Mozgó Képek, 1988 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1988-04-01 / 4. szám
1988. ÁPRILIS 27 A technikai forgatókönyv külleme meglepő a gyakorlatlan szem számára. „Mozgókép-filozófia Betacam kamerával” - áll a tervrajznak tetsző első oldalon. Az irodalmi forgatókönyv azonban már jobban hagyja olvasni magát, a történet magától kiteljesedik, bár akad benne éppen elég olyan motívum, ami továbbgondolásra, az ész és a fantázia működtetésére sarkall. Ettől, a technikai változathoz hasonlóan ugyancsak nem szokványos külsejű irodalmi forgatókönyvtől, illetve a benne olvashatóktól emelkedik összességében ez a film „üggyé”. Az utóbbi birtokában immár állíthatom, hogy nemcsak Dárday István és Szalai Györgyi forgatókönyvírók-rendezők, hanem a video ügyévé. Buda csöndes negyedében találtam meg a nagybetűs Video felirattal ellátott házat. Az üvegportál egy video „szaküzlete” volt, s a boltból udvarias úr kalauzolt a legfelső szintre Szalai Györgyihez, az ott készülő film egyik rendezőjéhez. - Kinek az ötlete volt a film, s különösen ez a szokatlan forgatókönyv?- kérdeztem elsőül, természetesen a technikai változatra gondolva. - Minden közös Dárday Istvánnal - mondja Szalai Györgyi. - Egyébként volt már olyan forgatókönyvünk, mely eltért a hagyományostól, csak nem így: például a Filmregény. Mivel a jelenlegiben a video nagy szerepet kap, emellett elég sok videobejátszást is bele akarunk tenni, meglehetősen nagy szerep jut a látványnak a könyvben is. Azért készítettük ilyen képesre a forgatókönyvet, hogy ez valamennyire érzékelhető legyen. Ennek alapján kaptuk a pénzt is. Nem mondhatnám, hogy túl könnyű ezt a mi forgatókönyvünket dekódelni, de végül is nem olyan borzasztó nehéz. És már magához az elfogadáshoz is kell, hogy ez „vehető” legyen. - Ott mit szóltak hozzá? Ők is örültek annak, hogy új? - Nem szoktak az újnak örülni... általában. Mindenki jobban szereti a nyugalmat és a békességet. Különben mi nem is írtunk le olyan dialógusokat, amilyeneket úgysem mondattunk volna el a szereplőkkel. Miképpen eddig, most is úgy dolgoztunk, hogy a szituációt beszéltük meg velük. Szereplőink végül is egy körülhatárolt helyzetben, a saját szavaikkal, spontán alakítják ki a dialógust. - Hogyan találtátok meg ezt a videoüzletet? - Sehogy. Ez egy romhalmaz volt. - ?! - Megcsinálták díszletnek. Olyan helyet kerestünk, ahol nem laknak? vagy dolgoznak. Ez meg csak állt itt, mint egy elhanyagolt, üres raktár. . . Kezdetben mi sem sokat értettünk a videóhoz, de foglalkoztatott bennünket. Készítettünk is egy másfél órás összeállítást Video a videóról címmel. Tudjuk, más a film, és más a videó. Van egy csomó film, ami videón nem jelent olyan élményt, mint a filmvásznon. Itt elsősorban nem a Csillagok háborúja-féle amerikai produkcióról van szó, hiszen például a Rubljovot is jobb moziban megnézni. De a video a vizuális kultúrát is befolyásolja. Az már más kérdés, jól-e vagy rosszul. - Romokból egy kis palota született. Hogyan sikerült megteremteni hozzá az anyagi feltételeket? - Ha gyári díszletben csináltuk volna meg, sokkal többe kerül. Ez így most körülbelül másfél millió forintot emésztett fel. És most nézzük a forgatókönyvet: 1. oldal - A dokumentátor című produkció öltözője. Kellékek: kosztümhalmok, tükör, pudlé, szemceruzák. Speciális igény: meleg. Szereplők: egy rendező, egy riporter. 2. Az öltöző melletti helyiség. Kellékek: szendvicsek, üdítősüvegek. Szereplők: előbbi két figura, filmesek. 3. Ugyanazon a szinten levő, bal oldali helyiség. Kellékek: számítógép, működő VHS-magnó, kamera, állványok. Kamera: egy 35-ös. Technika: effekt világítások. Szereplők: Dárday István, Dés Mihály, operatőr, asszisztensek, felvétel vezetők, egyéb filmesek; Györgyi, riporter. Speciális igények: megúszni a rengeteg lábon és kábelen történő orraesést. 