Mozgó Világ, 1995. július-december (21. évfolyam, 7-12. szám)
1995 / 8. szám - ESSZÉ - Molnár Gál Péter: Molnár, mint N. Ferenc. Molnár Ferenc első írásai
Feri aláírással Török história meghatározású könnyedsége a Fatime (Urambátyám, 1895. évf. 12. sz.), a hűtlen leány többekkel csókolózik egy pálmaligetben. Figyelemreméltóbb A nagybácsi szakácsnéja (1895. 15. sz.). Törökbálinton játszódik, a későbbi Józsi című vígjáték és a nyaralási karcolatok helyszínén, ott, ahol Neumann doktor sváb hónapos szobát bérelt nyaralóul. A makacs, magányos kamasz konokul skálázik a közkeletű magyar humor rendelkezésére álló kottáiból. Törökbálinti adomájában először úja le a Molnár nevet. Nem sajátjaként. Elbeszélésének szereplőit választja a Molnár családból. Itt kerül tolla alá először a név, Vonzó számára. Története a következő: elmegy beteglátogatóba a nagybácsi szakácsnéja, így Molnár Mihályékhoz kerülnek ebédvendégül. Az elbeszélőt Molnár Miczi mellé ültetik az asztalnál. Miczi „sok szép tulajdonsággal és egy kevéssé szép guvemnánttal megáldva”. A nyolcéves Miska öcsike - 72 csintalan, akár a Józsi-sorozat rosszcsontja segítségével cselt szőnek a fiatalok. Ebéd végeztével Misi bezárja őket a nappaliba, a guvernántra pedig rázárja szobája ajtaját, így összekerülhetnek a fiatalok. Bemegy az elbeszélő a szobába. Kattan mögötte a zár. Megfordul a leány. Kiderül: a guvernánttal csukták össze. A csúf nevelőnő lelkesen fogadja az ölelést - „ Oh, miért nem mondtad előbb?” -, a kaján Misiké ráadásul jutalmát kéri a megcsúfolt széptevőtől. A lap hangjához illően kedélyeskedő az adoma. Akad benne azonban némi mesebonyolító készség. A fütyülő szerecsen című Fővárosi história (1895. június 30.) a József utcai Berger Jakab dohány- és bélyegüzlet „czégtáblája” körüli gáláns fenszterlizés története. Az Urambátyámban helyet kapott utolsó négy írás aláírása: Feri, Feri vagy II. Ferencz? Egy Neumann végtére mégsem írhat saját neve fölött antiszemita élclapba. Az Urambátyám persze nem nagyon zsidóellenes, csak annyira, hogy eladni tudjon néhány száz példányt vidéki dzsentri olvasóinak. Azoknak, akiknek a jelenük a múltjuk. Akik a tavalyi tréfát kedvelik. Neumann Ferencből előbb NI. Ferencz lesz, majd Feri. Molnár csak a Pesti Naplóban. Molnárrá levésének van némi köze a törökbálinti Molnár Mihályhoz. A névmagyarosítás kiderítéséhez azonban vissza kell kanyarodni Molnár Ferenc korábbi publikációihoz, amiket ugyanúgy nem tartalmaz - miként az Urambátyámban megjelenteket sem - az eleddig legrészletesebb, tudniillik egyetlen Molnár adattár: Elizabeth Molnár Rajec: Ferenc Molnár, Bibliography I—II. 1986. Hermann Böhlaus Nachs. Gesellschaft, Wien, Köln, Graz. „A középiskolai ifjúság számára” 1894. január elsejével megindul dr. Rupp Kornél fővárosi tanár szerkesztésében a Tanulók Lapja. A 21. számtól kezdődően a IX. kerület Imre utcát, ahol a szerkesztőség van, átkeresztelik Lónyai utcára. A 9-es szám a gimnazista korú írónk középiskolája. A II. évfolyam 3. számában (1895. január 20., 58. o.) olvasható az Önképzőköri jelentések rovatban: „A budapesti ref. főgymn. ifj. önképzőköre f. hó 12-én tartotta tizedik rendes gyűlését, mely alkalommal Neumann Ferencz (8.o.t.) Jókai írói erényeiről és hibáiról vitatkozott, mely vitában részt vettek: Szilágyi (8.o.t.) Forschner (7.o.t.) Petrich (7.o.t.) Kóréh (8.o.t.) és Csiky (8.o.t.)” Aláírás: N.F. Bár a gimnazista N. a tanévet rendszeresen végigtudósítja - kivévén természetesen a húsvéti szünetet -, önmagáról csupán a 7. számban tesz említést: „Neumann bírálta a Novemberben c. verset.” A tanév végén (II. évf. 24. sz., 1895. június 16. 415-416. o.) jelzet nélküli tudósítás értesít róla, hogy június 8-án az ev. ref. főgimnázium is, önképzőköre megtartotta évzáró ünnepélyét. Kiosztották a díjakat. Neumann nem