Móser Zoltán: „De szeretnék csillag lenni az égen…” - Népdallá vált Petőfi versek (2012)
Hány helyen van Petőfi
Így is jó, Kicsapott a folyó, A szeretőm nyalka gyerek, Alku, 1846-ból. Zöld leveles, fejér, Rég elhúzták az esti harangot, Barna menyecskének. (Ezek közül később kettő igazi népdallá vált.) Terbe Lajos 1930-ban megjelent Petőfi és a nép című tanulmánya viszont bőven mér. Szerinte 51 Petőfi-vers vándorolt át a szájhagyomány világába. Ezek egy része dallammal, Egressy Béni, Szénfy Gusztáv s mások megzenésítésében. (Tehát nem népdalok.) Még Arany is négy Petőfi-versnek szerzett dallamot. Természetesen a nép közé került szövegek és dallamok a szájhagyomány sodrában ugyanúgy alakultak, csiszolódtak, töredeztek, koptak vagy bővültek, mint eredeti népdalaink. A múlt század hetvenes éveiben fellendülő erdélyi népdalgyűjtés során még mindig előkerül egy-egy újabb népdallá változott Petőfi-vers. Almási István kolozsvári gyűjtő a Bukarestben megjelenő Művelődés című folyóiratban 1969-ben kisebbfajta szövegszemlét tartott Petőfi versek, Petőfi „népdalok” fölött. Tanulmányában felsorolja a legismertebb Petőfi verseket, és a kolozsvári Folklór Intézet archívumában lévő anyagból be is mutat ezek közül többet kottával együtt. Boldog éjjel, Hegyen ülök..., Hortobágyi kocsmárosné, Alku, Fürdik a holdvilág az ég tengerében..., Szerelem, szerelem, Befordultam a konyhára, Ezrivel terem áfán a meggy, Rózsabokor a domboldalon. Saját gyűjtései alapján Kallós Zoltán a következőket közli (több variánsában is) az 1973-ban megjelent cikkében: Temetésre szól az ének, Nem ver meg engem az Isten, A szerelem, szerelem..., Hegyen ülök.... Barsi Ernő 1973-ban a megyei TIT-nél, majd a 2010-ben a Magyar Kultúra Kiadónál „Népdallá vált Petőfi versek Győr-Moson-Sopron megyéből” címmel egy füzetben megjelentetett tíz kottát, amit itt most kiegészítve, még néhány háromszéki változattal bővítve közreadunk. Ezen kívül még számos gyűjtő jegyzett le, és közölt a különböző antológiákban és gyűjteményekben népdallá vált Petőfi verset. * Jókai Mór azt írta Petőfiről, hogy “népdalai annyira híven vannak a nép kedélyéből merítve, hogy maga a nagy népdal-búvár Erdélyi János is nép ajkból vett dalok gyanánt szedte fel azokat gyűjteményébe.” Ezeket a sorokat néhány évvel Petőfi halála után, 1856-ban fogalmazta Jókai, megjegyezve, hogy senki sem tudja pontosan, hol és mikor halt meg. “Elveszett; mint Romulusról mondák, elragadták őt az égbe. Benne irodalmunk egyik legfényesebb csillaga hunyt el. Egy hirtelen meg sem lehet azt mondani, mit vesztünk el benne, csak amint mindig jobban halad egyik év a másik után madárlátta sírja felett: úgy tűnik fel egyenként, hogy hány helyen nincsen Petőfi?...” Mi, a népdallá vált verseit figyelve, azt próbáljuk elmondani e könyvben, hogy hány helyen van Petőfi. „ A Petőfi-versek megzenésítésével kapcsolatban lásd többek között: Isoz Kálmán: Petőfi műveinek zenei bibliográfiája. Muzsika, Bp., 1930.- Haraszti Emil: Petőfi a zenében. Petőfi Almanach, Bp. 1923. - Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei Lexikon III. Bp., 1965. 109. - Lakatos István: Petőfi az erdélyi zeneköltészetben. Világosság, 1946.júl.26. Különös és érdekes, és alig ismert, hogy Friedrich Nietzsche (1844-1900) fiatalon. Pforta-beli tanulmányai alatt (1858-1864) három Petőfi-verset is megzenésített. Filozófiai tanulmányai megkezdése előtt Nietzsche hobbiból komponált.