy a baranyai németség végképpen elhagyja hazánk földjét. Csak télre mennek ki, hogy pénzt keressenek s tömött erszénnyel térjenek vissza tavaszkor. Nálunk télvíz idején a falusi népnek elenyészően csekély a dolga. A német munkás természetű s a pécsváradi járásban nagy a szegénység. A németországi bányákban szívesen látott munkaerő a mi német népünk. Alkalmazzák őket s aránylag elég szépen is keresnek. Tavasszal megint hazatérnek s folytatják a mezei munkát s igy a tél se veszett kárba. Uj királyi erdőfelügyelő, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter 30-án arról értesítette Pécs sz. kir. város közönségét, hogy Halász Géza pécsi kir. erdőfelügyelőt saját kérelmére Budapestre helyezte át, (ahol a minisztériumhoz lesz beosztva), helyére pedig Páncél Ottót nevezte ki Pécsre kir. erdőfelügyelőnek. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valamenynyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserűvizet. Kapható friss töltésben Bachrach Győző fűszer és csemege kereskedésében Mohács. A választók száma Baranyában. Az országgyűlési képviselő választók száma az 1905. évre összeállított választói névjegyzék szerint vármegyénkben, kerületenként a következő: A szalántai választó kerületnek 1905. évre 3831 szavazója van; a dárdai választó kerületnek 3834; a szentlőrincinek 3781; a sásdinak 3642 ; a mohácsinak 3590; a siklósinak 3089; a pécsváradinak 2874. Összesen 24.631 szavazója van Baranyának, Libacső. Nagybecskereken az a szinte hihetetlen dolog történt, hogy a városon átvonuló vadludak a nagy köd miatt a dermesztő magasságban meggémberedtek és százával hullottak le a város utcáira, a házak udvaraiba. A közös kaszárnyában a bakák több mint száz vadludat szedtek össze, az utcában seregestől fogdosták a libákat az emberek s egy-két napig majd minden háznak jó pecsenyéje volt. Pisztrángikra kiosztása. A földmivelésügyi miniszter megbízta az országos halászati felügyelőséget, hogy 2 millió pisztrángikrát vásároljon és azt a közvizek benépesítésére helyeztesse el. Utóállitások az 1905. évben. Az 1905. évben Pécsett megtartandó vármegyei utóállitások napjai a védtörvényi utasítás rendelkezéseihez képest következőleg nyertek megállapítást: január 5. és 20., — február 6. és 20., — május 20., — junius 5. és 20., — julius 5. és 20., — augusztus 5., — szeptember 20., — október 5. és 20., — november 6. és 20., — december 5. és 20., Az utóállítások megtartásának helye: Pécs, Scholtz - féle sörcsarnok. Megkezdésének ideje mindenkor reggeli 9 óra. Választási mozgalmak Mohácson. A képviselőházat ismét elnapolták jan. 3-ig, amidőn fel fogják oszlatni. Ezt nemsokára követni fogja a választások kiírása és így könnyen érthető, hogy a vidéken már mindenütt mozgolódnak a pártok, szervezkednek és lázas izgalommal munkálkodnak s készülődnek a küszöbön levő választásokra. Mohácson úgy a szabadelvű párt, mint az egyesült ellenzék dec. 29-én, csütörtökön tartották meg előkészítő, illetve alakuló ülésüket. Az egyesült ellenzék szervezkedése Mohácson. A mohácsi járásban mindig létezett igen erős ellenzék dec. 29 én a Herger-féle vendéglőben szervezkedő gyűlést tartott. A községi választások dacára, ahol délután 3 órakor folyt a legnagyobb küzdelem, a gyűlésen mégis 200-300 választópolgár vett részt, főkép a központból, de részben a vidékről is. A gyűlésen az előkészítő bizottság fölkérésére Varga Zsigmond, mohácsi ref. lelkész mondott igen tartalmas és lelkes beszédet, hatalmasan ostorozva a törvénytiprást, melyet a Tisza kormány elkövetett, magasztalva az ellenzéknek a nemzeti eszme és magyar alkotmány megmentése érdekében kifejtett hazafias működését és együttműködésre, összetartásra hívta föl mindazokat, akiknek a magyar nemzeti állam létezése és alkotmánya szívén fekszik. Hazafias szép beszédét lelkes éljenzés és zugó taps szakította meg nem egyszer. A megnyitó beszéd után dr. Andrics Tivadar mohácsi ügyvéd röviden, de tartalmasan indokolt határozati javaslatot nyújtott be. A javaslatot nagy lelkesedéssel, és abcug Tiszaabcug Percei! felkiáltásokkal egyhangúlag elfogadták. Azután megválasztották a következő tisztikart és a központi intéző bizottságot: elnök dr. Medgyessy Béla, alelnökök : dr. Konc