Thury József (ford.): Monumenta Hungariae Historica 4. Diplomáciai emlékek (Acta extera) 2. osztály: írók / 1. Török történetírók 1. (Budapest, 1893)
1486-ki Névtelen. Bevezetés - Az Oszmán-ház története
AZ OSZMÁN-HÁZ TÖRTÉNETE. 21 nélkül nem állhatunk ellent a hitetleneknek, te vagy a mi fejedelmünk, te vezess bennünket, neked okvetetlenül velünk kell jönnöd«, így ösztökélték Murád szultánt; ő tehát — nem tehetvén mást — megindult s Magnesiából Gelibolihoz jött. Azonban az átkozott frenkek rengeteg sok hajót küldtek volt a tengeren s azok ide lévén Murád szultánt nem engedték átkelni Gelibolinál. Murád szultán tehát elindult Gelibolitól s Galata környékén, Jeni-Hiszárral szemközt kelt át() Rumiliba egy frenk hajóján,) és az anatolit sereggel Edirne felé ment. Ekkor Firuzbég-oglu Mohammed bég az általa elfogott pánczélos gyaurokat elébe küldte Murád szultánnak. Murád szultán pedig e győzelmet jó előjelnek véve, így szólt: »dolgunknak jó kimenetele lesz« és a felséges isten kegyelméhez folyamodva hálát adott e diadalért. Azután az isteni bölcs végzésben bízva, sok janicsárt, rumilit és anatolit sereget s akindsikat és arábokat állítván ki, minden irányban leveleket küldött szét, hirdetve, hogy átalános fölkelés lesz. Az iszlám hivei pedig felbuzdulva alujád szultán mellé gyülekeztek s azután megindultak egyenesen Várna felé az átkozott magyarokat megtámadni. Mikor azután Murád szultán Várnánál találkozott az átkozott magyarokkal, igen heves harcz keletkezett, melyben az ágyú- és puskagolyók, meg a nyilak úgy hullottak egymásra, mind a két részről, mint az istennyila. Az átkozott király a középen foglalt állást ; az átkozott Jankó a jobb szárnyról, Kara Mikhál pedig a bal szárnyról) intézett .) Ami II. Murád átkelő helyét illeti, a Névtelen, Nesri és Szeád-eddin megegyeznek abban, hogy a szultán nem Gallipoli mellett kelt át. Csakhogy a Névtelen Jeni-Hiszár-ja helyett Nesri Akcse-Hiszárt, Szeád-eddin pedig Güzeldse-Hiszárt mond. Galata nevű hely van három : egyik Sztambul külvárosa, másik Tárnától délre a Fekete-tenger partján, harmadik pedig a Dardanellák mellett Gallipolitól délre, Lapszakival szemközt. Névtelenünk Galatáján természetesen csak ez utóbbit érthetjük. — Ámde Güzeldse-Hiszár nem egyéb, mint a Bosporus ázsiai partján levő Anatoli-Hiszár a Grekszu mellett, melyet I. Bajezid építtetett a XIV század utolsó tizedében S e mellett figyelembe kell venni, hogy a szultán Szeád-eddin szerint Jalak-abad fele ment, amely nem más, mint a Bruszától északra, a nikomédiai öböl déli partján fekvő mai Jalova. Igaz, hogy a Hellespontus európai partján, Gallipolitól s Galatától délre is van egy Jalova, amelyet talán szintén nevezhettek Jalakabad-nak Sajátságos, hogy II. Mohammednek a várnai csata után írott fethnáméja nem említi a Gallipoli mellől való eltávozást, hanem azt mondja, hogy atyja ott kelt át a tengeren, hol az európai hajóhad állott, melyet heves harcz után elűzött. L. a Függelékben a VI. és VII. számú okmányokat. 2) L. a Függelékben a VI. és VII. okmányhoz való jegyzetet. 3) Kara Mikhály Fekete Mihály , Szilágyi Mihály, a kit tudvalőleg nyugati írók is Schwarzer Michel-nek neveznek s szintén