4. Következő szint. Szereplők: Györgyi, riporter. Kellékek: minden, ami egy kívánatos hálószobához szükséges. Speciális igény: Györgyi büszkesége a hálószoba falának általa megválasztott halvány mályvaszínére. 5. Fürdőszoba. Szereplők: ugyanazok. Speciális igény: csempéknél olcsóbb kopilit üveg, mennyezetnek átvilágítható hártyafólia. 6. Télikert. Szereplők: ugyanazok. Speciális igény: kicsit több meleg. Történés: Györgyi elhatározása, hogy ez ügyben intézkedjen. Kellékek: rengeteg cserepes növény. 7. Földszint. Szereplők: ugyanazok. Kellé-Dés Mihály: A dokumentátor egyik főszereplője kék: a legfelső szinten dolgozó videokamera „leküldött” képe; egy másoló; egy fotó a női főszereplőről háttal. (Neve: Pászti Lilla, a Balettintézet néptánc szakán végzett táncosnő.) 8. Ugyancsak földszint, kicsit jobbra, az utca felé, a videobolt. Szereplők: Györgyi és a riporter, illetve az utóbbi számára ismeretlen férfiak, kivéve az induláskor őt kalauzoló udvarias urat. 9. Udvar. Szereplők: Györgyi, riporter. Kellékek: saját kivitelezésű magas díszletfal - hogy általa takarhatóak legyenek a lomok. Speciális igény: a lomokat bámulva is elkerülni a fagyhalált, leszűrni a tanulságot. Végül egy idézet a forgatókönyv elejéről: „Szükségesnek tartunk utalni arra a világban zajló folyamatra, amelynek során a mozgókép helyzete a tömegkommunikációban és a művészetek területén radikálisan megváltozóban van, s ez a több évtizede tartó átalakulási folyamat (...) a 80-as évtizedre a világban és hazánkban egyértelmű és határozott forradalmi robbanás irányába mutat. Készítendő filmünk ennek a jelenségegyüttesnek társadalmi összefüggésekbe ágyazott érzékletes képi megjelenítésére kíván vállalkozni.” DÓZSA ILDIKÓ Video-varázs Új filmet forgat a Dárday-Szalai páros Györgyi a telefonnal (Pászti Lilla) mm Egy téka-iroda Debreceni dimenziók Esténként, ha kékes fény szüremkedik ki a debreceni ablakokon, nem bizonyos, hogy a tévéhíradót, a Panorámát vagy a Hírháttért nézik a lakók, meglehet, hogy videóznak. Lefektetik az apróságokat, s rejtekhelyükről előkerülnek a „sikamlós dobozok”, a horrorfilmek, a zenés szalagok. És ugyancsak előkerülhetnek - elő is kerülnek - igényes műalkotások, már csak azért is, mert az előbbieket nagyon hamar meg lehet unni. Korábban némelyek tudni vélték, hol működtetnek a városban maszek videomozit, ahol pornófilmeket látni. Videóznak a gyerekek is, leginkább a hét végén, nézik a gyermek- és ifjúsági filmeket, a rajzfilmeket, és sajnos egy részük megnézheti a nem neki való produkciókat is. Szüleik a kazettákat, illetőleg bizonyos hányadukat talán a feketepiacról szerezték vagy egy onnan származó kazettáról másolták. Hírlik, hogy a feketepiac több árut kínál, s szerényebbek az árak is: lehet-e csodálkozni azon, hogy sokan kihasználják ezeket az előnyöket? A megyeszékhelyen a becslések szerint több ezerre tehető a képmagnók száma. (Kamerája viszont - a horribilis árak miatt - jóval kevesebb embernek van.) A Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat egyik részlegében vagyunk, a video- és reklámirodában, amelynek Kolozsvári Györgyné a vezetője. Az iroda elődje, a videotéka, 1985 márciusában jött létre, akkor mindössze százhúsz kazetta alkotta a „vagyont”. Rohamosan emelkedett a kölcsönözhető anyagok száma, s két év múlva - mivel gazdagodott a profil, bővült a szolgáltatások köre - létrehozták a mostani irodát a Dimitrov utca 1. szám alatt. Könnyen elérhető pontja ez a városnak, forgalmas helyen van, csak pár lépésre kell odahagyni érte a főutcát. Tudtunkkal a legnagyobb vidéki kazettaállomány van az iroda birtokában, s a hét hat napján kopogtathatnak itt eredményesen az érdeklődők. A legelső, legfontosabb teendőnk a kölcsönzés. 