Adolf, Varga Zsigmond, Auber Károly, dr. Réder Károly, Lepatz István, jegyzők: Kisszely Andor, Beck Alajos, Márton János; vezető bizottsági tagok: Jagics József, dr. Andrics Tivadar, dr. Auber Tivadar, Auber Vilmos, dr. Bolyarics Tihamér, Brkics Dávid, Kész Pál, Herger Alajos, Kovács Lajos, Kacskovics János, Jeszenszky Gyula, Schmieder József, Popovics Gergely, Vincsek János, Tadics János, Hummel Ignác, Leovics János, Leovics Károly, Placer Károly, Szokody Pál, Simon Gyula, Tertinszky Gyula, Sziebert Ferenc, Szekeres Sándor, Pap József, László Illés, Szabó András, Vaszics Mladen, Milivojevics János. A megválasztott elnök megköszönve a bizalmat, lelkes összetartásra hiván föl az ellenzéket, a százas bizottság megalakítását kérte — mely teendőt a gyűlés a vezető bizottságra ruházott — s a gyűlést feloszlottnak nyilvánitá. Erre fölharsant a magyarok imája az „Isten áldd meg a magyart“ s ezt követte: „Kossuth Lajos azt üzente“ s az egybegyűltek ama biztos reménnyel oszoltak szét, hogy az egyesült ellenzék ebben a járásban legyőzhetetlen. A szabadelvű párt ugyanaznap este a „Korona“ vendéglőben tartotta ülését meglehetősen , in párthívek jelenlétében. Németh Lipót, Baranya vármegye szabadelvű pártjának elnöke is megjelent a gyűlésen, melyre tíz tagú küldöttség hívta meg Stajevics Jánost, a kerület jelenlegi képviselőjét. A gyűlést Margitai Péter pártelnök nyitotta meg, s miután vázolta a jelenlegi helyzetet, Stajevics Jánost ajánlotta újólag jelöltül, amihez az egybegyűltek lelkes éljenzéssel járultak hozzá. Stajevics János erre köszönetet mondva a megtisztelő bizalomért, bejelentette a pártnak, hogy programmbeszédét január 8-án tartja meg. E gyűlésen ki is egészítették a pártot. A jelenvoltak lelkes hangulatban oszlottak szét a gyűlés után. A tél. Nemcsak a kalendárium, hanem a lefolyt héten beállott hideg időjárás is bizonyság rá, hogy csakugyan bent vagyunk a télben. Erre mifelénk nem borítja ugyan még hó a földet, de a csípős hideg tanúskodik arról, hogy a tél ismét kemény legény akar lenni. A Dunán pénteken szintén megjelentek a jégtáblák és kisebb-nagyobb darabokban haladtak lefelé. Nemsokára bizonyára nagy jégtáblák is fognak jelentkezni s ha ezután tartós hideg marad, csakhamar beállhat a Duna. De hát nagyon jól van ez így, mert kívánatos, hogy minden a maga idejében legyen és a tél is csak tombolja majd ki magát minél erősebben, nehogy húsvétra is jusson a fehér takaróból. Akkor már nem kérünk belőle. Tűz. Dunaszokcsőn karácsony napján kigyuladt Farkas József odavaló lakosnak szalmatetejü istállója, amely részben leégett, s több gazdasági eszköz is a lángok martalékává lön. A kár 100 korona, mely azonban biztosítás folytán megtérül. Iparhatósági megbízottak választása. December hó 29-én, csütörtökön d. u. ejtették meg a városházán az 1905. évi iparhatósági megbízottak választását. A választáson Szinkovich Károly főszolgabíró elnökölt, míg a jegyzőkönyvet Herger János városi aljegyző vezette. Megválasztották: Auber István, Trebitscher Gyula, Herger Alajos, Schmieder Vilmos, Kohn Manó, Fischhof Lajos, Jóst Jakab, Rosenthal Izidor, Weisz Vilmos, Bárány Lajos, Klaschka Mátyás, Lacher János, Mojzes Ferenc, Leovits János, Sperl István, Brkits Dávid és Toldy Károly. Tömeges magzatelhajtás. Hol itt, hol ott üti fel fejét a nemzetgyilkosságnak ez a legbiztosabb eszköze, a magzatelhajtás. Egész falukat, sőt vidékeket terhel ez az iszonyú bűn, melyre nemcsak bűnös leányok, de igen sokszor férjes asszonyok is vetemednek. Legújabban Németbóly községben 16 asszony és leány ellen irányult a magzatelhajtás gyanúja. Besúgás folytán értesült a németpólyi csendőrség két ottani bába üzelmeiről, melynek alapján a vizsgálatot megindították. Ennek folyamán kitűnt, hogy körülbelül 16 németbólyi és szajki leány és egy csomó férjes nő fordult Igmund Ádámné és Ali Nándorné bólyi bábákhoz, kik már 5—6 év óta folytatják ezen üzelmeiket. Bekísérték a bábákat és a gyanúsítottakat a mohácsi járásbírósághoz, hol a vallatás során Igmundné éstöbb érdekelt leány beismerte bűnét, Aliné azonban tagad, de többen ellene vallottak. A vallomásokból kitűnt, hogy tűzgyökérrel pusztították el a rendesen 3—4 hónapos méhmagzatokat. A 5