Műemlékvédelem, 1970 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1970 / 1. szám - Auzas, Pierre-Marie: Viollet le Duc szemlélete
kiegészítse ezt a félbehagyott templomot. Neuvy Saint-Sépulcre templomának munkálatai során Mérimée ezt írja (1851. január 31.): „Figyelmeztetve őt, hogy Neuvy restaurálása példa gyanánt is szolgálhat, jelentéstevő úgy gondolja, hogy ugyanakkor fel kell hívnia a bizottság figyelmét arra a gyakorlatra, amelynek az építész engedett akkor, amikor jóllehet sürgős de nem engedélyezett munkákat végzett, és javasolja, hogy ezennel fejezzék ki rosszallásukat Viollet le Duc úrnak.” Mérimée finom stílusa a büntetés csökkentését célozza, a lényeget azonban mgis világosan kifejezésre juttatja. Ne felejtsük el, hogy az esetek többségében, mindenekelőtt és minden kétséget kizáróan a párizsi Notre-Dame-nál, Viollet le Duc igazi nagy mesterként fogja fel feladatát. Figyelmét egyetlen kérdés sem kerüli el, amely az építészethez kapcsolódik de ugyanezt mondhatjuk a szobrászat, az üvegfestészet, a falfestészet, a díszítőművészet és a berendezés problematikájáról is, a legegyszerűbb mesterségektől az ötvösség leggazdagabb mesterműveiig. Számos Viollet le Duc által jelzett és datált rajz tanúskodik róla, hogy a mestert ez a kiterjedt problémakör állandóan foglalkoztatta. Ami a kivitelt illeti, Viollet le Duc a vállalatokra és azok munkaerőire támaszkodik. Érdeklődéssel fordul feléjük, s mindig tiszteli és csodálja a kézműves munkát még akkor is, ha az nem mindig felel meg tökéletesen az ő elképzeléseinek. Ugyanakkor túlzás lenne a kivitel árulásáról beszélni (ez szükségszerűen változik vidékek, épületek, építésvezetők szerint), mint ahogy bizonyosan túlzás lenne minden kritikától tartózkodni restaurálások kapcsán. Kétségtelen, hogy csak tanulmányozásukkal mondható ki, hogy Viollet le Duc közreműködése — bármilyen tökéletlennek tűnjék is egyesek előtt —, valójában megmenti romjaiból a műemlékeket, amelyekhez hozzá 2. A Chartres-i katedrális főkapuja (Viollet le Duc rajza, 1834) 3. Firenze, Loggia elei Lanzi (Viollet le Duc rajza, 1837) 2