Mozgó Világ, 2020. július-december (46. évfolyam, 7-12. szám)
2020 / 11. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Diákfertály - A Károlyi Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, az egykori Károlyi-Csekonics palotában
Vadas József Diákfertály Az egykori képviselőház (ma a Bródy Sándor utcai Olasz Kulturális Intézet) és a felsőházat befogadó Nemzeti Múzeum szomszédságában - hogy úgy mondjuk, közel a tűzhöz — a kiegyezés tájékán harmincvalahány főúri palota épült Budapesten. Többek között a Károlyiak, az Esterházyak, a Bánffyak rendeztek be itt maguknak fényes, nemritkán hivalkodó rezidenciát, Így jött létre a tizenkilencedik század záró harmadában a Nemzeti Múzeum körül és mögött a parádés mágnásnegyed vagy -fertály, a fertálymágnás kifejezés maliciózus kifordításaként. Az ancien régime bennük kiterebélyesedő flancos életformája, amelyet a magyar arisztokrácia köreiben otthonos szalondendiként Justh Zsigmond örökített meg epés megjegyzésektől sem tartózkodó naplójában az utókor számára, már a múlté. Maguk az épületek azonban - háborús sebekkel, nagyrészt meg kifosztva - jobbára átvészelték az elmúlt évszázadot, és tetszhalott állapotukból a kétezres években keltek-kelnek új életre. „Átadták kedden a Károlyi- Csekonics-palotát, a felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni” — számolt be szeptember elsején az MTI aznapi jelentése nyomán a PestBuda internetes portál a negyed legfrissebb revitalizációjáról. A Múzeum utca 17. sz. alatti palota felújításának megkezdése három évvel ezelőtt és most az elkészülte indokoltan kapott megkülönböztetett figyelmet. Lehetővé válik a szomszédos (Reviczky u. 4. sz.) épületben 1993-tól tevékenykedő Károli Gáspár Egyetem társadalomtudományi karának további bővítése, amire az intézmény maximálisan rászolgált, mivel a Wenckheim család megbízásából 1889-91 között Meinig Artúr által épített kétszintes (annak idején elegáns) lakóházban már csak szűkösen fértek. Másrészt - és ez a lényegesebb magyarázat — a szóban forgó objektum a környék egyik legértékesebb (részben épen maradt) emléke, amelynek kvalitásai kapcsán már annak idején sem fukarkodtak a pazar jelzőkkel. „A legnagyobb Pesten, s határozottan egyike a legnagyszerűbbeknek a világon” - lelkesedik említett naplójának 1889. áprilisi bejegyzésében Justh Zsigmond, akinek volt összehasonlítása alapja, mert éppen csak hazatért Párizsból, ahol az úri társaság tagjaként minden estéjét hasonlóan reprezentatív helyszíneken töltötte. Az épület (egyik) névadója, a családja révén 48-as kötődésű, jogász végzettségű Károlyi István gróf Nyugat-Európában végezte tanulmányait. A kiegyezéskor tért Párizsból haza, és nem sokkal később, 1869- ben kötött házasságot Csekonics Margittal. A feleség szüleinek örökségeként jutottak ehhez a Reviczky (akkor még József) utca 6. sz. felől is megközelíthető, mintegy nyolcszáz négyszögöles telekhez, erre épült 1881 és 1885 között a kettejük nevét viselő családi lakhely. Tervezésével a dualizmus kori Monarchia egyik 127