Nagy Iván (közli): Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 15.: Késmárki Thököly Imre naplója, 1693—1694 (Pest, 1863)

ELŐSZÓ

Tököly Imre naplójára még 1856-ban a classicus műveltségű Madách Imre tett figyelmessé, állítván, hogy azon naplóból néhai nagyatyja a maga számára kivo­natot szerzett, mely szerint az érdeklett naplónak Esztergom érseki vagy káptalani levéltárában kell len­nie. Ez okból at. Knauz Nándor úrhoz fordúltam ké­relmemmel : igyekeznék a nevezett naplót a gondjaira bizott levéltárban nyomozni; s azt föllelve, velem köz­leni szíveskednék. Kérelmem teljesült; tisztelt tagtár­sam — kinek szívességéért ezennel is köszönetemet nyilvánítom, — hazafias készséggel közlötte a fölta­lált nagybecsű kéziratot, melyet miután a m. tud. aka­démia történelmi bizottsága a tört. források érdeké­ben napfényre juttatni érdemesnek tartott, íme itt veszi az olvasó közönség. Az eredeti, jól megtartott kézirat, mely a primási világi levéltárban Titul. III. f. jegy alatt található, ív­rétű, kék kemény papirostáblába kötött három újnyi vastag kötetet képez. Kivűl a könyv sarkán fehér pa­piroson alkörmössel a levéltári jegy alatt ez olvasható: Diarium Emeriti T­ökölyi de cinnis 1693 et 1694.u . Az első két üres (beiratlan) levelén kivűl áll öszvesen 284 viziratos, XVII. századbeli sárgás szinű levélből, melyekbő­l az előbbi 110 levél nagyobb ívrét alakú, közben a 87. 88. a 91. 92. és 99—102. levelek ki­sebb ívekbő­l valók; a 111. levéltől kezdve az egész kézirat kisebb alakú ívekből áll. Az említett első üres levél kötés alkalmával jutott a kézirat elébe, a mások

Next