Mozgó Képek, 1988 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1988-03-01 / 3. szám
1988. MÁRCIUS ,'& ' &&@£s /н,‚*■‡/‡,{v, 'v ,,í \ ' '■■■•/' /Äf/. w ®-«y' / Z/í»'- WíHícoSSÍI ' t S <í •■ : műves vendéglő házában, ahol a fodrászszövetkezet működik egy borbélyüzlet kirakatában. Tengerjáró luxushajó modellje: parányi kéményekkel, korlátokkal, piciny úszómedencével, nyugágyakkal a napozni vagy légfürdőzni vágyó utasok számára. Miért éppen a borbélyoz , WMW& WMSM /WXA/i ' ' % , .* •* i** ^ i ASi ■'iW W / % " * Ff ' let hívta föl a Titanic másával a figyelmet magára? Titok. Izgató titok. Elámító szépséget kínált a Nagymező utcában az egyik ház bejáratát óvó markíztető, az előreugró kapueresz. Tetején bearanyozott táncospár a kasztodon, esténként összeködik Rozsnyai Sándorral, a mulató karmesterével. Papája állítólag artistamenedzser, aki revüügynökként kereste pénzét. Tehát szakmabelinek tekinthető. Majdnem művész. Valójában azonban pék- és cukrászmester volt. Ameddig a mulató épül, Ó utcai pékségében húzzák meg magukat a később híressé lett mutatványosok; amikor megnyílt a világhírű lokál, Rozsnyai apuka udvari szállítója lesz az Arizonának. Rozsnyai Sándor muzsikus. Életrajzát többen többféleképpen hamisították meg. Incze Henrik Színházi Almanachja úgy tudja, Rozsnyai megjárta a tengerentúlt, Toscanini keze alatt az 1909/1910-es évadban a New York-i Metropolitan korrepetitoraként működött, ami, ha tekintetbe vesszük, hogy 1896-ban született, tehát az adott időpontban tizenhárom évesnek kellett lennie - nem kis teljesítmény. Sok szerencsével nem járhatott. Miután hazatér, Wabits Lujza szerződteti. A Jardinben megszereti a vörös hajú táncosnőt. 1924-ben feleségül veszi, nevére íratja a korábbi házasságból származó, akkor már nyolcéves Pipit, kapaszkodóban. Napközben mozdulatlanul pihentek, csak estetente kaptak fényt, és keringtek párba fűzve. Késő délutánonként egy fehér elefánt caplatott végig kísérőjével az Andrássy úton. Otthonából, az Állatkertből tartott munkahelye, az Arizona 1924 tavaszán merész vállalkozásba fognak. Ott hagyják a Jardint, s Olaszországba mennek turnézni. Önállóan^: Rossz a pesti szórakoztatóipari piac. /ozsnyainé köré épül a revü. Ő Miss Arizona. Az egzotikus nevet állítólag Szomory Dezső ragasztotta rá. Ne feledjük azonban: Arizona a századforduló aranyásóinak színhelye. És Rozsnyaiék számára ez a név valóban aranybánya lett. A táncoló lányok mellé szerződtetnek néhány állástalan olasz artistát körítésül, és nekivágnak Itáliának. Háromhetes bérletre kiveszik egy-egy város színházát, ott tartja előadásait az Arizona Trupp. A zenekart rendszerint Rozsnyai vezényli. Kivéve az obuigát nyitószámot: Rossini Tell Vilmos nyitányai. Ezt frakkban a kis Pipi dirigálja. Képzelhető, mekkora sikert aratott a nyolcéves gyerekkarmester! városról városra utaznak. Takarékosan élnek, és mindent maguk csinálnak. A revü elegáns zeneigazgatója személyesen ragasztja ki megérkeztükkor az előadásaiknak hírt verő falragaszokat. Pipi viszi nevelőapja után a csirizesvödröt, míg éjjelente a papa mulató felé. És lakott az Állatkert egyik ketrecében egy zsiráf is, elegáns kis tábla hirdette: Miss Arizona tulajdona. Ki lehet ez az asszony, akinek saját zsiráfja van? Miss Arizona orfeum-tulajdonosnő volt. Az Arizona mulató gazdája és csillaga, bekeni az olasz házfalakat a revü reklámjaival. Miss Arizona már ekkor kifogyhatatlan hírverési ötletekből. Egyik feltűnést keltő találataként, ha megérkeznek valamely városba, már a vonaton estélyi ruhát öltenek, és úgy szállnak le fényes nappal az állomáson, ahogy Sugár Mici estére kiöltözködött, férje pedig frakkban és cilinderben cipelte utána a csomagokat, keresztül az egész városon. Nagy föltűnést keltett a bolondos bevonulás. Ingyenreklámként beszéltettek magukról. 