Mozgó Világ, 2021. július-december (47. évfolyam, 7-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Reflex - Dalos György: Eretnek hitvallás
alkotás újjáépítése. A következő évtizedben, 2000 és 2009 között a számuk megháromszorozódott, 43 (22,3 százalék) Trianonhoz kapcsolódó alkotást állítottak fel országszerte. Ezek közül 16 országzászló, amiből tíz rekonstrukció. Az elmúlt évtizedben, 2010 és 2020 között készült a három évtized 193 alkotásának 71 százaléka, 137 mű. Az országzászlók és rekonstrukciók aránya tovább csökkent, 21 országzászló és csak három rekonstrukció. Az országzászlók mellett tehát ebben az évtizedben jelentek meg tömegesen a zászlószimbolikától ellépő Trianon-emlékművek. A kerek évfordulók ugyanezt mutatják. 1990-ben, a 70. évforduló évében egyetlen országzászlót rekonstruáltak. 2000-ben a 80. évforduló is viszonylag visszafogott a maga öt emlékjelével. Néhány nappal a 90. évforduló előtt, 2010 májusának utolsó napján, alig több mint két héttel az új országgyűlés megalakulása után a Fidesz—KDNP kétharmados többsége a „nemzeti összetartozás napjává” nyilvánította június 4-ét, s ezzel megindult az emlékműgyártás. Az a viszonylag rövid idő alatt végbement mennyiségi felfutás, mondhatni, dömping, ami a Szent István-, az 1956-os és a Trianonemlékek esetében történt, szükségszerűen járt együtt a művészi minőség drasztikus esésével. Ez talán legkevésbé a Szent István-emlékműveket érintette, mert ezek a hagyományos ábrázolás nyomdokain haladtak, elvonatkoztatás alig-alig fordult elő: realistán ábrázolt vagy kissé elnagyolt, de felismerhető szakállas férfi koronával, gyakorta a Szent Koronával, kereszttel, kettős kereszttel, országalmával, jogarral, karddal, keresztként felmutatott karddal stb. 1956 köztéri emlékezete ennél sokkal változatosabb. A Nagy Imre társai temetésekor a 301-es parcellában felállított 301 kopjafa mintájára az első években köztereken is olcsó, gyorsan elkészíthető kopjafákat állítottak ’56 emlékére. Később aztán a maradandóbb anyagból készült plasztikus emlékeken általában a forradalom realistán ábrázolt szimbólumai jelentek meg - sokszor közhelyesen: lyukas zászló, Kossuth-címer, poraiból feltámadó főnix, láng, tömeg stb. A 2006-ban a Városliget szélén felállított központi emlékmű sok értetlenkedést és vitát kavart elvontságával: ék alakban felállított, hátul rozsdás, alacsony és egymástól távol álló vasoszlopok, amelyek az ék éle felé haladva egyre szorosabban állnak, egyre magasabbak és fényesebbek, míg az ék éle fényes, tömör és felhasítja a kövezetét. Vagyis a képi üzenet annyi, hogy az elszigetelt egyénekből összeálló tömeg mindenre képes — ami igaz ugyan ’56-ra, de igaz minden más forradalomra is. A Trianon-emlékek esetében aligha beszélhettünk bármikor is művészi minőségről. A Horthy-korszakban a mozgósító politikai üzenet volt a legfontosabb, s ez általában közhelyes, szájbarágó szimbolikával jelent meg. A rendszerváltás után - mint láttuk - a Trianon-emlékek túlnyomó többsége az utolsó tíz év terméke. Végignézve a Köztérképen ezek képi dokumentációját, tucatnyit sem találunk, amely túllép a birodalmi címer, Kossuth-címer, Szent Korona, kettős kereszt, turul, kopjafa, Trianon előtti és utáni országtérkép 243