Mozgó Világ, 2020. július-december (46. évfolyam, 7-12. szám)

2020 / 11. szám - -RÓL, -RŐL - Vadas József: Diákfertály - A Károlyi Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, az egykori Károlyi-Csekonics palotában

Vadas József Diákfertály Az egykori képviselőház (ma a Bródy Sándor utcai Olasz Kulturális Inté­zet) és a felsőházat befogadó Nem­zeti Múzeum szomszédságában - hogy úgy mondjuk, közel a tűzhöz — a kiegyezés tájékán harmincva­­lahány fő­úri palota épült Budapes­ten. Többek között a Károlyiak, az Esterházyak, a Bánffyak rendeztek be itt maguknak fényes, nemritkán hivalkodó rezidenciát, Így jött létre a tizenkilencedik század záró har­madában a Nemzeti Múzeum körül és mögött a parádés mágnásnegyed vagy -fertály, a fertálymágnás kife­jezés maliciózus kifordításaként. Az ancien régime bennük kiterebélye­­sedő­ flancos életformája, amelyet a magyar arisztokrácia köreiben ott­honos szalondendiként Justh Zsig­­mond örökített meg epés megjegyzé­sektől sem tartózkodó naplójában az utókor számára, már a múlté. Ma­guk az épületek azonban - háborús sebekkel, nagyrészt meg kifosztva - jobbára átvészelték az elmúlt év­századot, és tetszhalott állapotukból a kétezres években keltek-kelnek új életre. „Átadták kedden a Károlyi- Csekonics-palotát, a felújított épü­letet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni” — számolt be szeptember elsején az MTI azna­pi jelentése nyomán a PestBuda in­ternetes portál a negyed legfrissebb revitalizációjáról. A Múzeum utca 17. sz. alatti palota felújításának megkezdése három évvel ezelőtt és most az elkészülte indokoltan ka­pott megkülönböztetett figyelmet. Lehetővé válik a szomszédos (Re­viczky u. 4. sz.) épületben 1993-tól tevékenykedő Károli Gáspár Egye­tem társadalomtudományi karának további bővítése, amire az intéz­mény maximálisan rászolgált, mivel a Wenckheim család megbízásából 1889-91 között Meinig Artúr által épített kétszintes (annak idején ele­gáns) lakóházban már csak szűkö­sen fértek. Másrészt - és ez a lénye­gesebb magyarázat — a szóban forgó objektum a környék egyik legértéke­sebb (részben épen maradt) emléke, amelynek kvalitásai kapcsán már annak idején sem fukarkodtak a pa­zar jelzőkkel. „A legnagyobb Pesten, s határozottan egyike a legnagysze­rűbbeknek a világon” - lelkesedik említett naplójának 1889. áprilisi bejegyzésében Justh Zsigmond, aki­nek volt összehasonlítása alapja, mert éppen csak hazatért Párizsból, ahol az úri társaság tagjaként min­den estéjét hasonlóan reprezentatív helyszíneken töltötte. Az épület (egyik) névadója, a csa­ládja révén 48-as kötődésű, jogász végzettségű Károlyi István gróf Nyu­­gat-Európában végezte tanulmá­nyait. A kiegyezéskor tért Párizsból haza, és nem sokkal később, 1869- ben kötött házasságot Csekonics Margittal. A feleség szüleinek örök­ségeként jutottak ehhez a Reviczky (akkor még József) utca 6. sz. felől is megközelíthető, mintegy nyolcszáz négyszögöles telekhez, erre épült 1881 és 1885 között a kettejük nevét viselő családi lakhely. Tervezésével a dualizmus kori Monarchia egyik 127

Next