1925-ben már félretesznek annyi pénzt, hogy megvásárolhatják a Nagymező utca 20. alatti házat. A lokált azonban csak hat év múltán tudják megnyitni, 1931 őszén, a gazdasági válság idején, amikor sorra mennek csődbe mulatók. Kétséges, Olaszországban Arizonáék meggazdagodhattak-e annyira ez idő tájt, sanyarú kis produkcióikkal, hogy az olasz rinascimento-palotát mímelő homlokzatú bérházat megvásárolhatták. Még kétségesebb, hogy miből telt a hirdetésekben Wunder-bárnak, csodabárnak hívott mulató hatalmas költséget fölemésztő berendezésére. A ház kapubejáratának boltozatát Lotz Károly freskói angyalozzák körül (ma is), a kapualj festése tehát ugyanattól a festőtől származik, akitől az Operaház kupolája. Az Operaház technikusai szerkesztették meg a csodaház gépi meglepetéseit: a publikummal együtt forgó táncparkettet, ami a műsor ideje alatt hat méter magasra tudott felemelkedni vagy lesüllyedni, a semmiből varázsolva a közönség elé a fehér elefántháton trónoló tulajdonosnő-primadonnát. A lokál boltozatán eleven csillagként forogtak körbe-körbe a görlök. Wagner Rajna kincsének előadásaihoz tervezte repülőszerkezetüket korábban Kéméndy Jenő, az Operaház főmérnöke. Jelmezük alá vitorlavászon kombinét öltöttek a táncos lányok, ehhez csatlakozott két csap a csípőtájon, hogy biztonsággal beakaszthassák magukat a repülőszerkezetbe. A világítási trükköket a magyar királyi Operaház francia állampolgárságú felügyelője, Kamnai János tervezte, aki 1945 után Párizsban telepedett le. Pörgött, forgott, emelkedett, süllyedt, világított és muzsikált minden az Arizonában. A páholyok terített kis asztalkáin álló hangulatlámpán ha a vendég megnyomott egy gombot, az egész páholy lesüllyedt a pincébe, nagy örömére azoknak a vendégeknek, akik kedvelték a magányt kettesben. Amikor megnyitják a mulatót, a díszvendégek között van Pierre Sandrini, a párizsi Tabarin mulató igazgatója. Nagyon tetszik neki az Arizona. Természetes, hogy tetszik. Hiszen a forgó parkett és a mechanizált csodák ötleteit ő találta ki, amikor 1928-ban átépítteti Tabarinjét - a Moulin Rouge földszintjén -, és megengedi a Párizsban időző Rozsnyainak, hogy skicceket csináljon a szellemes berendezésről, amit azután az Budapesten újraépíttet. Sandrini hamarosan meghal, egy autóbaleset következtében. Tabarinjét lebontják. Nem tudható, csak gyanítható, miért ruházta ötleteit oly előzékenyen a magyar mulatósra. Talán ennek a titoknak környékén kell keresni annak magyarázatát is, miből gazdagodtak meg szánalmas olaszországi turnéjuk során Rozsnyaiék, hogy akkora tőkével vághattak bele a szemfényvesztő lokálalapításba. (Befejező rész a következő számunkban.) "HOCV Kíseui * *I¥Ö 1. Miss Arizona: Sugár MKM 2. Az Arizona bár belülről 3. „Stílus-rév programfüzet 5. A mulatótulajdonos és revüsztár 6. A Miss Arizona mulató műsorfüzetének címlapja ásó mz m***rv* ***** flak^ *• н*'‚’† **.»■· ' gf mutatja. MISS ARIZONA .‘Tempo 1940 *&**%& *mt *«*†»** £8*T‚»&**.**«* 0 m. wt**** ft»JM W&Ms *«*»«*н tÍNíí O***»«»*^* ^,·fA--*н, ■**»****, ‚SS**w**,fc ***:«†, *.?*‚•.* AZ I#*«* «.»f ·'* **«# ott m ■sás. ■ ‚ m-* ‚ *'■ .. *. K- ■ sk. **$»$*‚ *«*)* . *..»‚'.* «**'■» %1 MŰSOROS TÁNC-lf A _,__ ’ invitáló 4. A Rozsnyai házaspár otthon