1633 kazetta sorakozik a polcokon, ez összesen hatszázhetven műsor. Kölcsönzünk a lakosságnak, a közületeknek, ellátjuk a videomozikat, az iskoláknak az oktatásban hasznosítható filmeket kínálunk. Mintegy 900 a tőkés országokból származó kazetta, 600 a magyar, 80 a különböző szocialista országok terméke, 79 pedig rövidfilm-összeállítás. Filmjeink hetven százaléka zenés, a többi dokumentumfilm vagy oktatási anyag. Az irodába átlagban félszázan nyitnak be naponta, persze a pénzszóró hónapokban (azaz ősszel és decemberben) ennél többen is megfordultak itt, kölcsönözték, vásárolták a kazettákat, merthogy - mint bizományos - árusítanak is. A kölcsönözni vágyónak be kell iratkoznia, mint egy könyvtárba, tagkönyvet kell váltania, egyéneknek kétszáz, közületeknek háromszáz forintért. Ezért az ügyfélnek jár a videokatalógus, az országos éppúgy, mint a helyi lista. Az irodának - Püspökladányban, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón és Berettyóújfaluban - fiókjai működnek, mindenütt a moziban. Ezek állományát kéthavonta cseréli a megyei központ. Egy-egy helyen mindössze hetven-nyolcvan kazetta lehet, ezt a keretet a közeljövőben százra akarják emelni. Az öt városban lebonyolított forgalom a felét sem teszi ki a debreceninek. A magyar filmek közül legnagyobb az érdeklődés a Macskafogó iránt, sokan keresik a Vukot, az Egri csillagokat, a Szerelem első vérig című filmet, a Szaffit, a Vízipók, csodapókot. A nyugatiak közül legtöbben viszik a Konvojt, a Halálos játszmát, a Félkezű bokszolót, az Aranyeső Yuccábant, az Egymillió évvel időszámításunk előtt című alkotást. A szocialista országokból származó művek közül a legkeresettebb A legyőzhetetlen Wutang, a Szexmisszió, a Halálos tévedés, A két aranyásó. Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudunk adni Tom és Jerryt, Walt Disney-t, s más világhírű rajzfilmeket, mesefilmeket. A feketepiacon viszont forognak-kerengnek, halljuk a kölcsönzőinktől, vásárlóinktól. Ezekből a rendkívül híres s egyúttal magas színvonalon elkészített megrendezett művekből minden mennyiség elfogyna. Az emberek inkább kölcsönöznek, mint vásárolnak, hisz a műsoros kazettákat nem gyűjtik úgy, mint - mondjuk - a hanglemezeket. A szalagoknak mintegy ötven pergetést kell kibírniuk különösebb károsodás nélkül. „De kibírnak jóval többet is. Ha valaki jogosan reklamál, szó nélkül kicseréljük a kazettát, viszont gyakran előfordul, hogy a kedves vendég képmagnójában, televíziójában van a hiba.” Az irodának ez idő szerint 1274 tagja van, ebből csak másfél száz a közület. Az országos katalógusban szereplő műveknek mintegy kilencven százaléka megkapható az irodában. Újabban átlagosan huszonöt százalékkal emelkedtek az árak, a forgalmi adót megfizettetik a kölcsönzőkkel, vásárlókkal. A művészfilmeket, a rétegérdeklődést szolgáló alkotásokat emberséges hetvenöt forintokért, az oktatási anyagokat hatvankét forintért kínálják egy napra. S mik a további tervek? - Természetesen a forgalom további növelése, az árbevétel emelése, az igények minél előzékenyebb, hiánytalanabb kiszolgálása. Szeretnénk, ha az esztendő végére háromezer darabból állna a készletünk, s ezek kölcsönzése hárommilliónál több bevételt hozna. Sajnálatos, hogy a beszerzés nem zökkenőmentes, nem lehet hozzájutni kellő mennyiségű minőségű gyermek- és ifjúsági filmhez, műsorhoz. ERDEI SÁNDOR Az ár nem túl magas Melyiket a másfél ezerből? Félszázan nyitnak be naponta ...