Mozgó Világ, 1981. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)

1981 / 9. szám - MŰFORDÍTÁSOK A CIGÁNY NÉPKÖLTÉSZETBŐL - A cigány nép eredetmondája; A lopás eredetmondája; Régi cigány fenyegetés; Elhárító varázslás

Jaj, anyácskám... Műfordítások a cigány népköltészetből A cigány nép eredetmondája Egy szegény asszonynak tizenhét gyermeke volt. Egyszer betért a házába a Szent Isten és így szólt hozzá: Mutasd meg nekem a gyermekeidet, hogy megáldhassam őket! Mivel a szegény asszony nagyon szégyellte, hogy olyan sok gyermeke van, csak tízet mutatott meg közülük az Istennek, a többit elrejtette. Isten megáldotta a tíz gyermeket, ezekből lettek a gazdagok. A hét gyermek pedig, akiket az anyjuk elrejtett Isten áldása elől, sohasem tudott gazdagságot szerezni. Ennek a hét gyermeknek a leszármazottai a cigányok. A lopás eredetmondája Amikor Isten a búzát osztotta a népeknek, hívta volna a cigányokat is, hogy majd nekik is ad. A cigányoknak azonban zsákjuk sem volt, olyan szegények voltak. Azt mondták a Szent Istennek: Ó, nagy Isten, tedd csak a mi részünket is a többi népek zsákjaiba! Az Isten ekkor a cigányoknak szánt búzát igazságosan szétosztotta a világ népei között: mindegyiknek a zsákjába jutott belőle egy kevés. Később a cigányok kérni próbálták a részüket a népektől, de azok kinevették és elkergették őket. Azóta lopnak a cigányok, hogy a jussukat visszaszerezzék.

Next